Wikipédia

’Sigmond Elek

(1873-1939) magyar vegyészmérnök, az MTA tagja

Kisenyedi és alsószentmihályfalvi ’Sigmond Elek József Sándor (Kolozsvár, 1873. február 26. – Budapest, 1939. szeptember 30.)[2] vegyészmérnök, az MTA tagja, a korszerű talajtani kutatások megalapozója Magyarországon.[3]

’Sigmond Elek
Sigmond Elek.jpg
Született 1873. február 26.
Kolozsvár
Elhunyt 1939. szeptember 30. (66 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása vegyészmérnök, talajtanász
Iskolái
Kitüntetései Corvin-koszorú (1930)
Sírhelye Farkasréti temető (6/4-1-74/75)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz ’Sigmond Elek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
’Sigmond Elek mellszobra az FVM épülete előtt Budapesten
Emléktáblája
Kossuth Lajos tér 11.

Élete, munkásságaSzerkesztés

A régi nemesi származású kisenyedi és alsószentmihályfalvi ’Sigmond családnak a sarja. Apja, ’Sigmond Dezső (1844–1906), szesztermelő nagyiparos, országgyűlési képviselő,[4] anyja, csefalvai Csefalvay Elma (1841–1925) volt.[5] Édesapjának szeszfőzdéje és sörgyára volt Kolozsváron, illetve a városhoz közeli egeresi barnaszénbányákban is volt érdekeltsége.[6] Apai nagyszülei ’Sigmond Elek (1810–1877) jogász és nagyiparos, és losádi Zudor Emília voltak. Anyai nagyszülei csefalvai Csefalvay Alajos (1804–1894), cs. és kir. lovassági százados, 1848-as honvédőrnagy, és losádi Zudor Zsuzsanna asszony voltak.[7]

Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, ahol 1895-ben vegyészmérnöki oklevelet kapott, majd 1898-ban Kolozsváron a Ferenc József Tudományegyetemen doktorátust szerzett. Első munkahelye Nagybányán volt a Vegykémlő Hivatalban, ahol azonban csak rövid ideig maradt, mert Cserháti Sándor felkérésére 1899-ben elvállalta a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia mellett önállóan működő Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás kísérleti laboratóriumának vezetését. Itt ismerkedett meg a talajkémia problémáival a kukorica és a dohány tápanyagfelvételének vizsgálata során. Vizsgálta továbbá a szikes talajok tulajdonságait, illetve az öntözés hatását a talajok szerkezetére. Kutatásairól számos publikációban számolt be, 1905-ben a mezőgazdasági kémia magántanára lett a budapesti tudományegyetemen. Állami ösztöndíjjal két éven át Franciaországban, Dániában és az Egyesült Államokban dolgozott és a mezőgazdasági tudományos intézeteket tanulmányozta. 1908-ban a budapesti Műegyetemen megalakított Mezőgazdasági-Kémiai Technológiai Tanszéket első professzorává nevezték ki.

Kezdeményezésére Budapesten tartották meg 1909-ben az első Nemzetközi Agrogeológiai Konferenciát.[8] A nemzetközi Talajtani Társaság Bizottságának 25 éven keresztül elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémiának 1915-től levelező, 1925-től pedig rendes tagja volt. 1926-1934 között az Országos Kémiai Intézet igazgatója is volt. Tudományos munkásságának kiemelkedőbb eredményei: új kémiai módszer a talajban előforduló asszimilálható foszforsav meghatározására, vizsgálatok a talaj foszforsav-szükségletének megállapítására, továbbá a szikes talajok kialakulásának és megjavításának kérdései. Ez utóbbi képezi munkásságának legkiemelkedőbb, hazai mezőgazdaságunk számára is igen fontos részét.

1939. szeptember 30-án hunyt el Budapesten tüdőgümőkór következtében.

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

1910. január 8-án Budapesten feleségül vette nemes Hajnik Erzsébet Jolánta Mária (Budapest, 1880. július 12.– Budapest, 1920. augusztus 23.) kisasszonyt,[9][10] akinek a szülei nemes Hajnik Imre (1840–1902) miniszteri tanácsos, jogtudós, jogtörténész, oklevélkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és Heinrich Mária (1856–1904) úrnő voltak.[11][12]Frigyükből született:

  • ’Sigmond László.
  • ’Sigmond Andor.

MűveiSzerkesztés

DíjaSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

1956-ban alapította a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület az évenként kiosztásra kerülő Sigmond Elek-emlékérmet.

Mellszobra a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium árkádja alatt található Budapesten.

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html, 2019. augusztus 13.
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 272/1939. folyószáma alatt.
  3. ↑ familysearch.org Kolzsvári római katolikus keresztelők - Sigmond Elek keresztelője
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ’Sigmond Dezső
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ’Sigmond Dezsőné Csefalvay Elma
  6. ↑ Lásd: Infrastruktúra és iparfejlődés Kolozsvárott a dualizmus korában
  7. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Csefalvay Alajos
  8. ↑ Lásd: A talajtan és a talajtérképezés a II. világháborúig in Magyarország a XX. században IV. kötet Tudomány 1. Műszaki és természettudományok
  9. ↑ familysearch.org - Budapest római katolikus keresztelők - Hajnik Erzsébet
  10. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ’Sigmond Elekné nemes Hajnik Erzsébet
  11. ↑ Országos Széchényi Könyvtár- gyászjelentések - Hajnik Imre
  12. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Hajnik Imréné Heinrich Mária

ForrásokSzerkesztés

  • Grenczer Béla: Dr. ’Sigmond Elek – mint a magyar mezőgazdasági kémia művelőjének és terjesztőjének – 25 éves műegyetemi tanári jubileuma. KK. 1934.
  • Mados László: ’Sigmond Elek dr. KK. 1939. 42. sz.
  • Doby Géza: ’Sigmond Elek. MGSZ. 1939. december
  • Di Gleria János: Megemlékezés ’Sigmond Elek munkásságáról halálának 20. évfordulóján. MK. 1959. 11. sz.
  • Hargitai László: Dr. ’Sigmond Elek, 1873–1939. Az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványa. Bp., 1963. 13. sz.
  • Krámer Mihály: ’Sigmond Elek agrokémiai munkássága. AT. 1963. 2. sz.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=’Sigmond_Elek&oldid=24825828”