Főmenü megnyitása

10 francia frank (bankjegy, Richelieu-típus)

Richelieu sorozat
(10 francia frank (bankjegy, Richelieu) szócikkből átirányítva)
10 új frank, Richelieu-típus, 1962. 02. 01. előoldal
10 új frank, Richelieu-típus, hátoldal
10 új frank vízjele: Richelieu bíboros profilból

A 10 francia frank névértékű bankjegy Richelieu-sorozata Franciaország fizetőeszköze volt 1960 és 1968 között.

TörténeteSzerkesztés

 
10 új frankra felülnyomott 1000 régi francia frankos bankjegy, Richelieu-típus

Az 1960-as valutareformmal bevezetett új (nouveaux franc) vagy „nehéz frank” (franc lourd) – 1 új frank 100 régivel (anciens francs) volt egyenértékű – első címletsorába tartozott ez a bankjegy. Eredetileg, még a valutareform előtt 1000 frankosként bocsátották ki 1955-től. 1957.07.03. dátumváltozatú, 10 új frankra szóló, az előoldali vízjelmezőn piros felülbélyegzéssel ellátott ("CONTRE-VALEUR DE 10 NOUVEAUX FRANCS") változatai is léteznek.[1] A korabeli francia frank stílusának megfelelően mindkét oldal más-más háttér előtt ugyan, de Armand Jean du Plessis-t (Párizs, 1585. szeptember 9. – 1642. december 4.), Richelieu és Fronsac bíboros-hercegét, XIII. Lajos király (1610–1643) teljhatalmú főminiszterét, a fejedelmi abszolutizmus kiépítőjét, Franciaország egyik legnagyobbnak tartott államférfiját, a "Vörös eminenciást" (l'Éminence rouge) ábrázolja.

Valós mérete: 150×80 mm, többszínnyomásos (polychrom) eljárással készült, vízjeles (Richelieu bíboros profilból), speciális bankjegypapíron.

A bankjegyet a neves tervező, Clément Serveau[2] (Párizs 1886. június 29. – Párizs 1972. július 8.) alkotta. A nyomólemezeket Jules Piel és André Marliat (előoldal), illetve Robert Armanelli (hátoldal) készítették.

BevezetéseSzerkesztés

Ezt a bankjegytípust 1960. január 4. és 1964. január 2. között bocsátották ki, 1968. április 1-ig volt forgalomban, de utána egészen a kétezres évek elejéig a jegybank beváltotta francia frankra, illetve 2002-től euróra.

ElőoldalSzerkesztés

Az előoldalon a bíboros a saját rezidenciájaként építtetett párizsi Palais-Cardinal, a későbbi Palais-Royal előterében látható, a portré Philippe de Champaigne (1602–1674) híres festménye alapján készült.[3]

HátoldalSzerkesztés

A kardinálist a Jacques Lemercier (1585–1654) építész tervezte monumentális richelieu-i (Indre-et-Loire megye) városkapu előterében ábrázolja.[3]

FeliratokSzerkesztés

"Banque de France; Dix Nouveaux Francs; Le Controleur Général; Le Caissier Général; Le Secrétaire Général; L'Article 139 du Code Pénal Punit des Travaux Forcés Ceux qui Auront Contrefait ou Falsifié les Billets de Banques Autorisées par la Loi, Ainsi que Ceux qui Auront Fait Usage de Ces Billets Contrefaits ou Falsifiés."

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.frenchbanknotes.com/france.php?country=France&section=New%20Francs
  2. http://www.frenchbanknotes.com/artists.php?artist=Serveau%2C+C.
  3. a b Albert Pick: Standard Catalog of World Paper Money - seventh edition, general issues, volume two - Krause Publications Iola Wisconsin 1994

ForrásokSzerkesztés

  • Musée Carnavalet : L'art du billet. Billets de la Banque de France 1800-2000, Banque de France/Paris-Musées, 2000 - (ISBN 978-2879004877)
  • Claude Fayette, Les billets de la Banque de France et du Trésor (1800-2002), C. Fayette Éd., 2003 - (ISBN 978-2951634312)
  • Tristan Gaston-Breton : Indispensable Billet. Petites et grandes histoires du billet de banque en France, Le Cherche midi, 2007 - (ISBN 978-2749104447)
  • M. Kolsky, J. Laurent et A. Dailly : Les Billets de France, 1707-2000, coll. "Histoire du papier-monnaie français", Les éditions du Landit, 2009 - (ISBN 3-607926-090329)