1912. évi nyári olimpiai játékok
Az 1912. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén az V. nyári olimpiai játékokat 1912. május 5. és július 22. között rendezték meg a svédországi Stockholmban. A versenyeket több részletben, összesen huszonnégy versenynap alatt bonyolították le, és rajtuk – az olimpiák történetében először képviselve mind az öt földrészt – huszonnyolc nemzet kétezer-négyszázhét sportolója vett részt.
V. nyári olimpia | |||||
A megnyitó ünnepség | |||||
Adatok | |||||
Rendező | Stockholm, Svédország | ||||
Nemzetek | 28 | ||||
Sportolók | 2407 (2359 férfi, 48 nő) | ||||
Versenyszámok | 16 sportág, 102 versenyszám | ||||
Megnyitóünnepség | 1912. május 5. | ||||
Záróünnepség | 1912. július 27. | ||||
Hivatalos megnyitó | V. Gusztáv svéd király | ||||
| |||||
Magyar részvétel | |||||
Sportolók | 119 férfi | ||||
Zászlóvivő | Rittich Jenő | ||||
| |||||
Pontszám | 66 | ||||
Helyezés az éremtáblázaton | 9. | ||||
Helyezés a ponttáblázaton | 9. | ||||
|
Érdekességek
szerkesztés- A torna atlétikai versenyszámaiban tesztelték az elektromos időmérést, a versenyzők és a nézők tájékoztatására bevezették a hangosbemondót.
- A svéd Oscar Swahn sportlövő hatvannégy évesen lett a stockholmi olimpia bajnoka. Máig ő a legidősebb olimpiai aranyérmet nyert sportoló. Swahn később részt vett az 1920. évi nyári olimpiai játékokon is, ahol ezüstérmet nyert.
- A stockholmi olimpián tűzték először műsorra Pierre de Coubertin javaslatára a művészeti versenyeket. Az olimpia előtt eljuttatott sporttárgyú művészeti alkotásokat erre a célra alakult bizottságok értékelték irodalom, festészet, szobrászat, építészet és zene kategóriákban.
- Szintén először került műsorra a modern öttusa, melynek lebonyolítási rendjét a házigazdák dolgozták ki. Mindhárom érmet svéd sportoló nyerte.
- Kardvívásban teljes volt a magyar vívók fölénye, egyéniben az első nyolc közé hét magyar jutott. Magyarország kardozásban fölényesen nyerte a csapatdöntőt is.
- 1912-ben első ízben szerepeltek az olimpián úszónők, egyelőre csak egy egyéni és egy csapat versenyszámban. Az első egyéni olimpiai bajnok úszónő az ausztrál Fanny Durack lett.
- A svédek tiltakozására nem rendeztek ökölvívóversenyeket.
- A kötöttfogású birkózás nagyközépsúlyú döntőjét kilencórás küzdelem után fújták le döntetlennel.
- Az olimpia szervező bizottságának elnöke Sigfrid Edström volt, aki a második világháború után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke lett.
- Egy halálos áldozata volt a maratoni futásnak. A szokatlanul nagy melegben Francisco Lázaro, portugál versenyző napszúrást kapott, futás közben rosszul lett és a versenyt követő napon meghalt.
- A versenyek kimagasló alakja az indián származású amerikai Jim Thorpe volt, aki fölényesen nyerte az öt- és tízpróbát. Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága azonban 1913-ban megállapította, hogy Thorpe az olimpia előtt egy ideig hivatásos baseball-csapatban játszott, ezért törölte az amatőr versenyzők névsorából és érmeit visszaküldte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. A NOB ekkor megfosztotta Thorpe-ot bajnoki címétől és az eredetileg második helyezetteket nyilvánította bajnoknak. 1982-ben ezt a döntést megváltoztatták, Jim Thorpe – posztumusz – visszakapta aranyérmeit és azóta öt- és tízpróbában két-két stockholmi olimpiai bajnokot tartanak nyilván. Az eset vélhetően szerepet játszott abban, hogy 1920-tól a sportolóknak az olimpia versenyeinek megkezdése előtt sportolói esküt – amit neveztek amatőr-eskünek is – kellett tenniük.
- A száz méteres hátúszásban az egyesült államokbeli Harry Hebner – nagy világversenyen elsőként – váltott karral és váltott lábbal úszott és ezzel az úszással fölényesen győzött. Hebner – sokak szerint szabálytalan – úszása nagy vitákat váltott ki, de a versenybíróság végül szabályosnak ítélte ezt a technikát és ezzel a stockholmi olimpián a hátúszás fejlődéstörténetének egy teljesen új fejezete kezdődött.
- Az ötpróbában hatodik, tízpróbában tizenhatodik helyezést elért amerikai atléta, Avery Brundage később 1952-től 1972-ig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke lett.
- Az öttusázók között induló volt, és az ötödik helyen végzett a második világháború később nagy hírnevet szerzett tábornoka George S. Patton.
Galéria
szerkesztés-
Duke Kahanamoku átveszi az aranyérmet Gusztáv királytól
-
Oscar Swahn sportlövő az 1912. évi olimpián
-
Jim Thorpe, akit az olimpia után megfosztottak bajnoki címeitől
Részt vevő nemzetek
szerkesztésVastagítással kiemeltek azok a nemzetek, amelyek első alkalommal vettek részt olimpián.
- Ausztrálázsia (ANZ) (25 – 23 férfi, 2 nő)[1]
- Ausztria (AUT) (85 – 79 férfi, 6 nő)
- Belgium (BEL) (36 – 35 férfi, 1 nő)
- Cseh Királyság (BOH) (43)
- Chile (CHI) (14)
- Dánia (DEN) (152 – 151 férfi, 1 nő)
- Dél-afrikai Köztársaság (RSA) (21)
- Egyesült Államok (USA) (174 – 174 férfi)
- Egyiptom (EGY) (1 – 1 férfi)
- Finnország (FIN) (164 – 162 férfi, 2 nő)
- Franciaország (FRA) (119 – 118 férfi, 1 nő)
- Görögország (GRE) (22 – 22 férfi)
- Hollandia (NED) (33)
- Izland (ISL) (2)
- Japán (JPN) (2)
- Kanada (CAN) (37)
- Luxemburg (LUX) (21)
- Magyarország (HUN) (119 – 119 férfi)
- Nagy-Britannia (GBR) (274 – 264 férfi, 10 nő)
- Németország (GER) (185 – 180 férfi, 5 nő)
- Norvégia (NOR) (190 – 188 férfi, 2 nő)
- Olaszország (ITA) (66)
- Oroszország (RUS) (159)
- Portugália (POR) (6)
- Svájc (SUI) (7)
- Svédország (SWE) (444 – 421 férfi, 23 nő)
- Szerbia (SRB) (2)
- Törökország (TUR) (2)
Olimpiai versenyszámok
szerkesztésA hivatalos programban a következő versenyszámok szerepeltek:
Versenyszámok az 1912. évi nyári olimpiai játékokon | |||||||
Sportág, szakág | Egyéni | Csapat | nyílt | ||||
férfi | női | férfi | női | vegyes | összesen | ||
atlétika | 26 | 0 | 4 | 0 | 0 | 0 | 30 |
birkózás | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 |
evezés | 1 | 0 | 3 | 0 | 0 | 0 | 4 |
kerékpározás | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 2 |
kötélhúzás | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
labdarúgás | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
lovaglás | 3 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 5 |
műugrás | 3 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 |
művészeti versenyek | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 | 5 |
öttusa | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
sportlövészet | 10 | 0 | 8 | 0 | 0 | 0 | 18 |
tenisz | 2 | 2 | 2 | 0 | 2 | 0 | 8 |
torna | 1 | 0 | 3 | 0 | 0 | 0 | 4 |
úszás | 6 | 1 | 1 | 1 | 0 | 0 | 9 |
vívás | 3 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 5 |
vízilabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
vitorlázás | 0 | 0 | 4 | 0 | 0 | 0 | 4 |
Összesen | 62 | 4 | 33 | 1 | 2 | 5 | 107 |
Éremtáblázat
szerkesztés(A táblázatban a rendező ország csapata és a magyar csapat eltérő háttérszínnel a számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)
Az 1912. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje | |||||
---|---|---|---|---|---|
Ország | Arany | Ezüst | Bronz | Összesen | |
1. | Egyesült Államok (USA) | 25 | 19 | 19 | 63 |
2. | Svédország (SWE) | 24 | 24 | 17 | 65 |
3. | Nagy-Britannia (GBR) | 10 | 15 | 16 | 41 |
4. | Finnország (FIN) | 9 | 8 | 9 | 26 |
5. | Franciaország (FRA) | 7 | 4 | 3 | 14 |
6. | Németország (GER) | 5 | 13 | 7 | 25 |
7. | Dél-afrikai Köztársaság (RSA) | 4 | 2 | 0 | 6 |
8. | Norvégia (NOR) | 4 | 1 | 4 | 9 |
9. | Kanada (CAN) | 3 | 2 | 3 | 8 |
Magyarország (HUN) | 3 | 2 | 3 | 8 | |
Összesen | 103 | 104 | 103 | 310 |
Magyar részvétel
szerkesztésAz olimpián 119 magyar sportoló vett részt. A bécsi udvar intrikái ellenére sikerült elérni, hogy a magyar csapat ugyan sorrendben az osztrákok mögött, de külön zászló és tábla alatt vonulhatott fel. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Rittich Jenő tornász vitte. A magyar sportolók összesen nyolc érmet – három arany-, két ezüst és három bronzérmet szereztek. A legeredményesebb magyar sportoló, Fuchs Jenő két aranyérmet nyert. Rajta kívül két érmet nyert még Mészáros Ervin, vívó. A részt vevő magyar sportolók névsorát lásd az Az 1912. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.
A magyar versenyzők nyolc sportágban, illetve szakágban összesen hatvanhat olimpiai pontot szereztek. Ez nyolc ponttal kevesebb, mint az előző, londoni olimpián elért eredmény. A magyar szereplésről részletesen lásd a Magyarország az 1912. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ausztrália és Új-Zéland Ausztrálázsia néven közös csapattal indult az olimpián.
Források
szerkesztés- Stockholm 1912 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- 1912 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- Stockholm, 1912 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
- Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
- Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)
- Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
- Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.