Főmenü megnyitása

Az 1920. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a VII. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1920. április 20. és szeptember 12. között rendeztek meg a belgiumi Antwerpenben.

VII. nyári olimpia
Antwerpen, 1920
Antwerpen, 1920
Adatok
RendezőAntwerpen,
 Belgium
Nemzetek29
Sportolók2626 (2561 férfi, 65 nő)
Versenyszámok24 sportág,
154 versenyszám

Megnyitóünnepség1920. április 20.
Záróünnepség1920. szeptember 12.

Hivatalos megnyitóI. Albert belga király
Sportolói esküVictor Boin
Arany
156
Ezüst
147
Bronz
136
Össz.
439

 ← 19121924 → 

Az ünnepélyes megnyitó csak augusztus 14-én történt az antwerpeni olimpiai stadionban. Új hagyományt teremtve itt hangzott el az első sportolói eskü, és ugyancsak először húzták fel az olimpiai zászlót, amely az öt földrész fiataljainak összefogását szimbolizálja. A rendezésre Budapest is pályázott, a világháborút megelőző előzetes szavazáson még élen is végzett, a háború után azonban már nem volt esélye, Magyarország és az első világháború többi vesztese nem is indulhatott az olimpián. A részt vevő 29 nemzet között már jelen voltak a háború utáni Európa új államai: Csehszlovákia, Észtország és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság.

Tartalomjegyzék

ElőzményekSzerkesztés

A VI. Olimpiai játékok Berlinben lettek volna megtartva, de a világháború közbeszólt. Pierre de Coubertin minden elkövetett azért, hogy az olimpiai mozgalmat megóvja a békétlenségektől. Javaslatára a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1913-ban sportpszichológiai kongresszust hívott össze Lausanne-ba. Azt remélte, hogy egy ilyen széles körű vitával újabb híveket szerezhet az olimpiai gondolatnak. Majd azt javasolta, hogy a játékok huszadik évfordulóját ugyancsak kongresszuson ünnepeljék meg Párizsban. Noha az évfordulóról Párizsban és Alexandriában megemlékeztek, a Berlinbe tervezett olimpia a háború miatt elmaradt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyét a semleges Svájcba tették át. Coubertin pedig, amikor bevonult katonának, a svájci Godefroy Blonayt kérte fel a NOB ügyeinek intézésére. A NOB 1917 februárjában körlevelet küldött széjjel, és ebben arra kérte a nemzeti szövetségeket, hogy újítsák meg Pierre de Coubertinnek 1917-ben lejáró elnöki megbízatását. A körlevél még egy indítványt is tartalmazott:

Az 1916. év eltelt anélkül, hogy a VI. olimpiára sor került volna abban az országban,
amely azt magára vállalta. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt a tényt tudomásul veszi,
és emlékeztet arra, hogy egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani.
Ennek következtében a VI. olimpia nincs többé, és a már megállapított jelentkezések a VII.
és a VIII. olimpiára megtartják érvényüket.

A VII. olimpiai játékok rendezési jogát 1914 júniusi ülésén előzetes szavazás alapján Budapest kapta. Amikor a háború után 1919 tavaszán Lausanne-ban ismét összeült a NOB, Lyon és Antwerpen közül a belga kikötőváros kapta a rendezést. Ezen az ülésen döntött úgy a NOB, Pierre de Coubertin elnök minden erőfeszítése ellenére, hogy a központi hatalmak mint a világháború előidézőinek versenyzőit nem hívják meg az olimpiára.

A NOB döntése alapján Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország és Törökország sportolói nem vehettek részt a VII. olimpiai játékokon.

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A játékokon első alkalommal vonták fel az olimpiai lobogót, és hangzott el az ötkarikás eskü, amelyet a belga vízilabdázó, Victor Boin mondott.
  • Oscar Swahn 73 évesen két érmet nyert - ő minden idők legidősebb ötkarikás érmese.
  • A nyári olimpián itt szerepelt utoljára a jégkorong.

Részt vevő nemzetekSzerkesztés

Vastagítással kiemelve azok a nemzetek, amelyek első alkalommal vettek részt nyári olimpián.

Olimpiai sportágakSzerkesztés

Versenyszámok az 1920. évi nyári olimpiai játékokon  
Sportág, szakág Egyéni Csapat -
férfi női férfi női vegyes nyilt összesen
atlétika 27 0 2 0 0 0 29
birkózás 10 0 0 0 0 0 10
evezés 1 0 4 0 0 0 5
gyeplabda 0 0 1 0 0 0 1
íjászat 5 0 5 0 0 0 10
jégkorong 0 0 1 0 0 0 1
kerékpározás 3 0 2 0 0 0 5
kötélhúzás 0 0 1 0 0 0 1
labdarúgás 0 0 1 0 0 0 1
lovaglás 4 0 2 0 0 0 6
műkorcsolya 1 1 0 0 1 0 3
műugrás 3 2 0 0 0 0 5
művészeti versenyek 0 0 0 0 0 5 5
ökölvívás 8 0 0 0 0 0 8
öttusa 1 0 0 0 0 0 1
sportlövészet 10 0 11 0 0 0 21
súlyemelés 5 0 0 0 0 0 5
tenisz 1 1 1 1 1 0 5
torna 1 0 3 0 0 0 4
úszás 6 2 1 1 0 0 10
vitorlázás 0 0 14 0 0 0 14
vívás 3 0 3 0 0 0 6
vízilabda 0 0 1 0 0 0 1
Összesen 89 6 53 2 2 5 157

ÉremtáblázatSzerkesztés

(A táblázatban a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1920. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje  
Ország   Arany   Ezüst   Bronz Összesen
1.   Egyesült Államok (USA) 41 27 27 95
2.   Svédország (SWE) 19 20 25 64
3.   Nagy-Britannia (GBR) 15 15 13 43
4.   Finnország (FIN) 15 10 9 34
5.   Belgium (BEL) 14 11 11 36
6.   Norvégia (NOR) 13 9 9 31
7.   Olaszország (ITA) 13 5 5 23
8.   Franciaország (FRA) 9 19 13 41
9.   Hollandia (HOL) 4 2 5 11
10.   Dánia (DEN) 3 9 1 13
Összesen 156 147 136 439

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 1920. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.