Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye

Közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyék Magyarország egyes területein a vármegyékkel azonos jogállású, a magyar politika revíziós törekvéseit elnevezésükben is kifejező közigazgatási egységek voltak 1923–1945 között. Létrehozásukra első ízben az 1923. évi XXXV. tc.[1] rendelkezései alapján került sor, és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. M.E. számú rendelete alapján szűntek meg véglegesen.

A fent említett törvény az elnevezésben – a politikai céllal összhangban – következetesen többes számot használ (például Nógrád és Hont k.e.e. vármegyék), a közbeszédben és a későbbi jogszabályok szövegében azonban inkább a valós viszonyoknak megfelelő egyes szám (például Nógrád és Hont k.e.e. vármegye) volt jellemző.

Történetük

Az 1923-as megyerendezés

Vármegyék 1929-ben

Vármegyék, járások és városok 1936-ban

A megyei beosztás felülvizsgálatát a 20-as évek elején elkerülhetetlenné tette, hogy a trianoni békeszerződés következtében számos vármegye területének csupán kisebb-nagyobb darabja maradt Magyarország területén, amelyek alkalmatlanok voltak a törvények által a megyékre rótt feladatok ellátására, illetve nem feleltek meg a közigazgatás hatékonyabb területi szervezéséhez sem. A kor közéletében azonban nagy jelentősége volt annak, hogy a csonka ország politikai berendezkedése lehetőleg minden tekintetben megőrizze a revíziós törekvéseket kifejező elemeket. Ez volt az oka annak, hogy bár komoly tudományos műhelyek több javaslatot is tettek rá^[forrás?], mégsem került sor a közigazgatási beosztás átfogó reformjára.

A törvényhozás ehelyett 1923-ban azt a megoldást választotta, hogy a korábbi vármegyei határokat lényegében érintetlenül hagyva a legkisebb csonka megyék önkormányzati és közigazgatási szerveit összevonta, és az így kialakított területi egységek számára a közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye elnevezést állapította meg. Ezek az elnevezésen kívül minden egyéb tekintetben úgy viselkedtek, mintha tényleges egyesítésre került volna sor, így például a járási beosztásnak sem kellett tekintettel lennie a korábbi megyehatárokra.

1923-ban eredetileg hét k.e.e. vármegye létrehozására került sor 17 korábbi vármegye területeiből, majd 1938–39-ben az országhatárok változásai nyomán az eredeti k.e.e. vármegyék egy része megszűnt, illetve az újonnan Magyarországhoz csatolt területeken néhány újat is létrehoztak.

A második világháború végén megkötött fegyverszüneti megállapodás alapján 1945-ben visszatértek az 1923–1938 közötti 25 megyés beosztáshoz. Az 1923-ban létrehozott hét k.e.e. vármegyék helyett ténylegesen egyesített megyéket hoztak létre és egyszerűsítették elnevezésüket.

Lista

Magyarország 1941 és 1944 között

(Kék színnel kiemelve az első bécsi döntés után létrejött k.e.e. vármegyék.)

Név	Székhely	Alakult	Megszűnt	Egyesített megyék	Elnevezés 1945–1950 között
Bars és Hont	Léva	1938	1945	Bars Hont	–
Bereg és Ugocsa	Beregszász	1938	1940	Bereg Ugocsa	–
Borsod, Gömör és Kishont	Miskolc	1923	1938	Borsod Gömör és Kishont	Borsod-Gömör
Csanád, Arad és Torontál	Makó	1923	1945	Arad Csanád Torontál	Csanád
Győr, Moson és Pozsony	Győr	1923	1945	Győr Moson Pozsony	Győr-Moson
Komárom és Esztergom	Esztergom	1923	1938	Esztergom Komárom	Komárom-Esztergom
Nógrád és Hont	Balassagyarmat	1923	1938	Hont Nógrád	Nógrád-Hont
Nyitra és Pozsony	Érsekújvár	1938	1945	Nyitra Pozsony	–
Szabolcs és Ung	Nyíregyháza	1923	1938	Szabolcs Ung	Szabolcs
Szatmár, Ugocsa és Bereg	Mátészalka	1923	1938	Bereg Szatmár Ugocsa	Szatmár-Bereg

Kapcsolódó szócikkek

• Beregi közigazgatási kirendeltség (1939–44)
• Máramarosi közigazgatási kirendeltség (1939–44)
• Ungi közigazgatási kirendeltség (1939–44)