1923 az irodalomban

Wikipédia-kronológia
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 10.

Az 1923. év az irodalomban.

Események

szerkesztés
  • Budapesten Tormay Cécile megindítja a Napkelet című szépirodalmi és kritikai folyóiratot. A lap 1940-ig állt fenn.

Megjelent új művek

szerkesztés

Költészet

szerkesztés
  • D. H. Lawrence leghíresebb verseskötete: Birds, Beasts and Flowers (Madarak, vadak és virágok)[1]
  • Rainer Maria Rilke:
    • 1922-ben írt, 55 szonettből álló ciklusa: Sonnets to Orpheus (Szonettek Orpheuszhoz)
    • Duineser Elegien (Duinói elégiák) című, „tíz nagy költeményből álló ciklusa,” melyet a költő Duino várában kezdett írni és tíz évvel később Svájcban fejezett be[2]
  • Seán O’Casey drámája: Egy orvlövész árnyéka (The Shadow of a Gunman), bemutató
  • Elmer Rice amerikai szerző expresszionista színdarabja: The Adding Machine (A számológép)
  • G. B. Shaw drámája: Szent Johanna (Saint Joan), bemutató decemberben
  • Ernst Toller: Der deutsche Hinkemann (A német sánta), megjelenés és bemutató

Magyar irodalom

szerkesztés

Születések

szerkesztés
  • január 31. – Norman Mailer eredeti stílusú amerikai író († 2007)
  • május 1. – Joseph Heller világhírű amerikai regényíró, novellista és forgatókönyvíró († 1999)
  • július 2. – Wisława Szymborska Nobel-díjas (1996) lengyel költőnő, esszéíró, irodalomkritikus, műfordító († 2012)
  • július 28. – Örvös Lajos író, műfordító, irodalomtörténész, tanár, költő († 2002)[3]

Halálozások

szerkesztés
  • január 3. – Jaroslav Hašek cseh humorista és szatirikus író; legismertebb műve a Švejk, a derék katona (* 1883)
  • január 9. – Katherine Mansfield új-zélandi születésű írónő (* 1888)
  • február 19. – Ivan Tavčar szlovén író, politikus, újságíró, a realizmus korának egyik első szlovén prózaírója (* 1851)
  • július 16. – Louis Couperus holland költő, író (* 1863)
  • november 9. – Pecz Vilmos nyelvész, klasszika-filológus, az Ókori lexikon (1902–1904) szerkesztője (* 1854)
  1. Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: Az angol irodalom története (Gondolat, Budapest, 1972, 601. o.)
  2. Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 259. o.)
  3. Örvös Lajos (magyar nyelven). Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. május 22.)