1952-es Formula–1 világbajnokság
Az 1952-es Formula–1-es szezon volt a harmadik Formula–1-es világbajnoki szezon. 1952. május 18-án kezdődött, és nyolc verseny után szeptember 7-én ért véget. Kikerült a versenynaptárból a spanyol nagydíj, bekerült a holland nagydíj.
1952-es FIA Formula–1 világbajnokság | |||
Az évadot uraló Ferrari 500-as | |||
Egyéni világbajnok | |||
Alberto Ascari | 36 | ||
Az első öt célba érkezőnek járt világbajnoki pont (8, 6, 4, 3, 2). 1 pontot adtak a leggyorsabb körért. A nyolcból csak a legjobb négy pontszám számított bele a világbajnokság végeredményébe. A pontokat megosztott autókért egyformán megosztották a versenyzők között, tekintet nélkül arra, hogy ki vezette többet az autót.
A szezon menete
szerkesztésAz Alfa Romeo képtelen volt finanszírozni egy új autót, ezért visszavonult a Formula–1-ből. A csapat visszavonulásával a Scuderia Ferrari komoly vetélytárs nélkül maradt az 1952-es idényben. Indianapolist nem számolva minden versenyen Ferrari indult az élről, minden versenyen Ferraris pilóta nyert, és futott leggyorsabb kört. Giuseppe Farina a Ferrarihoz igazolt, Fangiónak pedig egy év eleji balesetben megsérültek a nyakcsigolyái, így az egész szezont kénytelen volt kihagyni. Alberto Ascari kihagyta az évadnyitót, mert az 1952-es indianapolisi 500-asra készült, ahol viszont eredménytelenül versenyzett.
svájci nagydíj
szerkesztésAz évadnyitót, akárcsak egy évvel azelőtt, akkor is Svájcban rendezték meg, Bremgartenben. A Pole pozíciót Giuseppe Farina szerezte meg a szintén Ferraris Piero Taruffi előtt. Farina vezette a versenyt, de a 16. körben motor problémák miatt kiállni kényszerült, ezért átvette francia csapattársa André Simon autóját, de az 51. körben annak is meghibásodott a motorja. A győzelem így Pierro Taruffi ölébe hullott, aki a verseny leggyorsabb köréért járó egy pontot is magáénak tudhatta.
indianapolisi 500
szerkesztésA második verseny az indianapolisi 500-as volt. Alberto Ascari is indult, ő volt 1952-ben az egyetlen nem amerikai induló. Az olasz a verseny feladására kényszerült.
belga nagydíj
szerkesztésAz évad harmadik futamát, a belga nagydíjat Spa-Francorchamps-ban rendezték. A rajtrács első három pozícióját a Ferrarisok szerezték meg, Ascari-Farina-Taruffi sorrendben. A három Ferrari zavartalanul körözött az élen, amíg Taruffi a 13. körben balesetet nem szenvedett. Ezután már csak az Ascari-Farina páros autózott a mezőny előtt. Kettőjük közül Ascari bizonyult gyorsabbnak, a 36 körös verseny végére már két percet vert Farinára, és a verseny leggyorsabb körét is ő futotta meg.
francia nagydíj
szerkesztésA szezon negyedik versenye a francia nagydíj volt, amit ezúttal új helyszínen, a Rouen-Les-Essarts pályán rendeztek meg. A rajtrács első három pozícióját ismét a három Ferraris szerezte meg, ismét Ascari-Farina-Taruffi sorrendben. Ezúttal minden probléma nélkül, mindhárman be is értek a célba. Az egyes pilóták gyorsaságát jól le lehet mérni az által, hogy Ascari egy kört vert Farinára, aki szintén egy kört vert Taruffira. A leggyorsabb kört ismét Ascari teljesítette.
brit nagydíj
szerkesztésAz ötödik versenyen, az angliai Silverstone-ban is Ferrarik indultak az első három rajtkockából, de ezúttal Farina-Ascari-Taruffi sorrendben. A versenyt viszont ismét Ascari uralta, megfutotta a leggyorsabb kört, és lekörözte a második helyen befutó csapattársát, Turaffit. Farina a hatodik helyen futott be, így nem szerzett pontot.
német nagydíj
szerkesztésA hatodik futam a német nagydíj volt a Nürburgringen. Az Ascari-Farina duó után a Gordini csapat két pilótája következett, és csak mögülük indult Taruffi, valamint a szintén Ferraris svájci, Rudi Fischer. A versenyt végül a négy Ferrari fejezte be az élen (Ascari-Farina-Fischer-Taruffi sorrendben). Ez minden idők legnagyobb Ferrari fölénye (és általában csapat fölény is) a befutók sorrendjét tekintve. A verseny leggyorsabb körét ismét Ascari futotta. Minthogy Ascarinak volt négy első helye és leggyorsabb köre, ezért már elérte az egy évad alatt elérhető legmagasabb pontszámot (4*9=36). A Formula–1 történelmében először fordult elő, hogy egy pilóta a világbajnokság utolsó futama előtt bebiztosította magának a bajnoki címet.
holland nagydíj
szerkesztés1952-ben újabb nagydíjjal bővült a versenynaptár a holland nagydíj személyében, amit a Zandvoorti pályán rendeztek. Alberto Ascari újra pole-pozícióból indult, rajt-cél győzelmet aratott, miközben a leggyorsabb kört is megfutotta. Fontos volt viszont ez a verseny a második és harmadik hely sorsa miatt. Taruffi 22 ponttal rendelkezett, Farina viszont "csak" 18-cal. Viszont Farina 3 verseny alatt gyűjtötte össze a pontjait, míg Taruffinak már négy versenyt számoltak. Döntő momentumnak bizonyult, hogy Taruffi nem vett részt a versenyen (Luigi Villoresi helyettesítette). Farina viszont a második lett Ascari mögött, ezzel két ponttal Taruffi elé került.
olasz nagydíj
szerkesztésAz utolsó futamot immár három éve hagyományosan Monzában rendezték meg. Farina már csak egy első hellyel növelhette pontjai számát, Taruffinak Farina előtt kellett volna végeznie az összesítettbeli második helyért. Ascari ismét pole-pozícióból indulva aratott rajt-cél győzelmet, megfutva a leggyorsabb kört is. A második helyen befutó Maseratis José Froilán González leggyorsabb köre tizedmásodpercre megegyezett Ascari leggyorsabb körével, így az azért járó 1 pontot megosztották a két pilóta között, akik így fél-fél pontot kaptak. További pontszerzők Villoresi és Farina, illetve a Maseratis Felice Bonetto voltak. Taruffi hetedik lett, így nem szerzett pontot. Maradt a 22 pontja, ami az összetett harmadik helyhez volt elegendő. Ascari végül 12 pontos előnnyel lett bajnok Farina előtt, de ha a pontjaik valódi számát nézzük, Ascari előnye 26,5 pont. A negyedik helyen pontegyenlőség alakult ki Rudi Fisher, és az ötödiknek rangsorolt fiatal, mindössze 23 éves újonc, Mike Hawthorn között. A korban rendkívül fiatalnak számító újonc tehetségére azonnal felfigyelt Enzo Ferrari is, és a következő évre leszerződtette a Scuderiához.
Nagydíjak
szerkesztés# | Verseny | Dátum | Pálya | Pályakép | Győztes pilóta | Győztes csapat | Abroncs | Összefoglaló |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
16 | svájci nagydíj | Május 18. | Bremgarten | Piero Taruffi | Ferrari | P | Összefoglaló | |
17 | indianapolisi 500 | Május 30. | Indianapolis | Troy Ruttman | Kuzma-Offenhauser | F | Összefoglaló | |
18 | belga nagydíj | Június 22. | Spa-Francorchamps | Alberto Ascari | Ferrari | P | Összefoglaló | |
19 | francia nagydíj | Július 6. | Rouen-Les-Essarts | Alberto Ascari | Ferrari | P | Összefoglaló | |
20 | brit nagydíj | Július 19. | Silverstone | Alberto Ascari | Ferrari | P | Összefoglaló | |
21 | német nagydíj | Augusztus 3. | Nürburgring | Alberto Ascari | Ferrari | P | Összefoglaló | |
22 | holland nagydíj | Augusztus 17. | Zandvoort | Alberto Ascari | Ferrari | P | Összefoglaló | |
23 | olasz nagydíj | Szeptember 7. | Monza | Alberto Ascari | Ferrari | P | Összefoglaló |
Végeredmény
szerkesztésPontozás:
Helyezés | 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | Lk. | 6.-20. |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Pont | 8 | 6 | 4 | 3 | 2 | 1 | 0 |
(Félkövér: pole-pozíció, dőlt: leggyorsabb kör, a színkódokról részletes információ itt található)
- ** Több versenyző futott ugyanolyan gyors leggyorsabb kört (megosztott 1 pont).
- † A helyezés ugyan annak az autónak két pilótája között megosztott