Főmenü megnyitása

Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon

(1952. évi nyári olimpiai játékok (labdarúgás) szócikkből átirányítva)

A helsinki olimpián vett részt a legnagyobb mezőny az olimpiai férfi labdarúgás történetében. Eredetileg huszonhét náció nevezett a tornára, azonban Mexikó és Saar-vidék a selejtezők kisorsolása után visszalépett, ezáltal összesen huszonöt nemzet kétszázkilencvennégy versenyzője szállt harcba az aranyéremért. A torna a mai szokásoknak megfelelően már a hivatalos nyitóünnepség előtt megkezdődött a selejtezőkörrel, ennek köszönhetően ez volt a leghosszabb ideig tartó versenyszám ezen az olimpián. Az első mérkőzéseket július 15-én rendezték, a döntő pedig augusztus 2-án volt.

Labdarúgó-torna
a XV. nyári olimpián
Football pictogram.svg
Adatok
Helyszínek6 stadion (5 városban)
Dátumjúlius 15.augusztus 2.
Csapatok25 (5 kontinensről[1])
Érmesek
Aranyérem 
Ezüstérem 
Bronzérem 
Torna statisztika
Mérkőzések26
Gólok135 (átlag: 5,19)
Nézők338 253 (átlag: 13 010)
Legtöbb gólJugoszlávia Branko Zebec (YUG)
(7 góllal)

 ← 19481956 → 

Ezen a tornán érte el a magyar Aranycsapat történetének legnagyobb sikerét; megnyerte a versenyt, elindítva ezzel a magyar csapat sikersorozatát az olimpiákon ebben a versenyszámban.

Tartalomjegyzék

ÉremtáblázatSzerkesztés

(Magyarország eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1952. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata labdarúgásban  
Ország   Arany   Ezüst   Bronz Összesen
1.   Magyarország (HUN) 1 0 0 1
2.   Jugoszlávia (YUG) 0 1 0 1
3.   Svédország (SWE) 0 0 1 1
Összesen 1 1 1 3

ÉrmesekSzerkesztés

JátékvezetőkSzerkesztés

A labdarúgó tornán 14 játékvezető és 14 partbíró kapott feladatot. A legtöbb mérkőzést Arthur Ellis (5) és Wolf Waldemar Karni (4) vezette. Partbíróként Folke Nyberg (6), Erich Steiner (5) és Sotirios Asprogerakas (4) végzett szolgálatot. Mérkőzésvezetés mellett Johan Aksel Alho 4 találkozóra kapott partbírói küldést. Az európai játékvezetőkön kívül Észak-Amerikából John Best játékvezető, valamint Ázsiából Kim Dokcshon partbíró kapott meghívást.

Ázsiai partbírója
Észak-Amerika játékvezetője
Európa játékvezetői

Európa partbírói

HelyszínekSzerkesztés

Ezt a versenyszámot a szokásoknak megfelelően nem csak Helsinkiben rendezték. Finnország öt városának összesen hat stadionjában játszottak mérkőzéseket.

Város Stadion Mérkőzések száma
Helsinki Olimpiai stadion 5
Pallokenttä stadion 5
Kotka Kotka stadion 4
Lahti Lahti stadion 3
Tampere Ratina stadion 5
Turku Kupittaa stadion 4

Részt vevő nemzetekSzerkesztés

Az olimpián részt vevő labdarúgó-válogatott játékosok teljes listáját lásd itt: Labdarúgó-válogatottak az 1952. évi nyári olimpiai játékokon
 

MérkőzésekSzerkesztés

SelejtezőkSzerkesztés

A selejtezőkben tizennyolc nemzet mérte össze erejét. A 18 csapatot 9 párba sorolták és egy meccsen dőlt el a továbbjutás. Ha a rendes játékidőben döntetlennel végződött a mérkőzés, következett a hosszabbítás. Az ilyen mérkőzések "(h.u.)" rövidítéssel lettek megjelölve.

7 csapatnak nem kellett selejtezőt játszania, a nyolcaddöntőben kezdte el a versenyt (  Ausztria,   Finnország,   Holland Antillák,   Norvégia,   NSZK,   Svédország és   Törökország).

Románia   1–2   Magyarország
Suru   86' (0–1)
Jegyzőkönyv
Czibor   21'
Kocsis   73'  
Kupittaa stadion, Turku
Nézőszám: 14 000
Játékvezető: Nyikolaj Latisev (szovjet)




Jugoszlávia   10–1   India
Vukas   2'   62'
Mitić   14'   43'
Zebec   17'   23'   60'   87'
Ognjanov   52'   67'
(5–0)
Jegyzőkönyv
Ahmed Khan   89'
Pallokenttä stadion, Helsinki
Nézőszám: 20 000
Játékvezető: John Best (amerikai)


Olaszország   8–0   Egyesült Államok
Gimona   3'   51'   75'
Pandolfini   16'   62'
Venturi   27'
Fontanesi   52'
Mariani   87'
(3–0)
Jegyzőkönyv
Ratina stadion, Tampere
Nézőszám: 10 000
Játékvezető: Arthur Ellis (angol)


Egyiptom   5–4   Chile
Elfar   27'
Elmeckawi   43'
Eldizwi   66'   75'   80'
(2–2)
Jegyzőkönyv
I. Jara   7'   78'
Vial   14'   88'


Luxemburg   5–3  (h. u.)   Nagy-Britannia
Roller   60'   95'   97'
Letsch   91'
Gales   102'
(0–1, 1–1, 4–2)
Jegyzőkönyv
Robb   12'
Slater   101'
Lewis   118'


Hollandia   1–5   Brazília
van Roessel   15' (1–3)
Jegyzőkönyv
Humberto Tozzi   25'
Larry   33' (11-esből)   36'
Jansen   81'
Vava   86'
Kupittaa stadion, Turku
Nézőszám: 16 000
Játékvezető: Giorgio Bernardi (olasz)


Szovjetunió   2–1  (h. u.)   Bulgária
Bobrov   100'
Trofimov   104'
(0–0, 0–0, 2–1)
Jegyzőkönyv
Kolev   95'
Kotka stadion, Kotka
Nézőszám: 10 000
Játékvezető: Zsolt István (magyar)

NyolcaddöntőkSzerkesztés

A selejtezőkből továbbjutó kilenc csapat mellé csatlakozott a hét erőnyerő nemzeti tizenegy. Ezt a tizenhat csapatot ismét párokba sorsolták, és hasonlóan az előző körhöz, a győztesek jutottak be a legjobb nyolc közé. Ha a rendes játékidőben döntetlennel végződött a mérkőzés, következett a hosszabbítás. Az ilyen mérkőzések "(h.u.)" rövidítéssel lettek megjelölve. Ha a hosszabbítás után is döntetlenállás volt, a mérkőzést újrajátszották egy későbbi időpontban.

Finnország   3–4   Ausztria
Stolpe   11'   34'
Rytkönen   36'
(3–2)
Jegyzőkönyv
Gollnhuber   8' (11-esből)   30'
Stumpf   59'
Grohs   79'
Olimpiai stadion, Helsinki
Nézőszám: 33 053
Játékvezető: William Ling (angol)




Jugoszlávia   5–5  (h. u.)   Szovjetunió
Mitić   29'
Ognjanov   33'
Zebec   44'   59'
Bobek   46'
(3–0, 5–5, 5–5)
Jegyzőkönyv
Bobrov   53'   77'   87'
Trofimov   75'
Petrov   89'
Ratina stadion, Tampere
Nézőszám: 17 000
Játékvezető: Arthur Ellis (angol)




Svédország   4–1   Norvégia
Brodd   23'   35'
Rydell   81'
Bengtsson   89'
(2–0)
Jegyzőkönyv
Sörensen   83'
Ratina stadion, Tampere
Nézőszám: 4 200
Játékvezető: Johan Aksel Alho (finn)


Dánia   2–0   Lengyelország
Seebach   17'
Nielsen   69'
(1–0)
Jegyzőkönyv
Kupittaa stadion, Turku
Nézőszám: 8 000
Játékvezető: Finn Balstad (norvég)

Újrajátszott mérkőzésSzerkesztés

Jugoszlávia   3–1   Szovjetunió
Mitić   19'
Bobek   29' (11-esből)
Čajkovski   54'
(2–1)
Jegyzőkönyv
Bobrov   6'
Ratina stadion, Tampere
Nézőszám: 17 000
Játékvezető: Arthur Ellis (angol)

NegyeddöntőkSzerkesztés

A továbbjutó nyolc csapatot ismét párokba sorsolták, és hasonlóan az előző körökhöz, a győztesek továbbjutottak az elődöntőkbe. Ha a rendes játékidőben döntetlennel végződött a mérkőzés, következett a hosszabbítás. Az ilyen mérkőzések "(h.u.)" rövidítéssel lettek megjelölve.


Magyarország   7–1   Törökország
Palotás   18'
Kocsis   32'   90'
Lantos   48'
Puskás   54'   72'
Bozsik   70'
(2–0)
Jegyzőkönyv
Güder   57'
Kotka stadion, Kotka
Nézőszám: 20 000
Játékvezető: Wolf Waldemar Karni (finn)


NSZK   4–2  (h. u.)   Brazília
Schröder   75'   96'
Klug   89'
Zeitler   120'
(0–1, 2–2, 3–2)
Jegyzőkönyv
Larry   12'
Zozimo   74'


ElődöntőkSzerkesztés

A továbbjutó négy csapatot ismét párokba sorsolták. A győztesek bejutottak a döntőbe, a vesztesek pedig megmérkőztek a bronzéremért.

Magyarország   6–0   Svédország
Puskás   1'
Palotás   16'
Lindh   36' (öngól)
Kocsis   65'   69'
Hidegkuti   67'
(3–0)
Jegyzőkönyv
Olimpiai stadion, Helsinki
Nézőszám: 22 000
Játékvezető: William Ling (angol)


Jugoszlávia   3–1   NSZK
Mitić   3'   24'
Čajkovski   30'
(3–1)
Jegyzőkönyv
Stollenwerk   12'
Olimpiai stadion, Helsinki
Nézőszám: 20 000
Játékvezető: Wolf Waldemar Karni (finn)

BronzmérkőzésSzerkesztés

Svédország   2–0   NSZK
Rydell   11'
Löfgren   86'
(1–0)
Jegyzőkönyv
Olimpiai stadion, Helsinki
Nézőszám: 20 000
Játékvezető: Vincenzo Orlandini (olasz)

DöntőSzerkesztés


Az 1952. évi nyári olimpiai játékok férfi labdarúgótornájának olimpiai bajnoka
 
MAGYARORSZÁG
1. cím

VégeredménySzerkesztés

Kizárólag az első négy helyezett sorrendje számít hivatalosnak, ugyanis csak ezekért a pozíciókért játszottak helyosztókat. A további sorrend meghatározásához az alábbiak lettek figyelembe véve:

  • hanyadik körig jutott az adott csapat (negyeddöntő, nyolcaddöntő, selejtezőkör)
  • az adott körben a vele együtt kieső csapatokkal összevetve sorrendben a több pont, majd a jobb gólátlag rangsorolt (a pont és a gólátlag számítását lásd a táblázat alatt)
Helyezés Csapat M Gy D V G+ G– Gk P
1  Arany   Magyarország (HUN) 5 5 0 0 20 2 +18 10
2  Ezüst   Jugoszlávia (YUG) 6 4 1 1 26 13 +13 9
3  Bronz   Svédország (SWE) 4 3 0 1 9 8 +1 6
4.   NSZK (FRG) 4 2 0 2 8 8 0 4
5.   Brazília (BRA) 3 2 0 1 9 6 +3 4
6.   Dánia (DEN) 3 2 0 1 7 6 +1 4
7.   Ausztria (AUT) 2 1 0 1 5 6 -1 2
8.   Törökország (TUR) 2 1 0 1 3 8 -5 2
9.   Szovjetunió (URS) 3 1 1 1 8 9 -1 3
10.   Olaszország (ITA) 2 1 0 1 8 3 +5 2
11.   Luxemburg (LUX) 2 1 0 1 6 5 +1 2
12.   Egyiptom (EGY) 2 1 0 1 6 7 -1 2
13.   Lengyelország (POL) 2 1 0 1 2 3 -1 2
14.   Finnország (FIN) 1 0 0 1 3 4 -1 0
15.   Holland Antillák (AHO)[2] 1 0 0 1 1 2 -1 0
16.   Norvégia (NOR) 1 0 0 1 1 4 -3 0
17.   Chile (CHI) 1 0 0 1 4 5 -1 0
18.   Nagy-Britannia (GBR) 1 0 0 1 3 5 -2 0
19.   Bulgária (BUL) 1 0 0 1 1 2 -1 0
  Franciaország (FRA) 1 0 0 1 1 2 -1 0
  Görögország (GRE) 1 0 0 1 1 2 -1 0
  Románia (ROU) 1 0 0 1 1 2 -1 0
23.   Hollandia (HOL) 1 0 0 1 1 5 -4 0
24.   India (IND) 1 0 0 1 1 10 -9 0
25.   Egyesült Államok (USA) 1 0 0 1 0 8 -8 0
-   Mexikó (MEX) visszalépett[3]
  Saar-vidék (SAA) visszalépett[3]

GóllövőlistaSzerkesztés

A tornán összesen százharmincöt gól született, ami a huszonhat mérkőzésre leosztva 5,19-es gólátlagot jelent.
A legtöbb gólt Jugoszlávia nemzeti válogatottja lőtte, szám szerint huszonhatot. Ezeken összesen hat játékos osztozott.
A húsz magyar gólt összesen hét játékos rúgta.
Az USA válogatottja egyedüliként nem tudott gólt szerezni a tornán.

A góllövőlista élén a jugoszláv Branko Zebec végzett hét góllal. Őt hat góllal holtversenyben követte Kocsis Sándor és a szintén jugoszláv Rajko Mitić.

Gólok száma Nemzet Név (nevek)
7   Jugoszlávia Branko Zebec
6   Jugoszlávia Rajko Mitić
  Magyarország Kocsis Sándor
5   Szovjetunió Vszevolod Bobrov
4   Brazília Larry Pinto de Faria
  Egyiptom Elsayed E. M. Eldizwi
  Jugoszlávia Tihomir Ognjanov
  Magyarország Palotás Péter, Puskás Ferenc
  NSZK Willi Schröder
3   Jugoszlávia Stjepan Bobek, Zlatko Čajkovski, Bernard Vukas
  Luxemburg Joseph Roller
  Olaszország Aredio Gimona
  Svédország Yngve Brodd, Gustav Ingvar Rydell
2   Ausztria Otto Gollnhuber, Herbert Grohs
  Brazília Humberto Barbosa Tozzi
  Chile Irenio Jara Constanzo, Julio Vial Blanco
  Dánia Poul Erik Petersen, Holger Seebach
  Finnország Olof Ossian Hugo Stolpe
  Luxemburg Julien Gales
  Magyarország Czibor Zoltán
  NSZK Karl Klug
  Olaszország Egisto Pandolfini
  Szovjetunió Vaszilij Trofimov
1   Ausztria Erich Stumpf
  Brazília Jansen José Moreira, Vava, Zozimo Alves Calazans
  Bulgária Ivan Petkoff Koleff
  Dánia Jens Peder Hansen, Knuo Lundberg, Svend Nielsen
  Egyiptom Kamal Ahmed H. Elfar, Ahmed Mohamed Elmeckawi
  Finnország Taavi Aulis Rytkönen
  Franciaország Michel Laurent Leblond
  Görögország Paul Emmanouilides
  Antigua és Barbuda Jan Briezen
  Hollandia Joannes Cornelis Christianus van Roessel
  India Mohamed Ahmed Khan
  Lengyelország Jerzy Krasówka, Kazimierz Trampisz
  Luxemburg Léon Letsch
  Magyarország Bozsik József, Hidegkuti Nándor, Lantos Mihály
  Nagy-Britannia James Leonard Lewis, George Robb, William John Slater
  NSZK Georg Stollenwerk, Johann Zeitler
  Norvégia Odd Wang Sörensen
  Olaszország Alberto Fontanesi, Amos Mariani, Arcadio Venturi
  Románia Ion Suru
  Svédország Sylve Boris Bengtsson, Karl Gösta Herbert Löfgren, Gösta Oskar Leonard Sandberg
  Szovjetunió Alekszandr Petrov
  Törökország Ercüment Güder, Muzaffer Tokaç, Tekin Bilge

ÖngólszerzőkSzerkesztés

Gólok száma Nemzet Név (nevek)
1   Svédország Gösta Lennart Lindh

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ekkor még nem léteztek kontinentális szövetségek. Észak- és Dél-Amerika külön kontinensként szerepel.
  2. A NOB ma Holland Antillák néven jegyzi a csapat eredményeit, azonban 1952-ben még Holland-India néven szerepeltek. Az RSSSF honlapján   Curaçaoként szerepel.
  3. a b A selejtezőkör sorsolása után   Mexikó (MEX) és   Saar-vidék (SAA) visszalépett.

ForrásokSzerkesztés