Főmenü megnyitása

Az 1959-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a negyedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek a franciaországi Cannes adott otthont. A helyszín a cannes-i Fesztivál- és Kongresszusi Palota volt.

1959-es Eurovíziós Dalfesztivál
Palais des Festivals, Cannes,
Franciaország Franciaország
ESC 1959 Map.svg
Döntő 1959. március 11.
Műsorvezető Jacqueline Joubert
Rendező
csatorna
Franciaország RTF
Győztes dal Hollandia Teddy Scholten (Een beetje)
Magyar versenyző
Szavazási rendszer Mindegyik országnak 10 zsűritagja volt, akik 1 pontot adtak a legjobbnak ítélt dalnak.
Indulók száma 11
Először
részt vevő
országok
Monaco Monaco
Visszatérő
országok
Egyesült Királyság Egyesült Királyság
Visszalépő
országok
Luxemburg Luxemburg
Nulla pontos
dal
Meghívott előadók
Előző
Következő
◄1958
1960►

A résztvevőkSzerkesztés

1959-ben vett részt először Monaco. Az 1958-as versenyen utolsó Luxemburg visszalépett, az Egyesült Királyság pedig visszatért, így összesen 11 dal versenyzett ebben az évben.

Az olasz Domenico Modugno és a dán Birthe Wilke másodszor vettek részt a versenyen.

A versenySzerkesztés

Ekkor lépett életbe az a szabály, mely szerint hivatásos dalszerzők nem lehettek tagjai a zsűrinek.[1]

Ez volt az első alkalom, hogy a rendező ország nagy hangsúlyt fektetett a színpadi képre: a versenyzők egy látványos forgószínpadon adták elő dalaikat. Így mindegyik énekes mögött más, az adott országra jellemző háttér volt látható.

A szavazásSzerkesztés

A szavazás ugyanúgy zajlott, mint a korábbi években. Mindegyik országnak tíz zsűritagja volt, akik nem a helyszínen, hanem saját országukban követték a közvetítést. Mindegyik zsűritag 1 pontot adott az általa legjobbnak ítélt dalnak. A műsorvezetőnő telefonon keresztül vette fel a kapcsolatot a szóvivőkkel, a fellépési sorrenddel ellentétes sorrendben: Belgium volt az első szavazó, míg a házigazda Franciaország az utolsó. A szavazás során három dalt váltotta egymást az élen: az első zsűri pontjai után Hollandia állt az élre, utána Svájc vezetett. A svájci zsűri pontjai után három dal – a holland, a svájci és a brit – holtversenyben állt az élen. Az olasz zsűri által Hollandiának adott hét pont döntőnek bizonyult, ezt követően már végig meg tudták őrizni előnyüket. A svájci, a svéd és a dán zsűri kivételével mindegyik ország zsűrije legalább egy ponttal jutalmazta a győztes dalt.

Hollandia lett az első ország, mely másodszor is meg tudta nyerni a versenyt. A dal szerzője, Willy van Hemert írta az 1957-es győztes dalt is, így ő lett az első személy, aki kétszer tudott diadalmaskodni.

Ez az egyetlen alkalom, hogy nemcsak az első helyezett Hollandia dalát, hanem a második és harmadik helyezett brit és francia dalt is újra előadták a műsor végén.[1]

EredményekSzerkesztés

# Ország Nyelv Előadó Dal Magyar fordítás Helyezés Pontszám
01   Franciaország francia Jacques Philippe Oui, oui, oui, oui Igen, igen, igen, igen 3. 15
02   Dánia dán Birthe Wilke Uh, jeg ville ønske jeg var dig Ó, bárcsak a helyedben lehetnék 5. 12
03   Olaszország olasz Domenico Modugno Piove (Ciao, ciao bambina) Esik az eső (Szia, szia kedvesem) 6. 9
04   Monaco francia Jacques Pills Mon ami Pierrot Barátom, Pierrot 11. 1
05   Hollandia holland Teddy Scholten Een beetje Egy picit 1. 21
06   Németország német Alice és Ellen Kessler Heute Abend wollen wir tanzen geh’n Ma éjjel táncolni szeretnénk 8. 5
07   Svédország svéd Brita Borg Augustin Ágoston 9. 4
08   Svájc német Christa Williams Irgendwoher Valahonnan 4. 14
09   Ausztria német Ferry Graf Der K und K Kalypso aus Wien A bécsi császári és királyi Kalypso 9. 4
10   Egyesült Királyság angol Pearl Carr és Teddy Johnson Sing, Little Birdie Énekelj, kismadár 2. 16
11   Belgium holland Bob Benny Hou toch van mij Szeress hát engem 6. 9

PonttáblázatSzerkesztés

Zsűrik
Össz                      
  Franciaország 15 4 1 2 4 1 1 2
  Dánia 12 1 1 1 4 1 2 2
  Olaszország 9 3 1 1 3 1
  Monaco 1 1
  Hollandia 21 4 7 1 2 3 1 3
  Németország 5 2 1 1 1
  Svédország 4 1 3
  Svájc 14 2 1 1 3 1 5 1
  Ausztria 4 1 2 1
  Egyesült Királyság 16 1 1 2 5 3 2 2
  Belgium 9 2 1 1 3 2

A szavazás a fellépési sorrenddel ellentétesen történt.

Visszatérő előadókSzerkesztés

Előadó Ország Előző év(ek)
Birthe Wilke   Dánia 1957
Domenico Modugno   Olaszország 1958

A szavazás és a nemzetközi közvetítésekSzerkesztés

PontbejelentőkSzerkesztés

  1.   BelgiumBert Leysen
  2.   Egyesült KirályságPete Murray
  3.   AusztriaKarl Bruck
  4.   SvájcBoris Acquadro
  5.   SvédországRoland Eiworth
  6.   Németországismeretlen

  1.   HollandiaSiebe van der Zee
  2.   Monacoismeretlen
  3.   OlaszországEnzo Tortora
  4.   DániaBent Henius
  5.   FranciaországMarianne Lecène

KommentátorokSzerkesztés

  Országok, melyek nem vettek részt
Ország Kommentátor Közvetítés
  Ausztria Elena Gerhard
ORF
  Belgium Paule Herreman (franciául)
INR
Nic Bal (hollandul)
NIR TV
  Dánia Sejr Volmer-Sørensen
DR TV
  Egyesült Királyság Tom Sloan (televízió)
BBC Television Service
Pete Murray (rádió)
BBC Light Programme
  Franciaország Claude Darget
RTF
  Hollandia Piet te Nuyl
NTS
  Luxemburg Claude Darget
Télé-Luxembourg
  Monaco Claude Darget
Télé Monte-Carlo
  Németország Elena Gerhard
Deutsches Fernsehen
  Olaszország Bianca Maria Piccinino
Programma Nazionale
  Svájc Theodor Haller (németül)
TV DRS
Claude Darget (franciául)
TSR
  Svédország Jan Gabrielsson
Sveriges TV, Sveriges Radio P1

TérképSzerkesztés

 
  Részt vevő országok
  Országok, melyek korábban részt vettek, de ebben az évben nem

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 1959-es Eurovíziós Dalfesztivál témájú médiaállományokat.