1966-os Formula–1 mexikói nagydíj
Az 1966-os Formula–1 világbajnokság kilencedik, egyben szezonzáró futama a mexikói nagydíj volt.
1966-os mexikói nagydíj | |
Az évad 9. versenye a 9-ből az 1966-os Formula–1 világbajnokságon. | |
Versenyadatok | |
Dátum | 1966. október 23. |
Hivatalos elnevezés | V. Gran Premio de Mexico |
Helyszín | Autódromo Hermanos Rodriguez, Mexikóváros, Mexikó |
Versenypálya | 5,000 km |
Táv | 325,000 km |
Körök | 65 |
Pole-pozíció | |
Versenyző | John Surtees (Cooper-Maserati) |
Idő | 1:53,18 |
Leggyorsabb kör | |
Versenyző | Richie Ginther (Honda) |
Idő | 1:53,75 (53. a(z) 65-ből) |
Dobogó | |
Első | John Surtees (Cooper-Maserati) |
Második | Jack Brabham (Brabham-Repco) |
Harmadik | Denny Hulme (Brabham-Repco) |
Futam
szerkesztés1966 utolsó nagydíján, Mexikóvárosban Surteesé lett a pole Clark és Ginther előtt. Ginther a rajt után átvette a vezetést, ahogy az előző évi mexikói nagydíjon is tette. Az amerikait Rindt, Brabham, Hulme, Surtees és Clark követte. A második körben visszaesett Rindt, Surtees és Hulme mögé, míg Brabhamé lett a vezetés. Surtees megelőzte Rindtet, majd a vezető Brabhamet kezdte üldözni, egy kör múlva már a élen autózott és dominálta megnyerte a versenyt. Rindt a 32. körben felfüggesztési hiba miatt a 3. helyről esett. Pozícióját a mexikói Pedro Rodríguez örökölte, aki a 49. körben váltóhiba miatt esett ki. Ekkor Gintheré lett a 3. pozíció, de Hulme az utolsó előtti körben megelőzte.
Az egyéni világbajnokság élén Brabham, Surtees, Rindt, Hulme, Hill, Clark és Stewart zárt. A konstruktőri világbajnokságot a Brabham nyerte a Ferrari és a Cooper előtt.
Helyezés | # | Versenyző | Csapat/Motor | Futott körök | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pontszám |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | 7 | John Surtees | Cooper-Maserati | 65 | 2:06:35,34 | 1 | 9 |
2 | 5 | Jack Brabham | Brabham-Repco | 65 | + 7,88 | 4 | 6 |
3 | 6 | Denny Hulme | Brabham-Repco | 64 | + 1 kör | 6 | 4 |
4 | 12 | Richie Ginther | Honda | 64 | + 1 kör | 3 | 3 |
5 | 15 | Dan Gurney | Eagle-Climax | 64 | + 1 kör | 9 | 2 |
6 | 22 | Jo Bonnier | Cooper-Maserati | 63 | + 2 kör | 12 | 1 |
7 | 2 | Peter Arundell | Lotus-BRM | 61 | + 4 kör | 17 | |
8 | 14 | Ronnie Bucknum | Honda | 60 | + 5 kör | 13 | |
Kiesett | 11 | Pedro Rodríguez | Lotus-BRM | 49 | Differenciálmű | 8 | |
Kiesett | 17 | Bruce McLaren | McLaren-Ford | 40 | Motorhiba | 14 | |
Kiesett | 19 | Jo Siffert | Cooper-Maserati | 33 | Fefüggesztés | 11 | |
Kiesett | 8 | Jochen Rindt | Cooper-Maserati | 32 | Fefüggesztés | 5 | |
Kiesett | 10 | Innes Ireland | BRM | 28 | Erőátvitel | 16 | |
Kiesett | 4 | Jackie Stewart | BRM | 26 | Olajszivárgás | 10 | |
Kiesett | 16 | Bob Bondurant | Eagle-Weslake | 24 | Üzemanyagrendszer | 18 | |
Kiesett | 3 | Graham Hill | BRM | 18 | Motorhiba | 7 | |
Kiesett | 1 | Jim Clark | Lotus-BRM | 9 | Váltó | 2 | |
Kiesett | 9 | Moises Solana | Cooper-Maserati | 9 | Motor túlmelegedés | 15 |
A világbajnokság végeredménye
szerkesztésH | Versenyzők | Pont | H | Konstruktőrök | Pont |
---|---|---|---|---|---|
1. | Jack Brabham | 42 (45) | 1. | Brabham-Repco | 42 (49) |
2. | John Surtees | 28 | 2. | Ferrari | 31 (32) |
3. | Jochen Rindt | 22 (24) | 3. | Cooper-Maserati | 30 (35) |
4. | Denny Hulme | 18 | 4. | BRM | 22 |
5. | Graham Hill | 17 | 5. | Lotus-BRM | 13 |
6. | Jim Clark | 16 | 6. | Lotus-Climax | 8 |
7. | Jackie Stewart | 14 | 7. | Eagle-Climax | 4 |
8. | Mike Parkes | 12 | 8. | Honda | 3 |
9. | Lorenzo Bandini | 12 | 9. | McLaren-Ford | 2 |
10. | Ludovico Scarfiotti | 9 | 10. | Brabham-Climax | 1 |
Statisztikák
szerkesztésVezető helyen:
- Richie Ginther: 1 (1)
- Jack Brabham: 4 (2-5)
- John Surtees: 60 (6-65)
John Surtees 5. győzelme, 7. pole-pozíciója, Richie Ginther 3. leggyorsabb köre.
- Cooper 15. győzelme.
Innes Ireland és Ronnie Bucknum utolsó versenye.
Források
szerkesztésElőző nagydíj: 1966-os Formula–1 amerikai nagydíj |
FIA 1966-os Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 1967-es Formula–1 dél-afrikai nagydíj |
Előző nagydíj: 1965-ös Formula–1 mexikói nagydíj |
Formula–1 mexikói nagydíj | Következő nagydíj: 1967-es Formula–1 mexikói nagydíj |