Főmenü megnyitása

1968-as Formula–1 mexikói nagydíj

Az 1968-as Formula–1 világbajnokság tizenkettedik, egyben szezonzáró futama a mexikói nagydíj volt.

Mexikó 1968-as mexikói nagydíj
Az évad 12. versenye a 12-ből
az 1968-as Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Hermanosrodrigues.png
Versenyadatok
Dátum1968. november 3.
Hivatalos elnevezés VII. Gran Premio de Mexico
Helyszín Autódromo Hermanos Rodriguez, Mexikóváros, Mexikó
Versenypálya5,000 km
Táv325,000 km
Körök 65
Időjárás napos, száraz
Pole-pozíció
VersenyzőSvájc Jo Siffert
(Lotus-Ford)
Idő 1:45,22
Leggyorsabb kör
VersenyzőSvájc Jo Siffert
(Lotus-Ford)
Idő1:44,23 (52. a(z) 65-ből)
Dobogó
ElsőUK Graham Hill
(Lotus-Ford)
MásodikÚj-Zéland Bruce McLaren
(McLaren-Ford)
HarmadikUK Jackie Oliver
(Lotus-Ford)

FutamSzerkesztés

A mexikói Nagydíj évadzáró verseny előtt Graham Hill három ponttal vezetett Stewart, hattal Hulme előtt. Az első helyről a Rob Walker Lotusszal Jo Siffert indult, Chris Amon előtt. A címre esélyesek közül Hill a 3., Hulme a 4., Stewart a 7. helyről rajtolt.

Hill és Stewart hamar az első két helyen küzdött egymással. Surtees, Amon és a visszatérő Ickx hamar feladni kényszerült a futamot. Hulme 10 kör után esett ki hátsó felfüggesztési hibával, ezzel elveszítette esélyét a bajnoki címre. Siffert a 22. körben a Hill-Stewart kettős elé került, de a vezető helyről technikai probléma miatt boxkiállásra kényszerült. Az élre ismét a címért harcolók kerültek, de Stewart üzemanyag-ellátási probléma miatt gyorsan esett hátra a mezőnyben. A skótot az 51. körben McLaren és Brabham (aki később motorhibával kiállt) előzte meg, végül a 7. helyen rangsorolták. Johnny Servoz-Gavin kiesésének köszönhetően Jackie Oliver lett a harmadik a futamot és egyben a világbajnokságot megnyerő Graham Hill és Bruce McLaren mögött.

A konstruktőri versenyt a Lotus-Ford nyerte a McLaren-Ford és a Matra-Ford előtt.

Helyezés # Versenyző Csapat/Motor Futott körök Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám
1 10   Graham Hill Lotus-Ford 65 1:56:43,95 3 9
2 2   Bruce McLaren McLaren-Ford 65 + 1:19,32 9 6
3 11   Jackie Oliver Lotus-Ford 65 + 1:40,65 14 4
4 8   Pedro Rodríguez BRM 65 + 1:41,09 12 3
5 17   Jo Bonnier Honda 64 + 1 kör 18 2
6 16   Jo Siffert Lotus-Ford 64 + 1 kör 1 1
7 15   Jackie Stewart Matra-Ford 64 + 1 kör 7  
8 18   Vic Elford Cooper-BRM 63 + 2 kör 17  
9 9   Henri Pescarolo Matra 62 + 3 kör 20  
10 3   Jack Brabham Brabham-Repco 59 Olajnyomás 8  
Kiesett 23   Johnny Servoz-Gavin Matra-Ford 57 Gyújtás 16  
Kiesett 14   Dan Gurney McLaren-Ford 28 Felfüggesztés 5  
Kiesett 22   Piers Courage BRM 25 Motorhiba 19  
Kiesett 19   Lucien Bianchi Cooper-BRM 21 Motorhiba 21  
Kiesett 5   John Surtees Honda 17 Kormánykerék 6  
Kiesett 6   Chris Amon Ferrari 16 Erőátvitel 2  
Kiesett 12   Moises Solana Lotus-Ford 14 Szárnytörés 11  
Kiesett 1   Denny Hulme McLaren-Ford 10 Felfüggesztés 4  
Kiesett 21   Jean-Pierre Beltoise Matra 10 Felfüggesztés 13  
Kiesett 7   Jacky Ickx Ferrari 3 Gyújtás 15  
Kiesett 4   Jochen Rindt Brabham-Repco 2 Gyújtás 10  

A világbajnokság végeredményeSzerkesztés

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1.   Graham Hill 48 1.   Lotus-Ford 75
2.   Jackie Stewart 36 2.   McLaren-Ford 56
3.   Denny Hulme 33 3.   Matra-Ford 45
4.   Jacky Ickx 27 4.   Ferrari 37
5.   Bruce McLaren 22 5.   BRM 28
6.   Pedro Rodríguez 18 6.   Cooper-BRM 20
7.   Jo Siffert 12 7.   Honda 14
8.   John Surtees 12 8.   Brabham-Repco 12
9.   Jean-Pierre Beltoise 11 9.   Matra 8
10.   Chris Amon 10 10.   McLaren-BRM 3

(A teljes lista)

StatisztikákSzerkesztés

Vezető helyen:

  • Graham Hill: 58 (1-4 / 9-21 / 25-60)
  • Jackie Stewart: 4 (5-8)
  • Jo Siffert: 3 (22-24)

Graham Hill 13. győzelme, Jo Siffert 1. pole-pozíciója, 3. leggyorsabb köre.

Lucien Bianchi utolsó versenye.

ForrásokSzerkesztés