Főmenü megnyitása

1970-es Formula–1 mexikói nagydíj

Az 1970-es Formula–1 világbajnokság tizenharmadik, egyben szezonzáró futama a mexikói nagydíj volt.

Mexikó 1970-es mexikói nagydíj
Az évad 13. versenye a 13-ból
az 1970-es Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Hermanosrodrigues.png
Versenyadatok
Dátum1970. október 25.
Hivatalos elnevezés IX. Gran Premio de Mexico
Helyszín Autódromo Hermanos Rodriguez, Mexikóváros, Mexikó
Versenypálya5,000 km
Táv325,000 km
Körök 65
Időjárás meleg, száraz
Pole-pozíció
VersenyzőSvájc Clay Regazzoni
(Ferrari)
Idő 1:41,88
Leggyorsabb kör
VersenyzőBelgium Jacky Ickx
(Ferrari)
Idő1:43,11 (46. a(z) 65-ből)
Dobogó
ElsőBelgium Jacky Ickx
(Ferrari)
MásodikSvájc Clay Regazzoni
(Ferrari)
HarmadikÚj-Zéland Denny Hulme
(McLaren-Ford)

FutamSzerkesztés

Az évad utolsó versenyét Mexikóvárosban rendezték. Regazzoni szerezte meg a pole-t Stewart előtt. A második rajtsoron Ickx Brabhammel osztozott, aki pénteken jelentette be, hogy visszavonul.

A verseny napján rengeteg néző látogatott ki a pályára (200 ezerre becsülték a nézőszámot), a tömeg pedig átszakította a biztonsági korlátokat. A verseny egy óra késéssel indult el. Regazzoni megtartotta a vezetést Stewart előtt, de Ickx hamar az élre állt, míg Regazzoni Stewart mögé csúszott vissza. Stewart kormányoszlopa eltörött, a skót kiállt javításra, ezzel a Ferrarik kerültek az első két helyre. Stewart után Brabham haladt a harmadik helyen, de az 53. körben motorhiba miatt kiállni kényszerült. A harmadik helyre Hulme jött fel. Az utolsó körökben a nézők egyre közelebb mentek a pálya széléhez, majd amikor Ickx elsőként áthaladt a célvonalon, elözönlötték a pályát, így a többi versenyzőnek lassítania kellett a célegyenesben. Ezzel végetért a Formula–1 egyik legtragikusabb szezonja, szerencsére senki sem sérült meg Mexikóban.

Jochen Rindt 45 ponttal halála után lett világbajnok Jacky Ickx és Clay Regazzoni előtt. A Lotus 59 ponttal lett a konstruktőri világbajnok a Ferrari (52) és a March (48) előtt.

Helyezés # Versenyző Csapat/Motor Futott körök Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám
1 3   Jacky Ickx Ferrari 65 1h53:28,3 3 9
2 4   Clay Regazzoni Ferrari 65 + 24,64 1 6
3 8   Denny Hulme McLaren-Ford 65 + 45,97 14 4
4 12   Chris Amon March-Ford 65 + 47,05 5 3
5 6   Jean-Pierre Beltoise Matra 65 + 50,11 6 2
6 19   Pedro Rodríguez BRM 65 + 1:24,76 7 1
7 20   Jackie Oliver BRM 64 + 1 kör 13  
8 17   John Surtees Surtees-Ford 64 + 1 kör 15  
9 7   Henri Pescarolo Matra 61 + 4 kör 11  
HN 23   Reine Wisell Lotus-Ford 56 Helyezés nélkül 12  
Kiesett 15   Jack Brabham Brabham-Ford 52 Motorhiba 4  
Kiesett 1   Jackie Stewart Tyrrell-Ford 33 Felfüggesztés 2  
Kiesett 9   Peter Gethin McLaren-Ford 27 Motorhiba 10  
Kiesett 16   Rolf Stommelen Brabham-Ford 15 Üzemanyagrendszer 17  
Kiesett 2   François Cevert Tyrrell-Ford 8 Motorhiba 9  
Kiesett 14   Graham Hill Lotus-Ford 4 Kormánykerék 8  
Kiesett 11   Jo Siffert March-Ford 3 Motorhiba 16  
Kiesett 24   Emerson Fittipaldi Lotus-Ford 1 Motorhiba 18  

A világbajnokság végeredményeSzerkesztés

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1.   Jochen Rindt 45 1.   Lotus-Ford 59
2.   Jacky Ickx 40 2.   Ferrari 52 (55)
3.   Clay Regazzoni 33 3.   March-Ford 48
4.   Denny Hulme 27 4.   Brabham-Ford 35
5.   Jackie Stewart 25 5.   McLaren-Ford 35
6.   Jack Brabham 25 6.   Matra 23
7.   Pedro Rodríguez 23 7.   BRM 23
8.   Chris Amon 23 8.   Surtees-Ford 3
9.   Jean-Pierre Beltoise 16 9.   McLaren-Alfa Romeo 0
10.   Emerson Fittipaldi 12 10.   Tyrrell-Ford 0

(A teljes lista)

StatisztikákSzerkesztés

Vezető helyen:

  • Clay Regazzoni: 1 (1)
  • Jacky Ickx: 64 (2-65)

Jacky Ickx 6. győzelme, 8. leggyorsabb köre, Clay Regazzoni 1. pole-pozíciója.

Jack Brabham 128., utolsó (R) versenye.

ForrásokSzerkesztés