Főmenü megnyitása

1981-es Formula–1 monacói nagydíj

A monacói nagydíj volt az 1981-es Formula–1 világbajnokság hatodik futama.

Monaco 1981-es monacói nagydíj
Az évad 6. versenye a 15-ből
az 1981-es Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Monaco.svg
Versenyadatok
Dátum1981. május 31.
Hivatalos elnevezés XXXIX. Grand Prix Automobile de Monaco
Helyszín Circuit de Monaco, Monaco
Versenypálya3,312 km
Táv251,712 km
Körök 76
Időjárás napos
Pole-pozíció
VersenyzőBrazil Nelson Piquet
(Brabham-Ford)
Idő 1:25,710
Leggyorsabb kör
VersenyzőAusztrália Alan Jones
(Williams-Ford)
Idő1:27,470 (48. a(z) 76-ból)
Dobogó
ElsőKanada Gilles Villeneuve
(Ferrari)
MásodikAusztrália Alan Jones
(Williams-Ford)
HarmadikFranciaország Jacques Laffite
(Ligier-Matra)

Tartalomjegyzék

FutamSzerkesztés

 
Nelson Piquet 1981-ben

Az első rajtkocka Piquet-é lett, Villeneuve második, a Lotusszal versenyző Nigel Mansell harmadik lett. A rajt után Andrea de Cesaris és Mario Andretti összeütközött, az élmezőnyben nem történt változás. Mansell a 16. körben a hátsó felfüggesztés miatt, majd Reutemann váltóhiba miatt esett ki. Alan Jones ezután felzárkózott az élen haladó Piquet és Villeneuve mögé. Az 53. körben a brazil a korlátnak ment, így számára véget ért a verseny. Jones ekkor az élre állt. A 67. körben az ausztrál versenyző a boxba hajtott technikai probléma miatt, és bár Villeneuve elé tudott visszajönni, a kanadai három körrel a futam leintése előtt megelőzte, és megnyerte a versenyt. Jones második, Laffite harmadik lett.

Helyezés # Versenyző Csapat/Motor Körök Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám
1 27   Gilles Villeneuve Ferrari 76 1:54:23,38 2 9
2 1   Alan Jones Williams-Ford 76 + 39,91 7 6
3 26   Jacques Laffite Ligier-Matra 76 + 1:29,24 8 4
4 28   Didier Pironi Ferrari 75 + 1 kör 17 3
5 3   Eddie Cheever Tyrrell-Ford 74 + 2 kör 15 2
6 14   Marc Surer Ensign-Ford 74 + 2 kör 19 1
7 33   Patrick Tambay Theodore-Ford 72 + 4 kör 16  
Kiesett 5   Nelson Piquet Brabham-Ford 53 Kicsúszás 1  
Kiesett 7   John Watson McLaren-Ford 52 Motorhiba 10  
Kiesett 4   Michele Alboreto Tyrrell-Ford 50 Ütközés 20  
Kiesett 23   Bruno Giacomelli Alfa Romeo 50 Ütközés 18  
Kiesett 15   Alain Prost Renault 45 Motorhiba 9  
Kiesett 2   Carlos Reutemann Williams-Ford 33 Váltó 4  
Kiesett 11   Elio de Angelis Lotus-Ford 32 Motorhiba 6  
Kiesett 16   René Arnoux Renault 32 Kicsúszás 13  
Kiesett 29   Riccardo Patrese Arrows-Ford 29 Váltó 5  
Kiesett 12   Nigel Mansell Lotus-Ford 15 Felfüggesztés 3  
Kiesett 30   Siegfried Stohr Arrows-Ford 14 Üzemanyagrendszer 14  
Kiesett 8   Andrea de Cesaris McLaren-Ford 0 Ütközés 11  
Kiesett 22   Mario Andretti Alfa Romeo 0 Ütközés 12  
NK 20   Keke Rosberg Fittipaldi-Ford        
NK 25   Jean-Pierre Jabouille Ligier-Matra        
NK 6   Héctor Rebaque Brabham-Ford        
NK 21   Chico Serra Fittipaldi-Ford        
NK 32   Piercarlo Ghinzani Osella-Ford        
NK 31   Beppe Gabbiani Osella-Ford        
NK 10   Slim Borgudd ATS-Ford        
NK 18   Derek Daly March-Ford        
NK 17   Eliseo Salazar March-Ford        
NK 35   Brian Henton Toleman-Hart        
NK 36   Derek Warwick Toleman-Hart        

A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny utánSzerkesztés

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1.   Carlos Reutemann 34 1.   Williams-Ford 58
2.   Alan Jones 24 2.   Brabham-Ford 25
3.   Nelson Piquet 22 3.   Ferrari 17
4.   Gilles Villeneuve 12 4.   Ligier-Matra 11
5.   Jacques Laffite 11 5.   Arrows-Ford 10
6.   Riccardo Patrese 10 6.   Lotus-Ford 8

StatisztikákSzerkesztés

Vezető helyen:

  • Nelson Piquet: 53 (1-53)
  • Alan Jones: 19 (54-72)
  • Gilles Villeneuve: 4 (73-76)

Gilles Villeneuve 5. győzelme, Nelson Piquet 5. pole-pozíciója, Alan Jones 9. leggyorsabb köre.

ForrásokSzerkesztés