Főmenü megnyitása

Az 1989-es Formula–1-es szezon volt a 40. FIA Formula–1 világbajnoki szezon. 1989. március 26-ától november 5-éig tartott.

1989-es FIA
Formula–1 világbajnokság
Patrese 1989-es Williamse
Patrese 1989-es Williamse
Egyéni világbajnok
Francia Alain Prost76
Konstruktőri világbajnok
UK McLaren141

 ← 1988
1990 → 

Alain Prost és Ayrton Senna ismét összecsapott a világbajnoki címért a turbómotorok nélkül is gyors McLaren autóiban. A San Marinó-i nagydíj után viszonyuk kezdett vészesen elmérgesedni. Az 1982-es VilleneuvePironi vitához hasonló szituációban Senna az előzetes megbeszélés ellenére megelőzte Prostot a Gerhard Berger balesete miatt újraindított futamon. (Berger ugyanott, a Tamburello-kanyarban csúszott ki a pályáról, ahol 5 évvel később Senna is életét vesztette, ám őt élve sikerült kimenteni az égő Ferrarijából.) Az utolsó előtti, japán nagydíj előtt Prost vezetett az összetettben. A versenyen ütközött Sennával, és mindketten kicsúsztak. Sennát visszatolták a pályára és megnyerte a futamot, de törölték az eredményét, mert külső segítséget vett igénybe. Senna megvádolta a FISA elnökét, Jean-Marie Balestrét, hogy szándékosan akarja elvenni tőle a világbajnoki címet. Ám az utolsó futamon kiesett, így Alain Prost lett az ötödik olyan versenyző, aki legalább 3 vb-t nyert. A harmadik helyen Riccardo Patrese zárt, a McLaren megvédte konstruktőri elsőségét, ezúttal a Williams előtt.

Ettől az évtől betiltották a turbómotorokat, mert azokat túl veszélyesnek és drágának ítéltek meg. Új csapatok jelentek meg a színen, akik 39-re növelték a rajtrácson elérhető 26 helyre pályázó versenyzők számát. Ezért péntek reggelente prekvalifikációt tartottak, amelyen az előző idény leggyengébb csapatainak és az újoncoknak kellett részt venni, s csak a négy leggyorsabb juthatott tovább a 13-ból. A szezon felénél az ismert eredmények tükrében vizsgálták a teljesítményt, és így megváltozott a prekvalifikációra kötelezettek köre. Új csapatoknak (mint az Onyx) és visszatérő régieknek (Brabham) is részt kellett ezen venniük, ahogy a két Osella, a két Zakspeed, és az egy EuroBrun-autónak. Új szabály volt az is, hogy az autókat úgy kellett megtervezni, hogy azokban a versenyzők lába az első tengely vonala mögött kellett, hogy elhelyezkedjen. A tervezők ezt úgy oldották meg, hogy kevesebb hely jutott a versenyzőknek, ami sok panaszt váltott ki.

A változtatásoknak köszönhetően a McLaren a Honda V10-es motorjai mellett döntött, míg a Ferrari új, innovatív versenyautójába V12-es motor került. A Williams a V8-as Judd-ról V10-es Renault-ra váltott, s ezzel egy újabb hosszantartó partnerség vette kezdetét. A Judd új partnere a Honda-motorokat elvesztő Lotus lett. A Benetton az idény első felét az 1988-as motorral volt kénytelen teljesíteni, mert az új nem készült el határidőre. A visszatérő Brabham V8-as Judd-motorokat kapott, a Larrousse pedig a V8-as Fordot V12-es Lamborghinire cserélte. A Zakspeed sem gyártott már saját motort, hanem a Yamaha motorjait használta - ugyancsak új motorra váltott az elavult Alfa Romeo-alapokról az Osella is, amely Cosworth-motorokat kapott. Ugyanezt kezdte el használni a Judd helyett a Ligier is.

Csapatok és versenyzőkSzerkesztés

Csapat Konstruktőr Modell Motor Gumi # Pilóta Teszt pilóta
  Honda Marlboro McLaren McLaren MP4/5 Honda RA109A 3.5 V10 G 1   Ayrton Senna   Emanuele Pirro
  Jonathan Palmer
2   Alain Prost
  Tyrrell Racing Organisation Tyrrell 017B
018
Ford DFR 3.5 V8 G 3   Jonathan Palmer n/a
4   Michele Alboreto
  Jean Alesi
  Johnny Herbert
  Canon Williams Team Williams FW12C
FW13
Renault RS1 3.5 V10 G 5   Thierry Boutsen   Mark Blundell
6   Riccardo Patrese
  Motor Racing Developments Ltd. Brabham BT58 Judd EV 3.5 V8 P 7   Martin Brundle n/a
8   Stefano Modena
  USF&G Arrows Arrows A11 Ford DFR 3.5 V8 G 9   Derek Warwick n/a
  Martin Donnelly
10   Eddie Cheever
  Camel Team Lotus Lotus 101 Judd CV 3.5 V8 G 11   Nelson Piquet   Martin Donnelly
12   Nakadzsima Szatoru
  Leyton House March Racing Team March 881
CG891
Judd EV 3.5 V8 G 15   Maurício Gugelmin   Bruno Giacomelli
16   Ivan Capelli
  Osella Squadra Corse Osella FA1M89 Ford DFR 3.5 V8 P 17   Nicola Larini n/a
18   Piercarlo Ghinzani
  Benetton Formula Benetton B188
B189
Ford DFR 3.5 V8
Ford HBA4 3.5 V8
G 19   Alessandro Nannini   Johnny Dumfries
  Johnny Herbert
20   Johnny Herbert
  Emanuele Pirro
  Scuderia Italia Dallara F189 Ford DFR 3.5 V8 P 21   Alex Caffi n/a
22   Andrea de Cesaris
  Lois Minardi Team Minardi M188B
M189
Ford DFR 3.5 V8 P 23   Pierluigi Martini   Paolo Barilla
  Paolo Barilla
24   Luis Pérez-Sala
  Ligier Loto Ligier JS33 Ford DFR 3.5 V8 G 25   René Arnoux n/a
26   Olivier Grouillard
  Scuderia Ferrari SpA SEFAC Ferrari 640 Ferrari Ferrari 035/5 3.5 V12 G 27   Nigel Mansell   Roberto Moreno
  Gianni Morbidelli
  JJ Lehto
28   Gerhard Berger
  Equipe Larrousse F1 Lola LC88B
LC89
Lamborghini 3512 3.5 V12 G 29   Yannick Dalmas n/a
  Éric Bernard
  Michele Alboreto
30   Philippe Alliot
  Coloni SpA Coloni FC188B
C3
Ford DFR 3.5 V8 G 31   Roberto Moreno n/a
32   Pierre-Henri Raphanel
  Enrico Bertaggia
  Euro Brun Racing EuroBrun ER188B
ER189
Judd CV 3.5 V8 P 33   Gregor Foitek n/a
  Oscar Larrauri
  West Zakspeed Racing Zakspeed 891 Yamaha OX88 3.5 V8 P 34   Bernd Schneider n/a
35   Szuzuki Aguri
  Moneytron Onyx Onyx ORE-1 Ford DFR 3.5 V8 G 36   Stefan Johansson n/a
37   Bertrand Gachot
  JJ Lehto
  Rial Racing Rial ARC2 Ford DFR 3.5 V8 G 38   Christian Danner n/a
  Gregor Foitek
  Bertrand Gachot
39   Volker Weidler
  Pierre-Henri Raphanel
  Automobiles Gonfaronnaises Sportives AGS JH23B
JH24
Ford DFR 3.5 V8 G 40   Gabriele Tarquini n/a
41   Joachim Winkelhock
  Yannick Dalmas

FutamokSzerkesztés

A bajnokság végeredményeSzerkesztés

VersenyzőkSzerkesztés

Pontozás:

Helyezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.-20.
Pont 9 6 4 3 2 1 0
Helyezés Versenyző BRA
 
SMR
 
MON
 
MEX
 
USA
 
CAN
 
FRA
 
GBR
 
GER
 
HUN
 
BEL
 
ITA
 
POR
 
ESP
 
JPN
 
AUS
 
Pont
1   Alain Prost 2 2 2 5 1 Ki 1 1 2 4 2 1 2 3 Ki Ki 76 (81)
2   Ayrton Senna 11 1 1 1 Ki 7 Ki Ki 1 2 1 Ki Ki 1 Kiz Ki 60
3   Riccardo Patrese 15 Ki 15 2 2 2 3 Ki 4 Ki Ki 4 Ki 5 2 3 40
4   Nigel Mansell 1 Ki Ki Ki Ki Kiz 2 2 3 1 3 Ki Kiz Ki Ki 38
5   Thierry Boutsen Ki 4 10 Ki 6 1 Ki 10 Ki 3 4 3 Ki Ki 3 1 37
6   Alessandro Nannini 6 3 8 4 Ki Kiz Ki 3 Ki Ki 5 Ki 4 Ki 1 2 32
7   Gerhard Berger Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki 2 1 2 Ki Ki 21
8   Nelson Piquet Ki Ki Ki 11 Ki 4 8 4 5 6 NK Ki Ki 8 4 Ki 12
9   Jean Alesi 4 Ki 10 9 5 4 Ki Ki 8
10   Derek Warwick 5 5 Ki Ki Ki Ki 9 6 10 6 Ki Ki 9 6 Ki 7
11   Eddie Cheever Ki 9 7 7 3 Ki 7 NK 12 5 Ki NK Ki Ki 8 Ki 6
12   Stefan Johansson NeK NeK NeK Ki Ki Kiz 5 NeK Ki Ki 8 NeK 3 NeK NeK NeK 6
13   Michele Alboreto 10 NK 5 3 Ki Ki Ki Ki Ki Ki 11 NeK NK NeK 6
14   Johnny Herbert 4 11 14 15 5 NK Ki NK 5
15   Pierluigi Martini Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki 5 9 Ki 9 7 5 Ki 6 5
16   Maurício Gugelmin 3 Ki Ki NK Ki Ki NC Ki Ki Ki 7 Ki 10 Ki 7 7 4
17   Andrea de Cesaris 13 10 13 Ki 8 3 NK Ki 7 Ki 11 Ki Ki 7 10 Ki 4
18   Stefano Modena Ki Ki 3 10 Ki Ki Ki Ki Ki 11 Ki NK 14 Ki Ki 8 4
19   Alex Caffi NeK 7 4 13 Ki 6 Ki NeK Ki 7 Ki 11 Ki Ki 9 Ki 4
20   Martin Brundle Ki Ki 6 9 Ki NeK NeK Ki 8 12 Ki 6 8 Ki 5 Ki 4
21   Nakadzsima Szatoru 8 HN NK Ki Ki NK Ki 8 Ki Ki NK 10 7 Ki Ki 4 3
22   Christian Danner 14 NK NK 12 4 8 NK NK NK NK NK 29 NK 3
23   Emanuele Pirro 9 11 Ki 8 10 Ki Ki Ki Ki 5 2
24   René Arnoux NK NK 12 14 NK 5 Ki NK 11 NK Ki 9 13 NK NK Ki 2
25   Jonathan Palmer 7 6 9 9 Ki 10 Ki Ki 13 14 Ki 6 10 Ki NK 2
26   Olivier Grouillard 9 Kiz Ki 8 NK NK 6 7 Ki NK 13 Ki NK Ki Ki Ki 1
27   Gabriele Tarquini 8 Ki 6 7 Ki Ki NK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK 1
28   Luis Pérez-Sala Ki Ki Ki NK Ki Ki NK 6 NK Ki 15 8 12 Ki Ki NK 1
29   Philippe Alliot 12 Ki Ki HN Ki Ki Ki Ki Ki NeK 16 Ki 9 6 Ki Ki 1
30   Ivan Capelli Ki Ki 11 Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki 12 Ki Ki Ki Ki Ki 0
31   Éric Bernard 11 Ki 0
32   Bertrand Gachot NeK NeK NeK NeK 13 12 NK Ki Ki Ki NK NK 0
33   Nicola Larini Kiz 12 NeK NeK NeK Ki NeK Ki NeK NeK NeK Ki NeK Ki Ki Ki 0
34   Martin Donnelly 12 0
  Roberto Moreno NK NK Ki NK NK Ki NK Ki NeK NeK NeK Kiz Ki NeK NeK NeK 0
  Piercarlo Ghinzani NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK Ki NeK NeK NeK Ki NeK Ki 0
  Bernd Schneider Ki NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK Ki NeK 0
  Jyrki Järvilehto NeK Ki NeK Ki 0
  Yannick Dalmas NK Ki NK NK NK NK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK 0
  Pierre-Henri Raphanel NeK NeK Ki NeK NeK NeK NeK NK NK NK NK NK NK 0
  Paolo Barilla Ki 0
  Gregor Foitek NK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NK 0
  Volker Weidler NeK NeK NeK NeK NeK NeK Kiz NK 0
  Szuzuki Aguri NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK 0
  Joachim Winkelhock NeK NeK NeK NeK NeK 0
  Oscar Larrauri NeK NeK NeK NeK NeK 0
  Enrico Bertaggia NeK 0
Helyezés Versenyző BRA
 
SMR
 
MON
 
MEX
 
USA
 
CAN
 
FRA
 
GBR
 
GER
 
HUN
 
BEL
 
ITA
 
POR
 
ESP
 
JPN
 
AUS
 
Pont

KonstruktőrökSzerkesztés

Helyezés Konstruktőr Modell Motor Gumi Győzelem Dobogós hely Pole Leggy. kör Pont
1   McLaren-Honda MP4/5 Honda RA109E G 10 18 15 8 141
2   Williams-Renault FW12C
FW13
Renault RS1 G 2 11 1 1 77
3   Ferrari 640 Ferrari 035/5 G 3 9 4 59
4   Benetton-Ford B188
B189
Ford DFR
Ford HBA1
G 1 4 39
5   Tyrrell-Ford 017B
018
Ford DFR G 1 1 16
6   Lotus-Judd 101 Judd CV G 1 15
7   Arrows-Ford A11 Ford DFR G 1 13
8   Dallara-Ford F189 Ford DFR P 1 8
9   Brabham-Judd BT58 Judd CV P 1 8
10   Minardi-Ford M188B
M189
Ford DFR P 6
11   Onyx-Ford ORE-1 Ford DFR G 1 6
12   March-Judd 881
CG891
Judd EV G 1 1 4
13   Ligier-Ford JS33 Ford DFR G 3
14   Rial-Ford ARC2 Ford DFR G 3
15   AGS-Ford JH23B
JH24
Ford DFR G 1
16   Lola-Lamborghini LC88B
LC89
Lamborghini 3512 G 1
17   Euro Brun-Judd ER188B
ER189
Judd CV P
18   Osella-Ford FA1M89 Ford DFR P
19   Zakspeed-Yamaha 891 Yamaha OX88 P
20   Coloni-Ford FC188B
C3
Ford DFR P

SzezonstatisztikákSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 1989-es Formula–1 világbajnokság témájú médiaállományokat.