1990-es önkormányzati választások Nagyatádon
A 1990-es helyi önkormányzati választásokat szeptember 30-án és október 14-én bonyolították le. A rendszerváltás folyamatában ekkor került sor a korábbi tanácsrendszer megszüntetésére, és új, szabadon választott önkormányzatok létrehozására.
Nagyatád városában a szavazásra jogosultak kevesebb mint harmada, alig háromezer ember ment el szavazni. A szavazók tizenkilenc képviselőt választhattak meg.
A választás kiegyenlített eredményeket hozott. Az MSZP öt, az MDF és a KDNP négy-négy képviselőt küldhetett a városházára. Ugyancsak négy szervezet nélküli (független) jelölt nyerte el a szavazók többségének bizalmát. Bejutott még a képviselő-testületbe az SZDSZ és az FKGP egy-egy jelöltje is.
A képviselő-testület alakuló ülésén Varga Vincét (MDF) választották meg polgármesterré.
Előzmények szerkesztés
A rendszerváltást megelőző utolsó választásokat 1985 júniusában tartottak. A "korlátozott" szabadságfokú választáson Nagyatádon 45 egyéni körzeti képviselőt választottak meg. A tanács alakuló ülésére június 20-án került sor. Ezen az ülésen újra tanácselnökké választották a '70-es évek eleje óta hivatalban lévő Hamvas Jánost. A tanács elnökhelyettese Uitz Ferencné, a tizenegyfős Végrehajtó Bizottság titkára pedig Hoffmanné dr. Németh Ildikó lett.[1] 1989 őszén Hamvas János nyugdíjba vonult.[2]
Az új választások előzményeként, már az 1990-es tavaszi országgyűlési választások után, a nyár közepén az MDF, az SZDSZ, az FKGP és a Szociáldemokrata Párt városi szervezetei közös felhívásban követelték a városi tanácstagok lemondását.[3]
A választás rendszere szerkesztés
A tanácsrendszerről az új önkormányzati rendszerre való áttérésről szóló törvényeket 1990 augusztusának elején fogadta el az országgyűlés.[4] A törvények értelmében a települések legfőbb döntéshozó szerve a képviselő-testület (a korábbi tanács helyett), a település elsőszámú vezetője pedig a polgármester lett (a korábbi tanácselnök helyébe lépve.)
Az új választási rendszer szerint a 10 ezer főnél népesebb településeken a polgárok csak a képviselőkre adhatták le a szavazataikat, a polgármester megválasztása a képviselő-testület hatáskörébe tartozott.
A képviselők száma a lakosság számához igazodott. Nagyatádnak ebben az évben 15 ezer lakója volt, ezek alapján 19 fős képviselő-testületet alakíthatott meg.[5] A képviselőket úgynevezett kétszavazatos rendszerben választották. A tizenkilencből 10-et egyéni választókerületekben, 9-et pedig listán választhattak meg a választópolgárok.
Egyéni jelölt állításához a választókerületi polgárok 1%-ának az ajánlására volt szükség. Listát az a szervezet indíthatott, amelyik legalább két egyéni jelöltet állított.
Ha az első fordulóban a részvétel nem érte el a 40%-ot, akkor második fordulót kellett tartani. Az egyéni választókerületekben az érvényességen túl arra is szükség volt, hogy a legtöbb szavazatot kapó jelölt a szavazatok legalább egynegyedével bírjon – ennek hiányában szintén második fordulót kellett tartani. A második fordulóban nem voltak sem érvényességi, sem eredményességi feltételek.
Részvétel szerkesztés
| Első forduló szept.30. |
Második forduló okt.14. | |||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Választójogosult | 10 493 | 10 502 | ||||||||||||||||||||
| Szavazó | 3 019 | 3 197 | ||||||||||||||||||||
| 28,77% | 30,44% | |||||||||||||||||||||
| Távolmaradó | 7 474 | 7 305 | ||||||||||||||||||||
| 71,23% | 69,56% | |||||||||||||||||||||
| A forduló érvényessége / eredményessége | ||||||||||||||||||||||
| Listás | érvénytelen | eredményes | ||||||||||||||||||||
| Egyéni |
|
| ||||||||||||||||||||
A választások első fordulóját szeptember 30-án, a másodikat október 14-én bonyolították le. Az alacsony részvétel miatt a választás lényegében a második fordulóban dőlt el.
Az első fordulóban a több mint 10 ezer választásra jogosult polgárból alig 3 ezren mentek el szavazni (29%), ez pedig messze alatta maradt a 40%-os érvényességi küszöbnek. A tíz darab egyéni választókerületből csak egyben született érvényes eredmény, kilencben a második fordulóra maradt a döntés. S ugyancsak az október közepi fordulóra maradt a listás szavazatok elosztásának a kérdése.
A második fordulóban az elsőhöz képest közel kétszázzal több polgár ment el szavazni, ez 30%-os részvételi aránynak felelt meg.
Eredmény szerkesztés
| Szervezet | Egyéni képviselő |
Listás | Képviselő összesen | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| szavazat | képviselő | |||||||||||||
| MSZP | 2 | 1 006 | 36,2% | 3 | 5 | 26,3% | ||||||||
| MDF | 2 | 596 | 21,4% | 2 | 4 | 21,1% | ||||||||
| KDNP | 2 | 527 | 19,0% | 2 | 4 | 21,1% | ||||||||
| SZDSZ | 0 | 379 | 13,6% | 1 | 1 | 5,3% | ||||||||
| FKGP | 0 | 271 | 9,8% | 1 | 1 | 5,3% | ||||||||
| szervezet nélküli (független) képviselők |
4 | – | – | 4 | 21,1% | |||||||||
| Összesen | 10 | 2 779 | 9 | 19 | ||||||||||
| ||||||||||||||
A választások kiegyenlített eredményt hoztak: az MSZP öt, míg az MDF és a KDNP négy-négy képviselői helyhez jutott. Rajtuk kívül még az SZDSZ és az FKGP egy-egy, továbbá négy, szervezet nélküli, független képviselő került be a városházára.
Az egyéni választókerületekben tíz képviselőt választottak meg. Ezek közül hat pártok jelöltje, négy pedig szervezet nélküli, független jelölt volt. A hat pártjelölt közül kettő az MSZP, kettő az MDF és kettő a KDNP színeiben indult.
A listás voksolás élén bő ezer szavazattal az MSZP végzett (36%), ami három képviselői helyet eredményezett. A második helyet, közel hatszáz vokssal az MDF szerezte meg (21%). Szorosan mögöttük a KDNP következett (19%). Mindkét párt két-két képviselői székhez jutott. Egy-egy jelöltje jutott még be a városházára a szabad demokratáknak (14%) és a kisgazdáknak (10%).
| Bővített eredmény táblázat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Szervezet | Listás szavazat | Képviselő | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| db | Jog.% | Szav.% | Érv.% | egyéni | listás | Össz. | % | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| MSZP | 1 006 | 9,6% | 31,5% | 36,2% | 2 | 3 | 5 | 26,3% | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| MDF | 596 | 5,7% | 18,6% | 21,4% | 2 | 2 | 4 | 21,1% | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| KDNP | 527 | 5,0% | 16,5% | 19,0% | 2 | 2 | 4 | 21,1% | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| SZDSZ | 379 | 3,6% | 11,9% | 13,6% | 0 | 1 | 1 | 5,3% | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| FKGP | 271 | 2,6% | 8,5% | 9,8% | 0 | 1 | 1 | 5,3% | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| szervezet nélküli (független) képviselők |
– | 4 | – | 4 | 21,1% | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Összesen | 2 779 | 26,5% | 86,9% | 100% | 10 | 9 | 19 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| érvénytelen, hiányzó és egyéb pártra leadott szavazólap[6] |
418 | 4,0% | 13,1% | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szavazó | 3 197 | 30,4% | 100% | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Távolmaradó | 7 305 | 69,6% | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Választójogosult | 10 502 | 100% | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A megválasztott önkormányzat szerkesztés
| A megválasztott képviselők | ||
|---|---|---|
| Képviselő | Szerv. | |
| Büttnerné Bódi Ágnes | KDNP | |
| Dán József | – | |
| Egyed Árpád | MSZP | |
| Gara István | KDNP | |
| dr. Gelencsér György | MDF | |
| dr. Herr Gyula | MSZP | |
| dr. Horváth Ferenc | – | |
| Hubay Sándor | – | |
| dr. Jaklovics Ferenc | MSZP | |
| Kovács Géza | KDNP | |
| Lőczi János | MDF | |
| Magyar Károly | – | |
| Magyar Vince | MSZP | |
| Mónos József | MSZP | |
| Nagybocskai Tamás | MDF | |
| dr. Seffer Tibor | SZDSZ | |
| Simon István | FKGP | |
| Varga Vince | MDF | |
| dr. Verkman Simon | KDNP | |
| Képviselő-testület | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Szervezet | Képviselő | |||||||||||||
| MSZP | 5 | 26,3% | ||||||||||||
| MDF | 4 | 21,1% | ||||||||||||
| KDNP | 4 | 21,1% | ||||||||||||
| SZDSZ | 1 | 5,3% | ||||||||||||
| FKGP | 1 | 5,3% | ||||||||||||
| szervezet nélküli (független) képviselők |
4 | 21,1% | ||||||||||||
| Összesen | 19 | |||||||||||||
| ||||||||||||||
| Polgármester | ||||||||||||||
| Varga Vince | MDF | |||||||||||||
| Alpolgármester | ||||||||||||||
| Magyar Vince | MSZP | |||||||||||||
A képviselő-testület alakuló ülésére október 29-én került sor. Ezen az ülésen választották meg a város vezetőit.[7]
A polgármesteri posztért két jelölt versengett: Hubay Sándor városi főépítész, aki szervezeti támogatás nélkül, függetlenként került be a testületbe, és Varga Vince, aki szintén pártonkívüli volt, de az MDF színeiben nyert egyéni választókerületi megbízatást. Őt támogatták a kereszténydemokraták és a kisgazdák is, míg az MSZP Hubay mellett tette le a voksát.
A titkos szavazást végül Varga Vince nyerte meg 11 szavazattal. (Hubay Sándor 8 voksot kapott.)
Alpolgármesternek egyhangúlag Magyar Vincét, a Danuvia gépgyár igazgatóját, az MSZP jelöltjét választották meg.
Az ülésen megválasztották még a megyei közgyűlési küldötteket is, akik közül december közepén Varga Vincét a megyei közgyűlés képviselői közé is beválasztottak.[8]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Az alakuló ülésről: Alakuló tanácsülések pp. 1. Somogyi Néplap, 1985. június 21. (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.). Hamvas János nekrológja 2005-ből: Elhunyt Hamvas János pp. 1. Somogyi Hírlap, 2005. április 4. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.)
- ↑ Viharos tanácsülés pp. 1. Somogyi Néplap, 1989. november 10. (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.)
- ↑ Mondjon le a tanács pp. 3. Somogyi Hírlap, 1990. július 11. (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.)
- ↑ 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer. (Hozzáférés: 2017. szeptember 17.) A törvényt augusztus 3-án fogadta el az országgyűlés, és 9-én került kihirdetésre. Az önkormányzatok működéséről szóló törvényt ugyanezen a napon szavazták meg, lásd: 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzatokról.
- ↑ A lakók száma 14 917 volt. Lásd: Szavazókörök - Somogy megye - Nagyatád. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. szeptember 17.)
- ↑ a b A források szűkösség miatt az olyan pártokra leadott szavazatok, amelyek végül nem eredményeztek képviselői helyet nem állnak rendelkezésre adatok.
- ↑ Az alakuló ülésről: Nagyatád polgármestere Varga Vince. Alpolgármester: Magyar Vince. Megalakult a város helyhatósága.. Somogyi Hírlap, 1990. október 30. (Hozzáférés: 2017. szeptember 17.) A Varga Vincével készült interjú: Munkálkodni újabb munkahelyekért. Öt perc Nagyatád polgármesterével. Somogyi Hírlap, 1990. november 1. (Hozzáférés: 2017. szeptember 17.)
- ↑ Nagyatádon 11 tagot választottak a megyei közgyűlésbe. Somogyi Hírlap, 1990. december 12. (Hozzáférés: 2017. szeptember 17.)
Források szerkesztés
- Önkormányzati választások, 1990. Szerk. Bőhm Antal és Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1992. 511–512. o. ISBN 9637700862 (OSZK katalóguscédula)
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
- általában az önkormányzati választásokról: Helyi önkormányzati választások
- a következő választás: 1994-es önkormányzati választások Nagyatádon