Főmenü megnyitása

1990-es önkormányzati választások Nagyatádon

A 1990-es helyi önkormányzati választásokat szeptember 30-án és október 14-én bonyolították le. A rendszerváltás folyamatában ekkor került sor a korábbi tanácsrendszer megszüntetésére, és új, szabadon választott önkormányzatok létrehozására.

Nagyatád városában a szavazásra jogosultak kevesebb mint harmada, alig háromezer ember ment el szavazni. A szavazók tizenkilenc képviselőt választhattak meg.

A választás kiegyenlített eredményeket hozott. Az MSZP öt, az MDF és a KDNP négy-négy képviselőt küldhetett a városházára. Ugyancsak négy szervezet nélküli (független) jelölt nyerte el a szavazók többségének bizalmát. Bejutott még a képviselő-testületbe az SZDSZ és az FKGP egy-egy jelöltje is.

A képviselő-testület alakuló ülésén Varga Vincét (MDF) választották meg polgármesterré.

Tartalomjegyzék

ElőzményekSzerkesztés

A rendszerváltást megelőző utolsó választásokat 1985 júniusában tartottak. A "korlátozott" szabadságfokú választáson Nagyatádon 45 egyéni körzeti képviselőt választottak meg. A tanács alakuló ülésére június 20-án került sor. Ezen az ülésen újra tanácselnökké választották a '70-es évek eleje óta hivatalban lévő Hamvas Jánost. A tanács elnökhelyettese Uitz Ferencné, a tizenegy fős fős Végrehajtó Bizottság titkára pedig Hoffmanné dr. Németh Ildikó lett.[1] 1989 őszén Hamvas János nyugdíjba vonult.[2]

Az új választások előzményeként, már az 1990-es tavaszi országgyűlési választások után, a nyár közepén az MDF, az SZDSZ, az FKGP és a Szociáldemokrata Párt városi szervezetei közös felhívásban követelték a városi tanácstagok lemondását.[3]

A választás rendszereSzerkesztés

A tanácsrendszerről az új önkormányzati rendszerre való áttérésről szóló törvényeket 1990 augusztusának elején fogadta el az országgyűlés.[4] A törvények értelmében a települések legfőbb döntéshozó szerve a képviselő-testület (a korábbi tanács helyett), a település elsőszámú vezetője pedig a polgármester lett (a korábbi tanácselnök helyébe lépve.)

Az új választási rendszer szerint a 10 ezer főnél népesebb településeken a polgárok csak a képviselőkre adhatták le a szavazataikat, a polgármester megválasztása a képviselő-testület hatáskörébe tartozott.

A képviselők száma a lakosság számához igazodott. Nagyatádnak ebben az évben 15 ezer lakója volt, ezek alapján 19 fős képviselő-testületet alakíthatott meg.[5] A képviselőket úgynevezett kétszavazatos rendszerben választották. A tizenkilencből 10-et egyéni választókerületekben, 9-et pedig listán választhattak meg a választópolgárok.

Egyéni jelölt állításához a választókerületi polgárok 1%-ának az ajánlására volt szükség. Listát az a szervezet indíthatott, amelyik legalább két egyéni jelöltet állított.

Ha az első fordulóban a részvétel nem érte el a 40%-ot, akkor második fordulót kellett tartani. Az egyéni választókerületekben az érvényességen túl arra is szükség volt, hogy a legtöbb szavazatot kapó jelölt a szavazatok legalább egynegyedével bírjon – ennek hiányában szintén második fordulót kellett tartani. A második fordulóban nem voltak sem érvényességi, sem eredményességi feltételek.

RészvételSzerkesztés

Részvételi adatok
Első forduló
szept.30.
Második forduló
okt.14.
Választójogosult 10 493 10 502
Szavazó 3 019 3 197
28,77% 30,44%
Távolmaradó 7 474 7 305
71,23% 69,56%
A forduló érvényessége / eredményessége
Listás érvénytelen eredményes
Egyéni

A választások első fordulóját szeptember 30-án, a másodikat október 14-én bonyolították le. Az alacsony részvétel miatt a választás lényegében a második fordulóban dőlt el.

Az első fordulóban a több mint 10 ezer választásra jogosult polgárból alig 3 ezren mentek el szavazni (29%), ez pedig messze alatta maradt a 40%-os érvényességi küszöbnek. A tíz darab egyéni választókerületből csak egyben született érvényes eredmény, kilencben a második fordulóra maradt a döntés. S ugyancsak az október közepi fordulóra maradt a listás szavazatok elosztásának a kérdése.

A második fordulóban az elsőhöz képest közel kétszázzal több polgár ment el szavazni, ez 30%-os részvételi aránynak felelt meg.

EredménySzerkesztés

Szavazatok és képviselői helyek
Szervezet Egyéni
képviselő
Listás Képviselő
összesen
szavazat képviselő
MSZP 2 1 006 36,2% 3 5 26,3%
MDF 2 596 21,4% 2 4 21,1%
KDNP 2 527 19,0% 2 4 21,1%
SZDSZ 0 379 13,6% 1 1 5,3%
FKGP 0 271 9,8% 1 1 5,3%
szervezet nélküli
(független) képviselők
4 4 21,1%
Összsen 10 2 779 9 19
5 4 4 1 1 4

A választások kiegyenlített eredményt hoztak: az MSZP öt, míg az MDF és a KDNP négy-négy képviselői helyhez jutott. Rajtuk kívül még az SZDSZ és az FKGP egy-egy, továbbá négy, szervezet nélküli, független képviselő került be a városházára.

Az egyéni választókerületekben tíz képviselőt választottak meg. Ezek közül hat pártok jelöltje, négy pedig szervezet nélküli, független jelölt volt. A hat pártjelölt közül kettő az MSZP, kettő az MDF és kettő a KDNP színeiben indult.

A listás voksolás élén bő ezer szavazattal az MSZP végzett (36%), ami három képviselői helyet eredményezett. A második helyet, közel hatszáz vokssal az MDF szerezte meg (21%). Szorosan mögöttük a KDNP következett (19%). Mindkét párt két-két képviselői székhez jutott. Egy-egy jelöltje jutott még be a városházára a szabad demokratáknak (14%) és a kisgazdáknak (10%).

Bővített eredmény táblázat
Szervezet Listás szavazat Képviselő
db Jog.% Szav.% Érv.% egyéni listás Össz. %
MSZP 1 006 9,6% 31,5% 36,2% 2 3 5 26,3%
MDF 596 5,7% 18,6% 21,4% 2 2 4 21,1%
KDNP 527 5,0% 16,5% 19,0% 2 2 4 21,1%
SZDSZ 379 3,6% 11,9% 13,6% 0 1 1 5,3%
FKGP 271 2,6% 8,5% 9,8% 0 1 1 5,3%
szervezet nélküli
(független) képviselők
4 4 21,1%
Összesen 2 779 26,5% 86,9% 100% 10 9 19
érvénytelen, hiányzó és
egyéb pártra leadott szavazólap[6]
418 4,0% 13,1%
Szavazó 3 197 30,4% 100%
Távolmaradó 7 305 69,6%
Választójogosult 10 502 100%
Listás szavazatok
érvényes szavazat  ↓ érvénytelen + egyéb[6]
 
távolmaradó
Képviselő-testület
5 4 4 1 1 4
(egyéni + listás helyek)

A megválasztott önkormányzatSzerkesztés

A megválasztott képviselők
Képviselő Szerv.
Büttnerné Bódi Ágnes KDNP
Dán József
Egyed Árpád MSZP
Gara István KDNP
dr. Gelencsér György MDF
dr. Herr Gyula MSZP
dr. Horváth Ferenc
Hubay Sándor
dr. Jaklovics Ferenc MSZP
Kovács Géza KDNP
Lőczi János MDF
Magyar Károly
Magyar Vince MSZP
Mónos József MSZP
Nagybocskai Tamás MDF
dr. Seffer Tibor SZDSZ
Simon István FKGP
Varga Vince MDF
dr. Verkman Simon KDNP
Képviselő-testület
Szervezet Képviselő
MSZP 5 26,3%
MDF 4 21,1%
KDNP 4 21,1%
SZDSZ 1 5,3%
FKGP 1 5,3%
szervezet nélküli
(független) képviselők
4 21,1%
Összesen 19
5 4 4 1 1 4
Polgármester
Varga Vince MDF
Alpolgármester
Magyar Vince MSZP

A képviselő-testület alakuló ülésére október 29-én került sor. Ezen az ülésen választották meg a város vezetőit.[7]

A polgármesteri posztért két jelölt versengett: Hubay Sándor városi főépítész, aki szervezeti támogatás nélkül, függetlenként került be a testületbe, és Varga Vince, aki szintén pártonkívüli volt, de az MDF színeiben nyert egyéni választókerületi megbízatást. Őt támogatták a kereszténydemokraták és a kisgazdák is, míg az MSZP Hubay mellett tette le a voksát.

A titkos szavazást végül Varga Vince nyerte meg 11 szavazattal. (Hubay Sándor 8 voksot kapott.)

Alpolgármesternek egyhangúlag Magyar Vincét, a Danuvia gépgyár igazgatóját, az MSZP jelöltjét választották meg.

Az ülésen megválasztották még a megyei közgyűlési küldötteket is, akik közül december közepén Varga Vincét a megyei közgyűlés képviselői közé is beválasztottak.[8]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az alakuló ülésről: Alakuló tanácsülések pp. 1. Somogyi Néplap, 1985. június 21. (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.). Hamvas János nekrológja 2005-ből: Elhunyt Hamvas János pp. 1. Somogyi Hírlap, 2005. április 4. (Hozzáférés: 2017. szeptember 8.)
  2. Viharos tanácsülés pp. 1. Somogyi Néplap, 1989. november 10. (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.)
  3. Mondjon le a tanács pp. 3. Somogyi Hírlap, 1990. július 11. (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.)
  4. 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer. (Hozzáférés: 2017. szeptember 17.) A törvényt augusztus 3-án fogadta el az országgyűlés, és 9-én került kihirdetésre. Az önkormányzatok működéséről szóló törvényt ugyanezen a napon szavazták meg, lásd: 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzatokról.
  5. A lakók száma 14 917 volt. Lásd: Szavazókörök - Somogy megye - Nagyatád. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. szeptember 17.)
  6. a b A források szűkösség miatt az olyan pártokra leadott szavazatok, amelyek végül nem eredményeztek képviselői helyet nem állnak rendelkezésre adatok.
  7. Az alakuló ülésről: Nagyatád polgármestere Varga Vince. Alpolgármester: Magyar Vince. Megalakult a város helyhatósága.. Somogyi Hírlap, 1990. október 30. (Hozzáférés: 2017. szeptember 17.) A Varga Vincével készült interjú: Munkálkodni újabb munkahelyekért. Öt perc Nagyatád polgármesterével. Somogyi Hírlap, 1990. november 1. (Hozzáférés: 2017. szeptember 17.)
  8. Nagyatádon 11 tagot választottak a megyei közgyűlésbe. Somogyi Hírlap, 1990. december 12. (Hozzáférés: 2017. szeptember 17.)

ForrásokSzerkesztés

  • Önkormányzati választások, 1990. Szerk. Bőhm Antal és Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1992. 511–512. o. ISBN 9637700862   (OSZK katalóguscédula)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés