1993-as római önkormányzati választás
| ||||||
| Összesen 60 mandátum
31 szükséges a többséghez | ||||||
| ← 1993 | következő → | |||||
|
| |||||
|
|
| |||||
| Párt vezetője | Francesco Rutelli | Gianfranco Fini | ||||
| Párt | Zöldek Szövetsége | Olasz Szociális Mozgalom | ||||
| Előző választás | ||||||
| Választás után | - | - | ||||
| Változás | - | - | ||||
| Szavazatok | 955,859 | 844,030 | ||||
| % | 53.1 | 46.9 | ||||
| Változás (%) | - | - | ||||
| Polgármester a választás előtt: | Polgármester a választás után: | |||||
Az 1993-as római önkormányzati választás első fordulóját 1993. november 21-én, a másodikat pedig december 5-én tartották, amelyen megválasztották Róma polgármesterét és Róma Közgyűlésének 60 képviselőjét.[1]
Háttér szerkesztés
A korábbi évektől eltérően ez volt az első választás, amikor a polgármester személyét közvetlenül választották meg és nem a képviselőtestület voksolt. Történelmi fordulat állt be az olasz belpolitikában: a több mint 40 évig szinte egyeduralkodó Kereszténydemokrata Párt ekkorra elvesztette addigi befolyását, a Kommunista Párt pedig 1991-ben feloszlott, két utódpártra. A Tangentopoli-ügy az Olasz Szocialista Pártot is súlyosan érintette. Az ország északi részén az Északi Liga vált meghatározóvá, az ország déli részén a neofasiszta Olasz Szociális Mozgalom, amely már mérsékeltebb hangot ütött meg Gianfranco Fini vezetése alatt, mint korábban.
Polgármester-választás szerkesztés
A volt kommunista politikusokból álló Baloldali Demokratikus Párt és más baloldali pártok Haladók Szövetsége néven koalícióra lépett és a Zöldek Szövetsége politikusát, Francesco Rutellit indította polgármesterjelöltként. A 39 éves politikus korábban tagja volt a liberális Olasz Radikális Pártnak is.
Rutelli legfőbb kihívója a neofasiszta polgármesterjelölt, Gianfranco Fini az Olasz Szociális Mozgalom fiatal politikusaként Giorgio Almirante legfőbb politikai örököse volt. Ő és pártja Rómában nagyon népszerű volt: egyrészt az olasz fasizmus iránti nosztalgia másrészt a kereszténydemokraták és szocialisták botrányai miatt kiábrándultak a választók a korabeli politikai elitből. 1993. november 23-án az első forduló után Silvio Berlusconi egy a cége által építtetett bevásárlóközpont átadásakor, Casalecchio di Renóban tartott sajtótájékoztatóján így nyilatkozott: „ha római lennék gondolkodás nélkül Finire szavaznék”, amivel felszólította a jobboldali szavazókat, hogy a második fordulóban Finire szavazzanak.[2]
Krízise ellenére a Kereszténydemokrata Párt is állított jelöltet Carmelo Caruso személyében, akit még az Olasz Demokratikus Szocialista Párt párt is támogatott.
Választási rendszer szerkesztés
1993. március 25-én életbe lépett a 81-es törvény, amellyel megváltozott az önkormányzati választás: a választók közvetlenül választhatták meg innentől polgármesterüket a 15 ezer főnél népesebb településeken. Ha a választáson egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok 50%-át, akkor második fordulót – ballottagio – kellett tartani, amin az első forduló két legtöbb szavazatot kapott jelöltje mehetett tovább. Ennek célja az volt, hogy a polgármester biztos többséggel tudja vezetni a várost.
A közgyűlési mandátumokat tisztán arányos képviseleti szavazáson választották meg, a polgármesterjelöltekre pedig nyílt listás, preferenciális szavazáson lehetett szavazni.
Pártok és jelöltek szerkesztés
| Párt/Koalíció | Koalíció tagjai | Jelölt neve | ||
|---|---|---|---|---|
| Olasz Szociális Mozgalom | Gianfranco Fini | |||
| Haladók Szövetsége | Baloldali Demokratikus Párt | Francesco Rutelli | ||
| Zöldek Szövetsége | ||||
| Demokratikus Szövetség | ||||
| Pannella Listája | ||||
| Centrista koalíció | Olasz Kereszténydemokrata Párt | Carmelo Caruso | ||
| Közép Uniója | ||||
| Olasz Demokratikus Szocialista Párt | ||||
| Kommunista Újraalapítás Pártja | Renato Nicolini | |||
| Laicista és Reform Szövetség (PSI-PRI) | Vittorio Ripa di Meana | |||
Eredmények szerkesztés
A pártok eredményei szerkesztés
Polgármesterjelöltek szerkesztés
Első forduló szerkesztés
| Jelölt neve | Eredmények | ||
|---|---|---|---|
| Összesen | |||
| Párt/koalíció neve | Szavazat szám | arány (%) | |
| Francesco Rutelli | PDS-FdV-Szövetség Rómáért-Panella Listája | 684 529 | 39,55 |
| Gianfranco Fini | Olasz Szociális Mozgalom | 619 309 | 35,75 |
| Carmelo Caruso | DC-Centrum Uniója-PSDI-Polgárság és Haladás | 183 437 | 14,25 |
| Renato Nicolini | Kommunista Újraalapítás Pártja | 103 259 | 8,02 |
Második forduló szerkesztés
| Jelölt neve | Eredmények | ||
|---|---|---|---|
| Összesen | |||
| Párt/koalíció neve | Szavazat szám | arány (%) | |
| Francesco Rutelli | PDS-FdV-Szövetség Rómáért-Panella Listája | 955 859 | 53,11 |
| Gianfranco Fini | Olasz Szociális Mozgalom | 844 030 | 46,89 |
| Párt neve | Eredmények | |
|---|---|---|
| Összesen | ||
| Szavazat szám | (%) | |
| Olasz Szociális Mozgalom | 430 278 | 33,42 |
| Baloldali Demokratikus Párt | 233 924 | 18,17 |
| Olasz Kereszténydemokrata Párt | 154 552 | 12,00 |
| Zöldek Szövetsége | 136 753 | 10,62 |
| Kommunista Újraalapítás Pártja | 90 461 | 7,03 |
| Szövetség Rómáért | 63 271 | 4,91 |
| Panella Listája | 45 082 | 3,50 |
Egyéniben az Olasz Szociális Mozgalom lett a legerősebb párt Rómában.[3] Rutteli győzelmével a balközép koalíció fontos győzelmet aratott, viszont az Olasz Szociális Mozgalom első helyen végzett a pártlistán, ami szintén komoly fordulatot jelentett az olasz belpolitikában. A pártra nagyon sok volt kereszténydemokrata és fasiszta szavazó adta la voksát.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ „Elezioni, è la prova generale”, 1993. november 21. (Hozzáférés: 2021. április 11.) (olasz nyelvű)
- ↑ ELEZIONI ROMA: BERLUSCONI VOTEREI FINI SENZA ESITAZIONI'. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
- ↑ Comunali 21/11/1993 Area ITALIA Regione LAZIO Provincia ROMA Comune ROMA. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
- ↑ UN 'CAVALIERE NERO' PER GLI ORFANI DEL REGIME. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)