1994-es közgyűlési választások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Közgyűlési választások
Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében
1990 1994. december 11. 1998
Részvétel: 52% 183 ezer szavazó a 349 ezerből

Közgyűlés létszáma: 48 fő
Többség: 25 fő
Jelöltek száma: 226 fő
14 szervezet által
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
MSZP 44 886 27% 14
Megyei Választási Szöv.
(FKGP-KDNP-VP-MDF)
40 844 24% 13
SZDSZ 16 680 10% 6
Fidesz 13 241 8% 3
Munkáspárt 11 210 7% 3
MSZDP 8 721 5% 3
Keresztény Ifj. Egy. 9 148 5% 2
Gazdakörök 8 502 5% 2
Itt Élünk Egyesület 8 445 5% 2
{{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}}
{{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Kimaradt 2 szervezet (6 256 szavazat)
Érvénytelen szavazat: 15 075


A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Medgyesi József
Zilahi József
(Megyei Választási Szöv.)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szavazásra jogosultak bő fele, több mint száznyolcvanezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizennégy szervezet jelöltjei közül választhattak.

A legtöbb szavazatot az MSZP kapta, ami tizennégy képviselői helyet jelentett számukra a közgyűlésben. Szorosan mögöttük a jobboldali pártokat tömörítő Megyei Választási Szövetség listája végzett, tizenhárom széket biztosítva az FKGP, a KDNP, a Vállalkozók Pártja és az MDF számára. Az SZDSZ harmadik lett, hat megyeházi hellyel. Bejutott még a Fidesz, a Munkáspárt és az MSZDP három-három, illetve a nyírbogdányi Keresztényi Ifjúsági Egyesület, a megyei gazdakörök és az Itt Élünk Egyesület két-két megbízottja.

A MIÉP és a megyei sportszövetség nem tudott képviselőt küldeni a közgyűlésbe.

A közgyűlés új elnöke az MDF-es Zilahi József lett, aki a Megyei Választási Szövetség kistelepülési listájának éléről került be a közgyűlésbe.

A választás rendszere szerkesztés

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[1]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek szerkesztés

Választókerületi beosztás[2]
Település Lakó Választó-
polgár[3]
Megyei
képviselő
Kistelepülések
10 ezer lakóig
221 388 069 282 924 39
Középvárosok
10 ezer lakó fölött
6 91 595 65 676 9
Közgyűlési
választókerületek
227 479 664 348 600 48
Megyei jogú város
Nyíregyháza
1 119 029 (87 169)
Összesen 228 598 693 (435 769) 48

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a közgyűlés létszáma 48 fő volt. A kistelepülési választókerületben 39, a középvárosiban pedig 9 képviselőt választhattak meg. Nyíregyháza, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 212 községének és nagyközségének, illetve tizenöt városának polgárai választhatták meg.[4] A városok közül azonban csak hatban éltek tízezernél többen, így csak ez a hat tartozott a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 349 ezer volt. A polgárok közel fele lakott háromezer fősnél kisebb községekben, bő harmaduk pedig ötezer fősnél népesebb településeken élt.

A legkevesebb választópolgár a megye keleti csücskében található Kishódos (54) és Komlódtótfalu (80) községekben élt, míg a legtöbb Kisvárda (13 475), és Mátészalka (14 316) városában lakott.

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2]
Településméret
(lakók száma)
Település Választójogosult
Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
1 – 600 42 15 011 3,42% legkisebb község: Kishódos, Komlódtótfalu
601 – 1 300 74 49 453 14,18%
1 301 – 3 000 72 104 968 30,51% új város: Máriapócs (1993)
3 001 – 5 000 22 60 167 17,26% új város: Baktalórántháza (1993)
5 001 – 10 000 11 55 075 15,80% új város: Tiszalök (1992), Nagyhalász és Ibrány (1993)
221 284 654 81,16%
Középvárosi választókerület
10 000 fölött 6 65 676 18,84% Nagykálló, Újfehértó (1992), Nyírbátor,
Tiszavasvári, Kisvárda, Mátészalka
Összesen 227 350 330 100%

Előzmények szerkesztés

 
Megyeháza, Nyíregyháza

1990/91, az első közgyűlés szerkesztés

1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.

Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 27-én került sor. Ezen a napon négy eredménytelen elnökválasztási forduló is lezajlott. Egy héttel később 1991. január 4-én a második fordulóban Medgyesi Józsefet, a megyei tanács főosztályvezetőjét választották elnökké. Ugyanezen a napon nyerte el az alelnöki tisztet Zilahi József is.[mti 1]

Jelöltállítás szerkesztés

Tizennégy szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 10, a középvárosiban 9 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 226 volt (163+63).

A listák többségét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. Az országos pártok mellett négy társadalmi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.

Listák szerkesztés

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistelepülési választókerületben ez 1415, a középvárosiban 329 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát.

Az országgyűlési pártok mindegyike részt vett a jelöltállítási folyamatban. Az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz önálló listát állított, míg három jobboldali párt (FKGP, KDNP, MDF) és a Vállalkozók Szövetsége közös listákat állítottak. Az országos pártok közül még a MIÉP, a Munkáspárt és a szociáldemokrata párt állított önálló listát.

Négy társadalmi szervezet állított még listát. A Gazdakörök és a nyírbogdányi Keresztény Ifjúsági Egyesület mind a két választókerületben megmérettete magát, míg a Sportszövetségekre csak a középvárosi, az Itt Élünk Egyesületre pedig a csak kistelepülési választókerületben lehetett szavazni.

A választásokon részt vevő szervezetek[5]
Kistelepülési választókerület Szervezet Középvárosi választókerület
#.[6] lista neve típusa jelöl­tek
száma
neve jellege hatóköre #.[6] lista neve típusa jelöl­tek
száma
társadalmi szervezetek
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Sportegyesületek Szövetsége
társ. megyei 8. Sport­egyesületek önálló 1
3. Keresztény Ifj. Egy. önálló 5 Keresztény Ifjúsági Egyesület
Nyírbogdány
társ. helyi 4. Keresztény Ifj. Egy. önálló 3
6. Gazdakörök önálló 7 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Gazdakörök Szövetsége
társ. megyei 5. Gazdakörök önálló 7
7. Itt Élünk önálló 18 Itt Élünk Egyesület társ. megyei
országos pártok
1. MSZDP önálló 5 Magyarországi Szociáldemokrata Párt párt országos
5. Munkáspárt önálló 7 Munkáspárt párt országos 7. Munkáspárt önálló 5
2. MIÉP önálló 10 Magyar Igazság és Élet Pártja párt országos 2. MIÉP önálló 5
8. Fidesz önálló 19 Fiatal Demokraták Szövetsége párt országos 6. Fidesz önálló 8
10. SZDSZ önálló 25 Szabad Demokraták Szövetsége párt országos 9. SZDSZ önálló 9
9. MSZP önálló 30 Magyar Szocialista Párt párt országos 1. MSZP önálló 15
4. Megyei
Választási
Szövetség
közös 37 Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt párt országos 3. Megyei
Választási
Szövetség
közös 10
Kereszténydemokrata Néppárt párt országos
Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja párt országos
Magyar Demokrata Fórum párt országos
10 lista 163 14 szervezet 9 lista 63

Jelöltek szerkesztés

Listavezetők
Kistelepülési
választókerület
Lista Középvárosi
választókerület
Szabó István Fidesz dr. Helmeczy László
Jakab Ferenc Gazdakörök Pekk Antal
Balogh József Itt Élünk Egy.
Takács Tamás Keresztény Ifj. Egy. Sipos Kund Kötöny
dr. Zilahi József Megyei Választási Szöv.
FKGP-KDNP-VP-MDF
Petróczki Ferenc
Szűcs Gusztáv MIÉP Berkes József
Együd János MSZDP
dr. Kiss Gábor MSZP dr. Dám László
Bán György Munkáspárt Enyedi Sándorné
Sportszövetségek Demeter László
Bartha László SZDSZ dr. Oláh Albert
A kistelepülési választókerület jelöltjei
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
MSZDP
Együd János
Berencsi Béla
Hetey Vilma
Harsányi Géza
Bigai Béláné
MIÉP
Szűcs Gusztáv
Demcsák József
dr. Bodzay Béla
Molnár József
Lőrincziné dr. Homoki Julianna
További jelöltek
Zrinkszki István
id. Antek József
Nemes Zoltánné
Mészáros Ferenc
Németh István
Keresztény Ifj. Egy.
Takács Tamás
Drótos Vince
ifj. Csoma Zoltán
Tanicsár Miklós
Gaál Sándor
Megyei Választási Szövetség
FKGP-KDNP-VP-MDF
dr. Zilahi József
Hoványi Ferenc
dr.Juhász Miklós
Hamvas László
Radvánszki József
További jelöltek
Karakó László
Seres Antal
dr. Szendrei László
Veligdán Sándorné
Kovács Lajos
Pethő András
Vágó József
Solymosi László
Kóczon Pál
Király Sándor
Pózmán Róbert
Lakatos Sándor
Nádassy János
Hegedűs Antal
Szántó Csaba
Kósa László
Málik Zoltán
Hovánszki György
Somos József
Nagy Ferenc
Kiss Dániel
Lukovics Bertalan
dr. Dorka Erzsébet
Fesztóry Tibor
Mata Elek
dr. Agárdy Miklós Tamás
Vas Miklós
Vida Károly
ifj. Máthé Béla
Karácsony Adolf
Tóth Géza
dr. Görgey Géza
Munkáspárt
Bán György
dr. Kovács Sándor
Balogh Andrásné
Pacza Mihály
Varga Imre
További jelöltek
D. Tóth László
Kovács Sándor
Gazdakörök
Jakab Ferenc
Balogh Gyula
Béresné Bánszki Zsuzsanna
Bartus Pál
dr. Péterffy Árpád
További jelöltek
dr. Nyéki Gyula
Szűcs Sándor
Itt Élünk Egy.
Balogh József
Szűcs Ilona
Kapdos József
Cséka László
Pirint Frigyes
További jelöltek
Gáva János
Kántor Józsefné
Sajtos István
Fehér Zoltán
Bardi Béla
dr. Nemes István
Ertsey Géza Péter
Kovács Béla
dr. Kun Bertalan
Balogh Sándor
László József
Daróczy Pál
Ratkos Mihály
Fidesz
Szabó István
Borkó Mihály
Palló Sándor
Kozák György
dr. Oleár István
További jelöltek
Fodor Zsolt
Leskovics Béla
dr. Mátrai Zsolt
Németh Tibor
Sándorné Szunyogh Judit
Rákos Ferenc
Angyal Miklós
ifj. Orgován Zsigmond János
Román István
Seszták Oszkár
Kovács Zsigmond
Doszpoth József
Hankó Imre
ifj. Szécsi Bálint
MSZP
dr. Kiss Gábor
Czellár István
Gazda László
Birta Sándor
dr. Vadász Mária
További jelöltek
Gulácsi Mihály
Szabados József
Miklós Elemér
Pócsik Géza
Demendi László
dr. Barabás Bertalan
Szántó Sándor
Medgyesi József
Mártha József
Szin Zoltán
Bandics Zsigmond
Szép Ferenc
Rusznák András
Varga Lajos Gábor
Szilágyi Ferenc
Bodnár Barna
Bihari Béla
Aradi József
Lakatos Gyula
Kádár János
Őz Miklós
Deák Mihályné
Tóth László
Szabó István
Vastag József
SZDSZ
Bartha László
Jüttner Csaba
Szentesi Péter
Lázár János
Lövei Csaba
További jelöltek
Kiss Gyula
Szoboszlai Ottó
Apáti György
Nyiri Kálmán
Ferenczfi József
dr. Sértő-Radics István
Csonka Sándor
Szőllősi Róbertné
Felbermann Endre
dr. Kriveczky Béláné
Bagoly Zoltán
Novák László
Kuik Imre
Laskody Tibor Károly
Iványi Tamás
Dömötör István
Frank Géza
Gál Istvánné
Poroszka Ottó
Császár Zoltán
A középvárosi választókerület jelöltjei
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
MSZP
dr. Dám László
Kárpáti Tibor
Sulyok József
Szűcs Ilona
dr. Szabó Imre
További jelöltek
Mészáros Sándor
dr. Molnár Sándor
dr. Szabó Tibor
Szabó László
Nagy Gusztáv
Levendáné dr. Lengyel Valéria
Lehoczky Péter
Bíró Miklós
dr. Rusznák Andrea
Orosz Tiborné
MIÉP
Berkes József
Balla István
Siket István
dr. Sztankó Éva
dr. Budai Gábor
Megyei Választási Szövetség
FKGP-KDNP-VP-MDF
Petróczki Ferenc
dr. Szilágyi Dénes
dr. Darvai Sándor
Fodor János
Simon Attila
További jelöltek
dr. Kerekes Béla
Varga Károly
Kovács György
Lengyel Szabolcs
Jeney István
Keresztény Ifj. Egy.
Sipos Kund Kötöny
Csiszár Ákos
Báthori Gábor
 
 
Gazdakörök
Pekk Antal
Papp László
Endreffy Zsolt
Kiss Sándor
Fáky László
További jelöltek
Szalai Árpád
Kabai Sándor
Fidesz
dr. Helmeczy László
Takácsné Makrai Éva
dr. Hauser Tibor
Vágvölgyi Gusztáv
Kerekesné Lévai Erik
További jelöltek
Kovács István
dr. Szászi István
Trefán Lajos
Munkáspárt
Enyedi Sándorné
dr. Horváth Endre
Ignéczi Zoltán
Kórik Sándor
Filep Gábor
Sportegyesületek
Demeter László
 
 
 
 
SZDSZ
dr. Oláh Albert
dr. Lenti István
Kertész Istvánné Bittó Róza
Fábián Józsefné
Matolcsi Zoltán
További jelöltek
Toldi Ferenc
dr. Bodnár Zoltán
Balogh Zoltán
A. Tóth László

Kampány szerkesztés

A szavazás menete szerkesztés

A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

Részvétel szerkesztés

A részvétel összesített adatai[7][8]
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult[3] 348 757
Szavazó 183 008 52,47%
érvényes szavazólap 167 933 48,15% 91,76%
érvénytelen és hiányzó 15 075 4,32% 8,24%
Távolmaradó 165 749 47,53%
szavazó 52,5% távolmaradó 47,5%
érvényes 91,8%
Tíz szavazópolgárra kilenc távolmaradó jutott

A 349 ezer szavazásra jogosult polgárból 183 ezer vett részt a választásokon (52%). Közülük tizenötezren szavaztak érvénytelenül (8,2%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok több mint 55%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv épp az egyik legkisebb településen volt a legmagasabb (Nemesborzova, 90%), a legalacsonyabb pedig Újfehértón volt (28%).

Az érvénytelen szavazatok aránya a kistelepülési választókerületben nagyon magas, a középvárosi közepesen magas volt (8,8%-5,0%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban[7][8]
Kistelepülési választókerület Középvárosi választókerület
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult[3] 283 056 65 701
Szavazó 157 845 55,76% 25 163 38,30%
érvényes szavazólap 144 024 50,88% 91,24% 23 909 36,39% 95,02%
érvénytelen és hiányzó 13 821 4,88% 8,76% 1 254 1,91% 4,98%
Távolmaradó 125 211 44,24% 40 538 61,70%

Eredmények szerkesztés

Összesített eredmények
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 44 886 26,73% 14 29,2%
Megyei Választási Szöv.
(FKGP-KDNP-VP-MDF)
40 844 24,32% 13 27,1%
SZDSZ 16 680 9,93% 6 12,5%
Fidesz 13 241 7,88% 3 6,3%
Munkáspárt 11 210 6,68% 3 6,3%
MSZDP 8 721 5,19% 3 6,3%
Keresztény Ifj. Egy. 9 148 5,45% 2 4,2%
Gazdakörök 8 502 5,06% 2 4,2%
Itt Élünk Egyesület 8 445 5,03% 2 4,2%
MIÉP 5 809 3,46% 0
Sportegyesületek Szöv. 447 0,27% 0
Összesen 167 933  48 

Közel negyvenötezer szavazattal az MSZP végzett az első helyen, mögötte majdnem négyezer vokssal elmaradva az jobboldali közös lista következett. A szocialisták 14, a Megyei Választási Szövetség 13 képviselői székhez jutottak a megyeházán. Harmadik helyen az SZDSZ végzett, ezzel hat képviselői helyhez jutott, míg a Fidesznek és a Munkáspártnak három-három megbízottja került be a közgyűlésbe. Az MSZDP kevesebb szavazatot kapott, mint a Keresztény Ifjúsági Egyesület, ám mivel az egyesület a középvárosi kerületben nem lépte át a küszöböt, csak két, míg a szociáldemokraták három képviselői helyhez jutottak. További két-két helyet szerzett a Gazdakörök Szövetsége és az Itt Élünk Egyesület.

Nem jutott be a közgyűlésebe a MIÉP és a Sportegyesületek Szövetsége.

Választókerületenként szerkesztés

Eredmények a kistelepülési választókerületben[7]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 36 157 25,10% 10 25,6%
Megyei Választási Szöv.
(FKGP-KDNP-VP-MDF)
34 583 24,01% 10 25,6%
SZDSZ 12 551 8,71% 4 10,3%
Fidesz 11 855 8,23% 3 7,7%
Munkáspárt 10 230 7,10% 3 7,7%
MSZDP 8 721 6,06% 3 7,7%
Itt Élünk Egyesület 8 445 5,86% 2 5,1%
Keresztény Ifj. Egy. 8 343 5,79% 2 5,1%
Gazdakörök 8 018 5,57% 2 5,1%
MIÉP 5 121 3,56% 0
Összesen 144 024 9/10 39
Eredmények a középvárosi választókerületben[7]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 8 729 36,51% 4 44,4%
Megyei Választási Szöv.
(FKGP-KDNP-VP-MDF)
6 261 26,19% 3 33,3%
SZDSZ 4 129 17,27% 2 22,2%
Fidesz 1 386 5,80% 0
Munkáspárt 980 4,10% 0
Keresztény Ifj. Egy. 805 3,37% 0
MIÉP 688 2,88% 0
Gazdakörök 484 2,02% 0
Sportegyesületek Szöv. 447 1,87% 0
Összesen 23 909 3/9  9 
Küszöb körüli eredmények (±1%p)
Lista Választó-
kerület
Eltérés
Szavazat %p
Munkáspárt középvárosi 23 +0,10
MIÉP kistelepülési −640 -0,44
Keresztény Ifj. Egy. középvárosi −152 -0,63
Fidesz középvárosi 429 +1,80

A választás alapvetően a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 39, míg a középvárosi kerületben csupán 9 képviselői helyet osztottak ki.

A középvárosi választókerületben 24 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok bő harmada az MSZP listájára érkezett, egynegyedni jutott a jobboldali összefogásra, az SZDSZ listáját pedig minden hatodik választó tisztelte meg a bizalmával. Az MSZP négy, a Megyei Választási Szövetség három, a szabaddemokraták pedig két képviselői helyhez jutottak a középvárosi kerületből.

A mandátumkiosztás sajátosságai miatt fordulhatott elő, hogy bár mind a Fidesz, mind a Munkáspárt átlépte a 4%-os küszöböt, egyik sem jutott képviselői helyhez, ebből a választókerületből. A MIÉP és további három társadalmi szervezet nem érte el a bejutási küszöböt.

A kistelepülési választókerületben 144 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. Az élen szoros verseny alakult ki, a szocialisták 25%-nyi, a Megyei Választási Szövetség jelöltjei 24%-nyi szavazatot kaptak. Mind a két lista tíz-tíz képviselői helyhez jutott.

A további tizenkilenc helyen hét szervezet osztozott. Az SZDSZ négy, a Fidesz és a Munkáspárt három-három megyeházi székre tett szert. A mandátumkiosztás rendszere eredményezte azt, hogy bár az MSZDP közel ugyanannyi szavazatot kapott, mint az Itt Élünk Egyesület, a Keresztény Ifjúsági Egyesület és a Gazdakörök, ám a szociáldemokraták három, míg a többi szervezet két-két képviselője került be a közgyűlésbe.

A MIÉP szűk fél százalékkal maradt el a bejutási küszöbtől.

Az új közgyűlés szerkesztés

A közgyűlés összetétele
14 13 6 3 3 3 2 2 2
Szervezetek Képviselők
MSZP 14 29,2%
Megyei Választási Szöv.
(FKGP-KDNP-VP-MDF)
13 27,1%
SZDSZ 6 12,5%
Fidesz 3 6,3%
MSZDP 3 6,3%
Munkáspárt 3 6,3%
Keresztény Ifj. Egy. 2 4,2%
Gazdakörök 2 4,2%
Itt Élünk Egyesület 2 4,2%
Összesen 48
A megye vezetése
Elnök
Zilahi József
FKGP-KDNP-VP-MDF
Alelnökök
Együd János MSZDP
Hamvas László MDF
Oláh Albert SZDSZ
Seres Antal KDNP

Az új közgyűlés alakuló ülésére december 21-én került sor. Az MSZP és az SZDSZ Sulyok Józsefet, a Megyei Választási Szövetség pedig Zilahi Józsefet jelöltet a közgyűlés elnöki tisztségébe. A szavazáson 29:19 arányban utóbbi nyert. Ehhez a szavazati arányhoz az összes nem szocialista és nem szabaddemokrata képviselő szavazatára szükség volt, így a megyei szervezetek mellett a munkáspárti és a szociáldemokrata voksokra is. Zilahi József mérnök volt, a megelőző években a közgyűlés alelnökeként dolgozott. Ugyanezen az ülésen alelnökké választották Együd Jánost, az MSZDP képviselőjét. További alelnök megválasztása azonban nem járt sikerrel.[mti 2]

Január 13-án sajtótájékoztatón jelentették be a koalíció összetételének megváltozását. A jobboldali pártok a Munkáspártot – a továbbiakban – nem tekintették az összefogás részének. Ellenben az SZDSZ megállapodást kötött az elnököt támogató pártokkal. Így az erőviszonyok 31 kormányzó és 17 ellenzéki képviselőre módosultak.[mti 3]

A következő ülésen, január 21-én három társadalmi alelnököt választottak meg: Hamvas Lászlót (MDF), Oláh Albertet (SZDSZ) és Seres Antalt (KDNP).[mti 4]

A megválasztott képviselők szerkesztés

MSZP
kistelepülések
dr. Kiss Gábor
Czellár István
Gazda László
Birta Sándor
dr. Vadász Mária
Gulácsi Mihály
Szabados József
Miklós Elemér
Pócsik Géza
Demendi László
középvárosok
dr. Dám László
Kárpáti Tibor
Sulyok József
Szűcs Ilona
Megyei Választási Szövetség
FKGP-KDNP-VP-MDF
kistelepülések
dr. Zilahi József
Hoványi Ferenc
dr. Juhász Miklós
Hamvas László
Radvánszki József
Karakó László
Seres Antal
dr. Szendrei László
Veligdán Sándorné
Kovács Lajos
középvárosok
Petróczki Ferenc
dr. Szilágyi Dénes
dr. Darvai Sándor
SZDSZ
kistelepülések
Bartha László
Jüttner Csaba
Szentesi Péter
Lázár János
középvárosok
dr. Oláh Albert
dr. Lenti István
Fidesz
kistelepülések
Szabó István
Borkó Mihály
Palló Sándor
Munkáspárt
kistelepülések
Bán György
dr. Kovács Sándor
Balogh Andrásné
MSZDP
kistelepülések
Együd János
Berencsi Béla
Hetey Vilma
KIE
kistelepülések
Takács Tamás
Drótos Vince
Gazdakörök
kistelepülések
Jakab Ferenc
Balogh Gyula
Itt Élünk Egy.
kistelepülések
Balogh József
Szűcs Ilona

Jegyzetek szerkesztés

  1. 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 19.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: A helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2018. április 19.)
  2. a b Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. április 19.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
  3. a b c A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec.11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
  4. Az előző választás óta eggyel nőtt a települések száma. 1991-ben Varsánygyüre község vált ketté Gyüre és Nagyvarsány néven. Hat település jutott városi címhez: 1992-ben Tiszalök és Újfehértó, a rákövetkező évben pedig Baktalórántháza, Ibrány, Máriapócs és Nagyhalász. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 99-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
  5. A választások hivatalos jelöltjei: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
  6. a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
  7. a b c d Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2018. április 19.)
  8. a b A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.

MTI hírek szerkesztés

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hír (cím kulcsszavai, dátum megadása).

  1. MTI hír: „Medgyesi József volt tanácsi főosztályvezető Szabolcs-Szatmár- Bereg Közgyülésének elnöke”, Magyar Távirati Iroda, 1991. január 4. (Hozzáférés: 2018. április 21.) 
  2. MTI hír: „Ellenzékbe szorult a nyertes MSZP Szabolcsban”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 21. (Hozzáférés: 2018. április 24.) 
  3. MTI hír: „Az SZDSZ az ellenzéki koalícióhoz csatlakozott Szabolcsban”, Magyar Távirati Iroda, 1995. január 13. (Hozzáférés: 2018. április 24.) 
  4. MTI hír: „Megalakult a Szabolcs megyei Önkormányzati közgyűlés”, Magyar Távirati Iroda, 1995. január 21. (Hozzáférés: 2018. április 24.) 

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9   (OSZK katalóguscédula)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés