Jelenkori magyarországi országgyűlési választások

Országgyűlési választások eredményei (1990–2006)

Választási eredmények kivetítése 2006-ban

Magyarország államformája 1989. október 23. óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia. A politikai rendszert a rendszerváltás során, 1989-ben nyugatnémet mintára hozták létre. Eszerint a magyar parlament egykamarás, az Országgyűlést négy évente parlamenti választások során választja a nép. Az Országgyűlés hozza meg a törvényeket, és 2/3-os többséggel módosíthatja az alkotmányt.

A választásokon a politikai pártok képviselőjelöltjei ill. független jelöltek indulnak. Az Országgyűlésben a választásokon mandátumot szerzett képviselők kapnak helyet. A választásokon legtöbb mandátumot elért pártok tárgyalásokat kezdenek egymással, hogy létrehozzanak egy több mint 50%-os parlamenti többséget, amely azután megválasztja a miniszterelnököt. A miniszterelnök hozza létre ezután az Országgyűlésnek felelős kormányát. A miniszterek a Parlamentben interpellálhatók, de a minisztert csak a miniszterelnök mozdíthatja el hivatalából. Az Országgyűlés csak a miniszterelnöktől vonhatja meg a bizalmat, s ezzel a teljes kormány megbízatása megszűnik (konstruktív bizalmatlansági indítvány). Szintén az országgyűlés választja meg Magyarország köztársasági elnökét.

Tartalomjegyzék

A választások eredményei

Az 1990-es választás

Az első fordulót március 25-én, a másodikat április 8-án tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 65,11%, a másodikban 45,54% volt. A listás szavazás során hat párt lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges 4%-os küszöböt. A második fordulóban kizárólag egyéni választókerületi jelöltekre lehetett voksolni.

Az 1994-es választás

Az első fordulót május 8-án, a másodikat május 29-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 68,92%, a másodikban 55,12% volt.

Az 1998-as választás

Az első fordulót május 10-én, a másodikat május 24-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 56,26%, a másodikban 57,01% volt.

A 2002-es választás

Az első fordulót április 7-én, a másodikat április 21-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 70,53%, a másodikban 73,51% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt három lista haladta meg: az MSZP (42%), a Fidesz-MDF (41%), és az SZDSZ (5,5%). Kiesett négy év után a MIÉP (4,6%), nem került be, de állami támogatásban részesült (a 2006-os választásokig): a Centrum (3,97%) és a Munkáspárt (2,16%). Kiesett (és aztán szét is) az FKGP (0,79%), értékelhetetlen eredményt ért el az Új Baloldal (0,08%).

A 2006-os választás

A mandátumok alakulása

A választások első fordulóját április 9-én, a második fordulót április 23-án rendezték. Mindkét forduló az MSZP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 67,83% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 64,39%-a jelent meg.

A 2010-es választás

A választások első fordulóját április 11-én, a második fordulót április 25-én rendezték. Mindkét forduló a Fidesz győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 64,20% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 46,64%-a jelent meg.

A 2014-es választás

Ez volt az első választás, amit a 2012. január 1-jével hatályba lépett új alaptörvény rendelkezései szerint tartottak meg. A választást április 6-án rendezték, a Fidesz-KDNP győzelmével zárult. A részvételi arány 61,24% volt.

Szervezet	Országos listás szavazatszám (hazai)	Szavazatok aránya (hazai)	Országos listás szavazatszám (külföldi/levélbeni)	Szavazatok aránya (külföldi/levélbeni)	Összes szavazat	Összes aránya	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
Fidesz-KDNP	2 142 142	43,55%	122 638	95,49%	2 264 780	44,87%	133	66,83%	kormánypárt
MSZP–EGYÜTT–DK–PM–MLP	1 289 311	26,21%	1 495	1,16%	1 290 806	25,57%	38	19,10%	ellenzék
Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik)	1 017 550	20,69%	2 926	2,28%	1 020 476	20,22%	23	11,56%	ellenzék
Lehet Más a Politika (LMP)	268 840	5,47%	574	0,45%	269 414	5,34%	5	2,51%	ellenzék
Magyar Munkáspárt (Munkáspárt)	28 260	0,57%	63	0,05%	28 323	0,56%	-	-	nem jutottak be
A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT	23 478	0,48%	29	0,02%	23 507	0,47%	-	-	nem jutottak be
Seres Mária Szövetségesei (SMS)	22 192	0,45%	27	0,02%	22 219	0,44%	-	-	nem jutottak be
Többi párt (11 db)	107 618	2,18%	677	0,52%	108 295	2,70%	—	—	nem jutottak be
Összesen	4 899 391	100%	128 429	100%	5 027 820	100%	199	100%	—

Párt neve	Egyéni képviselők száma	Listás mandátumok száma	Összes mandátum
			száma	százalék
Fidesz-KDNP	96	37	133	66,83
MSZP–EGYÜTT–DK–PM–MLP	10	28	38	19,10
Jobbik	0	23	23	11,56
LMP	0	5	5	2,51
Összesen	106	93	199	100

A 2018-as választás

A választást április 8-án rendezték, a Fidesz-KDNP harmadszori győzelmével zárult.

Az alakuló Országgyűlés összetétele

1990–1994:	33 93 21 21 164 44 1 9
1994–1998:	209 69 20 22 38 26 1 1
1998–2002:	134 24 148 17 48 14 1
2002–2006:	178 20 164 24
2006–2010:	190 20 141 23 11 1
2010–2014:	59 16 227 36 47 1
2014–2018:	29 4 3 1 1 5 116 17 23
2018–2022:	15 5 9 1 9 117 16 1 26
MSZP   PM   DK   Együtt   MLP   SZDSZ   LMP   MDF   KDNP   Fidesz   FKgP   MIÉP   Jobbik   LdU   Somogyért   ASZ   Független

Listás szavazatok és mandátumok aránya

A magyar választási rendszer ún. vegyes rendszer, ebből adódóan a győztes pártnak (pártszövetségnek) a pártlistákra leadott szavazatok arányánál több mandátuma lesz. A győzteskompenzáció mértéke sok mindentől függ, de az aránya az eddigi összes választáson nagyobb volt, mint 1.

Év	Pártlista	Listás szavazatok aránya	Mandátumok aránya	Győzteskompenzáció
1990	MDF	24,73%	42,75%	1,72
1994	MSZP	32,99%	54,15%	1,64
1998	Fidesz	29,48%	38,34%	1,3
2002	MSZP	42,05%	46,11%	1,09
2006	MSZP	43,21%	49,20%	1,14
2010	Fidesz-KDNP	52,73%	68,13%	1,29
2014	Fidesz-KDNP	44,87%	66,83%	1,48
2018	Fidesz-KDNP	49,27%	66,83%	1,35

Lásd még

• Magyar választási rendszer
• Magyarországi országgyűlési választások
• Magyarország politikai élete (1989 óta)

Források

• A pártok, független jelöltek eredményei országos összesítésben - 2010
• Alakuló ülések 1990-2010 (Az Ország Háza)
• Nemzeti Választási Iroda – 2014. évi országgyűlési választások