2001-es berlini tartományi választás

A 2001-es berlini tartományi választást 2001. október 21-én tartották Berlinben, amikor a Berlini Közgyűlés tagjait választották meg.

A választás érdekessége volt, hogy vereséget szenvedett a várost 1991 óta nagykoalícióban vezető Eberhard Diepgen polgármestersége, CDU-párti politikus. A koalíció másik tagja, az SPD úgy döntött, hogy a zöldekkel és az NDK utódpárt PDS párttal fog koalíciót alkotni, ezzel egy vörös-vörös-zöld koalíció jött létre.

Kampány és botránySzerkesztés

Berlinben előrehozott választás volt ez, hiszen 2001. júniusában a berlini bank-ügy miatt felbomlott a CDU-SPD vezette nagykoalíciós városi kormányzat. A botrány főszereplője Klaus-Rüdiger Landowsky a Berlini Közgyülés CDU-s frakcióvezetője volt, aki a jelzálóghitelekkel foglalkozó Landesbank Berlin ügyvezető igazgatója volt, ezen tevékenysége során a vezetésevel két személlyel folytatott kockázatos üzlet folyamán illegálisan jutatott pénzt a helyi CDU pártszervezeteknek, több milliárd márkájú összeget. [1] A botrány után az SPD kilépett a nagykoalícióból és a zöldekkel koalícióban egy ügyvivő tartományi kormányzást vitt, ami mivel nem rendelkezett többséggel, emiatt a koalíció külső támogatója a PDS lett. A közgyűlés 2001. június 15-én konstruktív bizalmatlansági indítványt indított Eberhard Diepgen ellen, aki elbukott az indítványon és helyébe Klaus Wowereit SPD politikus lépett és lett az ideiglenes polgármester.

A kampányt alapvetően beárnyékolta a "bank-ügy" és rávilágított a közpénzek rossz felhasználására. A CDU jelöltje a 35 éves Frank Steffel volt, aki kampányában az PDS-től való félelmet hangsúlyozta, mint egy exkommunista kormánykoalíciós párt a városi közgyűlésben. Az ő kampányukban a 2001. szeptember 11-i terrortámadások miatt a biztonsági témákkal is foglalkoztak. A negatív kampány azonban a CDU-ra visszaütött: 17%-ot vesztettek a választáson.

EredményekSzerkesztés

Párt neve Párt listás szavazatok Szavazatok % (változás) Elnyert mandátumok (változás) Mandátumok %
Kereszténydemokrata Unió (CDU) 385,692 23.8% -17.0% 35 -41 24.8%
Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) 481,772 29.7% +7.3% 44 +2 31.2%
Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) 366,292 22.6% +4.9% 33 +0 23.4%
Szövetség ’90/Zöldek 148,066 9.1% -0.8% 14 -4 9.9%
Német Szabaddemokrata Párt (FDP) 160,953 9.9% +7.7% 15 +15 10.6%
Republikánusok 21,836 1.3% -1.4% 0 +0 0.0%
A Szürkék 22,093 1.4% +0.3% 0 +0 0.0%
Egyebek 36,634 2.3% -1.0% 0 +0 0.0%
Összesen 1,623,338 100.0%   141 -28 100.0%

Választások utánSzerkesztés

A választásokon az SPD győzött és Klaus Wowereit, a párt jelöltje lett a polgármester. A PDS 22.6%-al a harmadik legnagyobb párt lett a berlini törvényhozásban. A CDU nagy vereséget szenvedett, elvesztett 41 mandátumot és 17 százalékpontot. [2] A vereségből szinte mindegyik párt profitált, mert növelni tudta korábbi támogatottságát. Ennek ellenére az SPD és a Zöldek koalíciója nem szerzett többséget, emiatt új megoldás kellett. Az egyik az volt, hogy a közlekedésilámpa koalíció értelmében az SPD a Zöldekkel és a szabaddemokratákkal alkot koalíciót a másik lehetőség egy vörös-vörös koalíció, amiben a szociáldemokraták a radikális baloldali PDS-szel áll össze. Az utóbbi lehetőség azonban kényelmetlen volt az SPD számára, hiszen sokan ellenezték hogy az NDK kommunista pártjának utódjával,a PDS-szel álljanak össze emiatt koalíciós tárgyalásokat kezdett a szabaddemokratákkal és a zöldekkel. A tárgyalás kudarcba fulladt pénzügyi gondok miatt. Egyetlen lehetőségként az SPD-PDS-Zöld koalíció, a vörös-vörös-zöld koalíció maradt meg, így Mecklenburg Elő-Pomeránia után ez volt a második tartomány, ahol ilyen koalíció jött létre. [3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Diepgen arbeitete als Anwalt für die Bankgesellschaft Ex-Regierender: Ich habe nicht gegen das Land Berlin gehandelt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
  2. SPD-Sieg - CDU-Desaster. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
  3. Berlin-Wahl 2001. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)