Főmenü megnyitása
Az Itaipu-gát, a világ legnagyobb vízerőműve az energiatermeléssel és a második legnagyobb beépített kapacitással

2009. november 10-én áramszünet következett be Brazília egy részén, illetve Paraguay egész területén. Az áramszünetben csak Brazíliában 60 millió ember volt érintett.

ElőzménySzerkesztés

Egy vihar elérte a dél-amerikai Paraná folyón levő Itaipu-gátat. A sok eső és a viharos szelek három transzformátort tettek tönkre és egy nagyfeszültségű távvezetéket szakítottak le, így elvágták a vezetéket a rendszertől, és automatikusan 14 GW veszteséget okoztak, így az Itaipu-gát első alkalommal a 25 éves történelme során nem termelt áramot.[1]


Az áramszünetSzerkesztés

Brazíliai tisztviselők azt jelentették, hogy az ország 26 államának 18 területe érintett, káosz tört ki több városban, köztük Sao Paulóban, Rio de Janeiróban, Belo Horizontében, és Campo Grandében. A rendőrség az összes egységét kiküldte az utcákra hogy fenntartsák a rendet és ne törjön ki a pánik.[2]

Sao Paulo és Rio De Janeiro mind érintett volt az áramszünetben. A BBC Sao Paulo-i tudósítója, Gary Duffy szerint az áramszünet akkor történt, amikor milliók nézték az ország népszerű szappanoperáját a tévében. Hozzátette, hogy a városban az áramkimaradások gyakoriak, de az energiakimaradás mértéke figyelemre méltó volt.

Rio de Janeiro és Sao Paulo metrórendszerei leálltak, így sok utas lent ragadt. Több ezer metróutasnak kellett a föld alatt sétálnia, hogy eljussanak a munkahelyükre. Sem a közlekedési lámpák, sem az utcai lámpák nem működtek, ami a forgalmat leállította vagy lassította. A légiközlekedésben fennakadásokat okozott mivel nem tudtak se fel, se leszállni a gépek.

A paraguayi villamosenergia-ellátás, amely kettéosztja az Itaipu-gátból termelődő energiát, rövid időre megszakadt így Paraguay 15 percre sötétségbe borult.

KövetkezményekSzerkesztés

A Slashdot[3] és a 60 Minutes[4] szerint a kiesés a hackerek munkája volt. 2010 decemberében azonban a Wikileaks kiadott egy amerikai diplomáciai közleményt, amelyben az állt hogy ez nem hackerek munkája volt. A közlemény azt is jelentette, hogy ez a brazil villamosenergia-fogyasztás (28 ezer megawatt) - 45 százalékos veszteséget jelentett, és a becslések szerint 87 millió lakos maradt áram nélkül. A gát igazgatója elmondta, hogy a gát elvesztette teljes hidroelektromos teljesítményét. Ez a jelentés még azt is kijelentette, hogy az áramszünet São Paulo-ban volt a leghosszabb: 6 óra, és részletekbe menően összegzi a jelentéseket arról, hogy milyen hibák okozták a kiesést. A felülvizsgálat alapos volt, és a spekuláció alapja, nagyrészt a Rio De Janeiro legutóbbi bejelentésének köszönhető, amiben kijelentették hogy ők a 2016-os nyári olimpia szervezői.[5]

Luiz Inácio Lula da Silva elnök vészhelyzeti bizottságot szervezett, hogy feltárja az áramkimaradást. Az áramkimaradás politikai megmozdulást is kiváltott, ezért az Energiaügyi Minisztert a Kongresszus elé állították.

Nagy gátSzerkesztés

A villamosenergia-ellátás kérdése Brazíliában politikailag érzékeny, a néhány évvel ezelőtti súlyos áramkimaradás után, amely az ország nagy részén energiahiányt okozott. A kormány arra fog törekedni, hogy megállapítsa, hogy ez a megrázkódtatás, amely megzavarta brazilok millióinak életét, nem okozott semmiféle nagyobb problémát.[6]

A legutóbbi áramkimaradás szintén hatással volt Minas Gerais és Espirito Santo délkeleti államaira, Mato Grosso do Sul délnyugati államaira, Goias központi államára és Brazília szövetségi kerületére, bár a fővárost nem érintette.

Az Itaipu-gát az energiaszükséglet 20%-át adja Brazília számára. Paraguayban, ahol a villamosenergia 90%-át az Itaipu-gát termeli meg, az egész ország 15 percig elsötétedett.[7]

HelyszínekSzerkesztés

ParaguaySzerkesztés

Az Itaipu-gát megosztott Paraguayal. A kudarc után a Paraguay másik nagyfeszültségű vonalához kötődő gát, a Yacyreta-gátnál (Argentína határánál) is meghiúsultak. Az egész ország területét érintette az áramkimaradás.

BrazíliaSzerkesztés

 
A térkép, amelyen az üzemzavar által érintett brazíliai helyek láthatók Piros: Teljesen érintett területek Világos piros: Részlegesen érintett területek

Térkép, amelyen az üzemzavar által érintett brazíliai helyek láthatók.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Itaipu Dam - Wikipedia (angol nyelven). en.m.wikipedia.org. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
  2. Press, Associated: Millions left in dark by Brazilian blackout (angol nyelven). the Guardian, 2009. november 11. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
  3. Massive Power Outages In Brazil Caused By Hackers - Slashdot (angol nyelven). it.slashdot.org. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
  4. Soares, Marcelo. „WikiLeaked Cable Says 2009 Brazilian Blackout Wasn’t Hackers, Either”, WIRED (Hozzáférés ideje: 2018. július 24.) (en-US nyelvű) 
  5. Dam failure triggers huge blackout in Brazil - CNN.com” (Hozzáférés ideje: 2018. július 24.) (en nyelvű) 
  6. Itaipu Dam - the world's largest generator of clean, renewable energy”, Engineers Journal, 2016. november 1. (Hozzáférés ideje: 2018. július 24.) (en-US nyelvű) 
  7. Az Itaipu-gát szócikkből átvett szöveg.

ForrásokSzerkesztés