2009. november 10-i brazíliai és paraguayi áramszünet
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A 2009. november 10-i áramszünet egy áramkimaradás volt Brazília egy részén, illetve Paraguayban.[1][2] Az áramszünet csak Brazíliában 60 millió embert érintett.[2]
| 2009. november 10-i áramszünet | |
 | |
| Az Itaipu-gát, a világ legnagyobb energiatermelő és második legnagyobb beépített kapacitású vízerőműve. | |
| Részletek | |
| Dátum | 2009. november 10. |
| Ország | |
| Üzemeltető | Brazília és Paraguay kormánya |
| Baleset típusa | áramszünet |
| Okok | időjárási események |
Előzmények szerkesztés
Egy vihar elérte a dél-amerikai Paraná folyón levő Itaipu-gátat. A heves esőzések és az erős szél három transzformátor rövidzárlatát okozta egy kulcsfontosságú nagyfeszültségű távvezetéken, ami elvágta a vezetéket a hálózattól, és automatikusan 14 GW veszteséget, valamint az Itaipu-gát 25 éves történetében először a gát leállását okozta.[3]
Az áramszünet szerkesztés
Az áramkimaradás, amely a brazil hatóságok szerint az ország 26 államából tizennyolcat érintett, olyan városokban okozott káoszt, mint São Paulo, Rio de Janeiro, Belo Horizonte, Campo Grande és Vitória.[4] A rendőrség az összes egységét kiküldte az utcákra, hogy fenntartsák a rendet és ne törjön ki a pánik.[5]
A BBC Sao Paulói tudósítója, Gary Duffy szerint az áramszünet akkor történt, amikor milliók nézték az ország népszerű szappanoperáját a tévében. Hozzátette, hogy a városban az áramkimaradások gyakoriak, de az energiakimaradás nagysága figyelemre méltó volt.
Rio de Janeiro és São Paulo metrórendszerei leálltak, így sok utas lent ragadt. Több ezer metróutasnak kellett a föld alatt sétálnia, hogy eljussanak a munkahelyükre. Sem a közlekedési lámpák, sem az utcai lámpák nem működtek, ami a forgalmat leállította vagy lassította. A légi közlekedésben fennakadásokat okozott mivel nem tudtak se fel, se leszállni a gépek.
A paraguayi villamosenergia-ellátás, amely kettéosztja az Itaipu-gátból termelődő energiát, rövid időre megszakadt így Paraguay 15 percre sötétségbe borult.
Következmények szerkesztés
A Slashdot[6] és a 60 Minutes[7] szerint a kiesés a hackerek munkája volt. 2010 decemberében azonban a Wikileaks kiadott egy amerikai diplomáciai közleményt, amelyben az állt, hogy ez nem hackerek munkája volt. A közlemény azt is jelentette, hogy ez a brazil villamosenergia-fogyasztás (28 ezer megawatt) - 45 százalékos veszteséget jelentett, és a becslések szerint 87 millió lakos maradt áram nélkül. A gát igazgatója elmondta, hogy a gát elvesztette teljes hidroelektromos teljesítményét. Ez a jelentés még azt is kijelentette, hogy az áramszünet São Paulo-ban volt a leghosszabb: 6 óra, és részletekbe menően összegzi a jelentéseket arról, hogy milyen hibák okozták a kiesést. A felülvizsgálat alapos volt, és a spekuláció alapja, nagyrészt a Rio De Janeiro legutóbbi bejelentésének köszönhető, amiben kijelentették hogy ők a 2016-os nyári olimpia szervezői.[8]
Luiz Inácio Lula da Silva elnök vészhelyzeti bizottságot szervezett, hogy feltárja az áramkimaradást. Az áramkimaradás politikai megmozdulást is kiváltott, ezért az energiaügyi minisztert a kongresszus elé állították.
Nagy gát szerkesztés
A villamosenergia-ellátás kérdése Brazíliában politikailag érzékeny, a néhány évvel ezelőtti súlyos áramkimaradás után, amely az ország nagy részén energiahiányt okozott. A kormány arra fog törekedni, hogy megállapítsa, hogy ez a megrázkódtatás, amely megzavarta brazilok millióinak életét, nem okozott semmiféle nagyobb problémát.[9]
A legutóbbi áramkimaradás szintén hatással volt Minas Gerais és Espirito Santo délkeleti államaira, Mato Grosso do Sul délnyugati államaira, Goias központi államára és Brazília szövetségi kerületére, bár a fővárost nem érintette.
Az Itaipu-gát az energiaszükséglet 20%-át adja Brazília számára. Paraguayban, ahol a villamosenergia 90%-át az Itaipu-gát termeli meg, az egész ország 15 percig elsötétedett.[10]
Helyszínek szerkesztés
Paraguay szerkesztés
Az Itaipu-gát Paraguay és Brazília osztozik. Közvetlenül a gát meghibásodását követően Paraguay másik nagy erőművéhez, az argentin határon fekvő Yacyretá-gáthoz vezető összekötő vezetékek is meghibásodtak. Az áramkimaradás az ország egész területét érintette.
Brazília szerkesztés
Az alábbi térképen az üzemzavar által érintett brazíliai államok láthatók:
- Teljesen érintett államok:
- Sao Paulo
- Rio de Janeiro
- Mato Grosso do Sul
- Espírito Santo
- Részben érintett államok:
- Rio Grande do Sul
- Santa Catarina
- Paraná
- Minas Gerais
- Mato Grosso
- Goiás
- Rondônia
- Acre
- Bahia
- Sergipe
- Alagoas
- Pernambuco
- Paraíba
- Rio Grande do Norte
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Brazil Blackout Raises Concern About Olympics, World Cup - TIME. web.archive.org, 2012. november 4. [2012. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
- ↑ a b Lights flicker on after blackout in Brazil (angol nyelven). NBC News. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
- ↑ Official: Brazil Blackout Caused by Bad Weather | Fox News. web.archive.org, 2012. október 23. [2012. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
- ↑ Dam failure triggers huge blackout in Brazil - CNN.com (angol nyelven). edition.cnn.com. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
- ↑ Press, Associated: Millions left in dark by Brazilian blackout (angol nyelven). the Guardian, 2009. november 11. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
- ↑ Massive Power Outages In Brazil Caused By Hackers - Slashdot (angol nyelven). it.slashdot.org. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
- ↑ Soares, Marcelo. „WikiLeaked Cable Says 2009 Brazilian Blackout Wasn’t Hackers, Either”, WIRED (Hozzáférés: 2018. július 24.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ „Dam failure triggers huge blackout in Brazil - CNN.com” (Hozzáférés: 2018. július 24.) (angol nyelvű)
- ↑ „Itaipu Dam - the world's largest generator of clean, renewable energy”, Engineers Journal, 2016. november 1. (Hozzáférés: 2018. július 24.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Az Itaipu-gát szócikkből átvett szöveg.