2013-as ausztriai parlamenti választás
A 2013-as ausztriai parlamenti választást szeptember 29-én bonyolították le.
A szavazáson a jogosultak háromnegyede, majdnem 4,8 millió polgár vett részt.
A választások kiegyenlített eredményt hoztak, a két koalíciós párt, Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) elegendő mandátumot szerzett a kormányzás folytatására.
Háttér
szerkesztésA Nemzeti Tanács (Nationalrat) 183 tagjának sorsáról 6,4 millió osztrák választójogosult volt hivatott dönteni. A képviselők egy 2007-es törvénymódosítás nyomán első ízben négy helyett öt évre kaptak mandátumot. A választók pártlistákra szavazhattak, amelyek közül a 4%-ot elérők kerültek be a parlamentbe.
Az osztrák alkotmányos berendezkedés szerint az országnak kétkamarás parlamentje van: a felsőházba, hivatalos nevén a Szövetségi Tanácsba (Bundesrat) az egyes tartományok delegálnak képviselőket, az alsóház (a Nemzeti Tanács) tagjait pedig közvetlenül választják meg a polgárok. Bár a kormányfőt (szövetségi kancellárt) formálisan a szövetségi elnök nevezi ki, a kinevezésnél figyelembe kell venni a parlamenti erőviszonyokat is, a Nemzeti Tanács ugyanis többségi szavazattal menesztheti a kormányfőt. A parlamenti választások tehát a gyakorlatban a kancellár személyét is meghatározzák.
Részvétel
szerkesztésjogosultak arányában |
szavazók arányában | |||
---|---|---|---|---|
Választójogosult | 6 384 308 | |||
Szavazó | 4 782 410 | 74,91% | ||
érvényes szavazólap | 4 692 907 | 73,51% | 98,13% | |
érvénytelen / hiányzó szavazólap | 89 503 | 1,40% | 1,87% | |
Távolmaradó | 1 601 898 | 25,09% |
A 6,4 millió szavazásra jogosult polgárból 4,8 millió vett részt a választásokon (75%). A részvételi arány némileg alacsonyabb mint öt évvel korábban (–3,9%). A voksok közül kilencvenezer volt érvénytelen (1,9%).
A legmagasabb a választói kedv Burgenlandban és Alsó-Ausztriában (83-81%), míg a legalacsonyabb Vorarlberg és Tirol tartományokban volt (66-67%).
Részvételi adatok tartományonként | |||
---|---|---|---|
Tartomány | Választó- jogosult |
Szavazó | Részvétel |
Burgenland | 232 505 | 192 486 | 82,8% |
Karintia (Kärnten) | 444 586 | 322 284 | 72,5% |
Alsó-Ausztria (Niederösterreich) | 1 278 675 | 1 036 180 | 81,0% |
Felső-Ausztria (Oberösterreich) | 1 099 182 | 861 015 | 78,3% |
Salzburg | 393 276 | 292 958 | 74,5% |
Stájerország (Steiermark) | 973 431 | 733 745 | 75,4% |
Tirol | 537 042 | 359 841 | 67,0% |
Vorarlberg | 268 723 | 177 204 | 65,9% |
Bécs (Wien) | 1 156 888 | 806 697 | 69,7% |
Összesen | 6 384 308 | 4 782 410 | 74,9% |
Eredmények
szerkesztésPárt | Szavazat | Képviselő | +/– | |||
---|---|---|---|---|---|---|
Szociáldemokrata Párt (SPÖ) | 1 258 605 | 26,82% | 52 | 28,42% | –5 | |
Néppárt (ÖVP) | 1 125 876 | 23,99% | 47 | 25,68% | –4 | |
Szabadságpárt (FPÖ) | 962 313 | 20,51% | 40 | 21,86% | +6 | |
Zöld Párt (GRÜNE) | 582 657 | 12,42% | 24 | 13,11% | +4 | |
Frank Stronach csapata (FRANK) | 268 679 | 5,73% | 11 | 6,01% | Új | |
Az új Ausztria (NEOS) | 232 946 | 4,96% | 9 | 4,92% | Új | |
Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) | 165 746 | 3,53% | 0 | –21 | ||
Kommunista Párt (KPÖ) | 48 175 | 1,03% | 0 | |||
Kalózpárt (PIRAT) | 36 265 | 0,77% | 0 | |||
tovább öt párt (összesen) | 11 645 | 0,25% | 0 | |||
Összesen | 4 692 907 | 183 |
A képviselői helyek több mint háromnegyedét a három legnagyobb párt szerezte meg. A Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a Néppárt (ÖVP) is veszített a korábbi támogatottságából, így csak 52, illetve 47 széket szereztek a képviselőházban, ami ahhoz viszont elegendő volt, hogy folytathassák a közös kormányzást. Harmadik helyen a Szabadságpárt (FPÖ) végzett, hat fővel gyarapítva a képviselői számát.
A kisebb pártok közül jelentősen növelte a befolyását a Zöld Párt (Grüne), és két újabb szerveződés, az osztrák-kanadai üzletember vezette Stronach Csapat (Frank), valamint a NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum is átlépte a 4%-os küszöböt. Kiesett viszont a Jörg Haider alapította Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ).
Források
szerkesztés- ↑ a b Nemzeti Tanács Választás (Nationalratswahl), 2013 (német nyelven). Osztrák Belügyminisztérium. [2015. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 16.)