2021–2022-es orosz–ukrán krízis
| Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2024. június 6. |
A 2021–2022-es orosz–ukrán krízis 2021-ben kezdődő és folyamatosan eszkalálódó katonai-politikai konfliktus Oroszország és Ukrajna között, mely 2022-re nyílt katonai harcokba torkollott. 2021 márciusában és áprilisában Oroszország több ezer katonát és hadifelszerelést kezdett az ukrán határra küldeni, ami a Krím 2014-es annexiója óta a legnagyobb katonai mozgósítás volt.[1][2] Júniusra visszavonták a katonák egy részét,[3] de 2021 októberétől a krízis ismét egyre intenzívebb lett, decemberre több mint 100 ezer orosz katona sorakozott fel az ukrán határnál.[4]
.jpg)
.svg){kind=small}
2021 decemberében Oroszország bemutatott két békejavaslatot, amelynek részeként „biztonsági garancia” néven jogilag is megtiltották volna Ukrajnának, hogy csatlakozzon a NATO-hoz. A szervezet ezt a javaslatot elutasította, és az Egyesült Államok szankciókkal fenyegette az oroszokat.[5]
A jelenlegi helyzetet a hidegháború óta a legintenzívebbnek nevezték.[6][7][8]
2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát.[9]
Háttér
szerkesztés
A Szovjetunió 1991-es feloszlását követően Ukrajna és Oroszország szoros kapcsolatban maradtak. 1994-ben Ukrajna beleegyezett, hogy megszabadul nukleáris fegyvereitől a budapesti memorandum értelmében, azzal a kitétellel, hogy Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok garantálja Ukrajna területi integritását és politikai függetlenségét. Öt évvel később Oroszország egyike volt azon országoknak, amelyek aláírták az európai biztonsági szerződést: ez minden országnak megadta a jogot, hogy úgy változtassa biztonsági helyzetét, ahogy azt jónak látja.[10]
Annak ellenére, hogy 1991 óta Ukrajna önálló ország, Oroszország korábbi szovjet köztársaságként a saját befolyási területe részének tekinti. 2008-ban Vlagyimir Putyin felszólalt Ukrajna NATO-tagsága ellen.[11] Egy román elemző szerint Ukrajnával kapcsolatban Oroszország folytatta a Brezsnyev-doktrína elveit, miszerint Ukrajna szuverenitása nem lehet nagyobb, mint a Varsói Szerződés tagjainak a Szovjetunió összeomlása előtt, az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején.[12]
A Jevromajdan mozgalom 2013 novemberében kezdődött tüntetései után az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics és az ukrán parlamenti ellenzék vezetői megegyeztek egy előrehozott választásban, 2014. február 21-én. Másnap Janukovics elmenekült Kijevből, mielőtt elvették volna tőle elnöki pozícióját.[13] A többségében orosz ajkúak által lakott kelet-ukrajnai régiók kifejezték támogatásukat Janukovics mellett, ami a 2014-es oroszbarát zavargásokhoz vezetett. Ezt követte a Krím orosz annexiója márciusban, majd több területen szeparatista megmozdulások, amelyek során mintegy 9 köztársaság megalakulását jelentették be, így Odesszában,[14] Harkovban, Zaporizzsjában,[15] Herszonban[16] és Poltavában, de csak Donyeck és Luhanszk bizonyult tartósan függetlennek. A Don-medencében kitört a kelet-ukrajnai háború: az oroszok által támogatott Donyecki és a Luganszki Népköztársaságok felvették a harcot az ukrán hadsereggel.[17][18]
2020. szeptember 14-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta Ukrajna új Nemzetbiztonsági Stratégiáját, amely a NATO-val való közeli kapcsolat kialakítását kezdte volna meg, a végső célja pedig a szervezethez való csatlakozás.[19][20][21] 2021. március 24-én aláírt egy rendeletet, melynek célja „az átmenetileg elfoglalt Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol integrációja Ukrajnába”.[22]
2021 júliusában Vlagyimir Putyin kiadott egy esszét Az oroszok és ukránok történelmi egyezsége címen, amelyben arról írt, hogy véleménye szerint az oroszok és az ukránok „egy nép”.[23] Timothy Snyder amerikai történész Putyin eszméjét imperializmusként írta le,[24] míg Edward Lucas brit újságíró revizionistának nevezte.[25]
Oroszország többször is azt mondta, hogy Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása és a NATO növekedése veszélyezteti nemzetbiztonságát.[26][27][28] Erre válaszként Ukrajna és más szomszédos európai országok azzal vádolták Putyint, hogy megpróbálja visszaállítani a Szovjet Birodalmat.[29][30][31]
2022. január 30-án 90 orosz értelmiségi, köztük Lev Ponomarjov és Szvetlana Gannushkina nyilvános nyilatkozatot adott ki a moszkvai Echo of Moszkva nevében, amelyben felszólították az orosz kormányt, hogy ne kezdjen "erkölcstelen, felelőtlen és bűnös" háborút Oroszország és Ukrajna között.[32] 2022. február 7-ig a nyilatkozatot 5000 orosz értelmiségi írta alá.[33][34]
2022. január 31-én Leonyid Grigorjevics Ivasov nyugalmazott vezérezredes az orosz tisztek közgyűlésének elnökeként nyilatkozatot tett közzé, amelyben elítélte Putyin "háborút provokáló bűnös politikáját", és Putyin elnök lemondását követelte.[33][35] 2022. február 20-án Ponomarjov és hét másik társa, köztük Jurij Szamodurov magányos utcai tüntetést tartott Moszkvában az Ukrajna megtámadásával kapcsolatos orosz fenyegetés ellen. A nyolc tüntetőt letartóztatták.[36]
Invázió
szerkesztésMár 2021-ben voltak orosz csapatmozgások az ukrán határ mentén, de látványosan 2022 januárjában indultak meg a mozgósítások. Február 22-én Putyin a szakadár népköztársaságok elismerése után agresszióval és azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy szerinte „fasiszta népirtást” folytat a kelet-ukrajnai orosz kisebbség ellen. Mindezekre hivatkozva kezdte meg a katonai hadműveleteket Ukrajna területén 2022. február 24-én.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ „Russian force on Ukraine border larger than any time since 2014, U.S. says”, Reuters, 2021. április 8. (Hozzáférés: 2022. február 16.) (angol nyelvű)
- ↑ Kramer, Andrew E.. „Russian Troop Movements and Talk of Intervention Cause Jitters in Ukraine”, The New York Times, 2021. április 9. (Hozzáférés: 2022. február 16.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ The Russian and Ukrainian Spring 2021 War Scare (angol nyelven). www.csis.org. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Troianovski, Anton. „Russia Issues Subtle Threats More Far-Reaching Than a Ukraine Invasion”, The New York Times, 2022. január 16. (Hozzáférés: 2022. február 16.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Crowley, Michael. „U.S. Sanctions Aimed at Russia Could Take a Wide Toll”, The New York Times, 2022. január 29. (Hozzáférés: 2022. február 16.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Sanger, David E.. „In U.S.-Russia Talks, How Far Can Putin Turn Back the Clock?”, The New York Times, 2022. január 10. (Hozzáférés: 2022. február 16.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Putin to mull options if West refuses guarantees on Ukraine (angol nyelven). AP NEWS, 2021. december 26. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Putin Launches an Unwelcome Cold War Reboot. www.bloomberg.com. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Ukraine: Russia has launched 'full-scale invasion', 2022. február 24. (Hozzáférés: 2022. február 24.)
- ↑ Istanbul Document (angol nyelven). www.osce.org. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Putin warns Nato over expansion (angol nyelven). the Guardian, 2008. április 4. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ The Russian Georgian War. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Rada removes Yanukovych from office, schedules new elections for May 25 (angol nyelven). Interfax-Ukraine. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Megalakult az “Odesszai Népköztársaság” (eurazsia.hu)
- ↑ Zaporizhia Oblast: The next flash point in Russia’s hybrid aggression against Ukraine? (The Ukrainian Weekly)
- ↑ Crimea Blockade lawlessness or ’Kherson people’s republic’ provocateurs? (Kharkiv Human Rights Protection Group)
- ↑ Armed pro-Russian insurgents in Luhansk say they are ready for police raid. web.archive.org, 2014. április 12. [2014. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Ragozin, Leonid: Annexation of Crimea: A masterclass in political manipulation (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Duggal, Hanna: Infographic: Military capabilities of Russia and Ukraine (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ NATO: Relations with Ukraine (angol nyelven). NATO. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Russia as aggressor, NATO as objective: Ukraine’s new National Security Strategy (amerikai angol nyelven). Atlantic Council, 2020. szeptember 30. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Zelensky enacts strategy for de-occupation and reintegration of Crimea (angol nyelven). www.ukrinform.net. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Article by Vladimir Putin ”On the Historical Unity of Russians and Ukrainians“ • President of Russia. web.archive.org, 2022. január 25. [2022. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Snyder, Timothy: How to think about war in Ukraine. Thinking about..., 2022. január 18. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Lucas, Edward. „Why Putin’s history essay requires a rewrite” (Hozzáférés: 2022. február 16.) (angol nyelvű)
- ↑ Ukraine: NATO’s original sin (amerikai angol nyelven). POLITICO, 2021. november 23. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Guyer, Jonathan: How America’s NATO expansion obsession plays into the Ukraine crisis (angol nyelven). Vox, 2022. január 27. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ US, NATO rule out halt to expansion, reject Russian demands (angol nyelven). AP NEWS, 2022. január 7. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ Agencies: Putin wants to destroy Ukraine and restore Soviet Union, says Yatseniuk (angol nyelven). the Guardian, 2014. szeptember 13. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ „Vladimir Putin: The rebuilding of ‘Soviet’ Russia”, BBC News, 2014. március 28. (Hozzáférés: 2022. február 16.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Rubin, Trudy: Putin wants to reestablish the Russian empire. Can NATO stop him without war? | Trudy Rubin (angol nyelven). https://www.inquirer.com. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
- ↑ EchoMSK. „ru:Заявление сторонников мира против Партии Войны в российском руководстве (Békeaktivisták nyilatkozata az orosz vezetés háborús hozzállása ellen)”, Echo of Moscow , 2022. január 30.. [2022. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. január 30.) (orosz nyelvű)
- ↑ a b Mark Galeotti: Anti-War Broadside Highlights Nationalist Critique of Putin (angol nyelven). The Moscow Times , 2022. február 7. [2022. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
- ↑ „Thousands Of Russian Intellectuals, Activists Urge Kremlin To Avoid 'Immoral' War With Ukraine”, Radio Free Europe, 2022. február 1.. [2022. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. február 1.) (angol nyelvű)
- ↑ EchoMSK: Обращение Общероссийского офицерского собрания к президенту и гражданам Российской Федерации (EchoMSK: Az Összoroszországi Tisztviselők Gyűlésének beszéde az Orosz Föderáció elnökéhez és polgáraihoz ) (orosz nyelven), 2022. február 6. [2022. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 15.)
- ↑ „В Москве задержали правозащитников, которые вышли в пикеты против войны в Украине (Az ukrajnai háború ellen tiltakozó emberi jogi aktivistákat vettek őrizetbe Moszkvában)”, Current Time TV , 2022. február 20.. [2022. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. február 20.) (orosz nyelvű)
