Főmenü megnyitása

Albéric Magnard 3. (b-moll) szimfóniáját (franciául: Symphonie nº 3, op. 11.) 1895 és 1896 között komponálta. A szimfónia a Pásztordal (Bucolique) alcímet viseli. A művet 1899. május 14-én mutatták be Párizsban, a zeneszerző vezényletével.

3. szimfónia
szimfónia

Szerző Albéric Magnard
Opusszám op. 11.
Keletkezés 1895-1896
Ajánlás Estelle Fortier-Maire
Ősbemutató 1899. május 14.
 Franciaország, Párizs
vez. Albéric Magnard
Megjelenés 1902

Hangnem b-moll
Hangszerelés 2 fuvola
2 oboa
angolkürt
2 klarinét
2 fagott
4 kürt
2 trombita
3 harsona
kromatikus üstdob
vonósok
Időtartam 45 perc
Tételek 1. Introduction et Ouverture (Modéré. Vif.)
2. Danses (Trés vif)
3. Pastorale (Modéré)
4. Finale (Vif)

KeletkezéseSzerkesztés

A művet Magnard 1895 végén Auvergne-i utazása hatására írta. A művet Madame Estelle Fortier-Maire-nak ajánlotta. Bár a darab 1896-ra elkészült bemutatójára csak 1899-ben került sor.

SzerkezeteSzerkesztés

  1. tétel Introduction - Bevezetés (Modéré - Mérsékelten) et Ouverture - Nyitány (Vif. Modéré sans lenteur. - Élénken. Mérsékelten lassúság nélkül.)
  2. tétel Danses - Táncok (Très vif - Nagyon élénken)
  3. tétel Pastorale - Pasztorál (Modéré - Mérsékelten)
  4. tétel Finale (Vif - Élénken)

A harmadik tétel egy oboa, a negyedik tétel pedig egy harsona szólót tartalmaz. Érdekesség, hogy a szimfonikus zenekarban ezúttal egy kromatikus hangolású üstdob található, melynek a fináléban fontos szerep jut. Loras John Schissel figyelmeztet is a gyors nem hagyományos hangváltásokra. Tréfásan megjegyzi, hogy a problémára megoldást jelenthet 11 különböző hangolású üstdob.

HangszerelésSzerkesztés

A zenekari felállás a következőképpen alakul: 2 fuvola, 2 oboa, angolkürt (néha pluszban, néha a második oboa helyett), 2 klarinét, 2 fagott, 4 kürt, 2 trombita, 3 harsona, kromatikus üstdob, vonósok.

FordításSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés