Főmenü megnyitása

44-es főút (Magyarország)

magyarországi főút

A 44-es főút egy elsőrendű főútvonal[1] Magyarországon, azon belül is három megyét köt össze, Bács-Kiskunt, Jász-Nagykun-Szolnokot és Békés megyét. Kecskemét és Gyula között található. Az 5-ös főúttól a román-magyar országhatárig tart. 150 kilométer hosszú.[2]

44-es főút
44 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Hungary Road 44.png
Úttípus Elsőrendű főút
Hossza
elkészült144 km
épül0 km
tervezett0 km
Ország Magyarország
Az út eleje Kecskemét
Az út vége Gyula-országhatár
Időzóna közép-európai idő

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Az út előzményének tekinthető az „I. Alföldi Transzverzális út”, amelynek kiépítését az 1890. évi I. Törvénycikk rendelte el. Az út Baját kötötte össze az Arad megyei Erdőheggyel, a mai nyomvonalon haladt Kunszentmárton és Gyula között. 1896 és 1897 között épült ki az akkori viszonyok között korszerű kapcsolatot jelentve.[3][4] A Békésszentandrás és Szarvas közötti szakasza egyike volt a leghamarabb leburkolt szakasznak, mivel a két település között jelentős árvízvédelmi feladatokat is ellátott az útvonal magas töltésen haladva. (Szarvas és Békésszentandrás között pont ezekben az években zajlott a mostani holtág átvágása, a Hármas-Körös új, ásott mederbe terelése.) Ezt követően az 1936-1942 között szintén ezen rész jelentősége nőtt meg a Békésszentandrási duzzasztómű megépítése miatt.

A kiépítése óta nem sok változtatás történt a nyomvonalában, pusztán Kunszentmártonnál épült új elkerülőút és híd a Körösön, valamint Békésszentandrásnál helyezték át az éles kanyarokkal tarkított átkelőszakaszt és építettek meg egy teljesen új hidat a holtágon.

Évtizedekig gyenge pontja volt az útnak a régi Tiszaugi Tisza-híd, ahol az egyébként is roppant szűk áteresztőképességű hídon (két kamion már nem fért el egyszerre) futott még a Kecskemét–Kunszentmárton-vasútvonal, így ha vonat érkezett, sorompóval még le is zárták a hidat. 2001-re lett kész az új közúti híd, ami már megfelel a mai követelményeknek.[5]

JellemzőiSzerkesztés

Elsőrendű főút, amely ilyen minőségében egyike Magyarország legújabb elsőrendű főútjainak, mivel csak az 1990-es évek végén minősítették fel másodrendűről elsőrendűre, így Békés megye volt az utolsó a magyar megyék közül, amelyet nem érintett még elsőrendű főút.

Az útvonal végig 2×1 sávos, csupán Békéscsaba és Gyula között válik osztott pályás, leállósávval rendelkező 2×2 sávos gyorsforgalmi úttá. Az út mellett szervizút is halad, amely a környező tanyák és földtulajdonosoknak nagy segítség, akik így könnyebben ráhajthatnak az útra. Ezt az osztott pályás részt 2001 és 2004 közt építették a Széchenyi Terv keretében. 2008-tól itt a megengedett sebesség rajta 110 km/h.[6]

Végig alföldi területen halad, kezdőpontja Kecskeméten található, innen halad előbb keleti irányba, áthalad a Tiszán, belép Jász-Nagykun-Szolnok megyébe. Itt átkel a Tiszazugon, majd a Körösön is. Öcsöd település után délkeleti irány vesz fel és belép Békés megyébe. A délkeleti irányt végig tartja egészen a megyeszékhelyig, itt az Békéscsabai elkerülőút átadása óta elkerüli a várost, majd a határig ismét keleti irányt vesz fel, elkerülőúton haladva el Gyula mellett is.

Viszonylag jó minőségű útnak mondható a magyar viszonyok között, Kondoros és Szarvas között kísérleti jelleggel kiemelt útszakasznak van minősítve. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakaszt kivéve aránylag sok az egyenes útszakasz, kevés a település, ezért igen jól előzni, nagy átlagsebességgel lehet közlekedni rajta. A Délszláv háborúk és Románia Európai Uniós csatlakozása óta a teherforgalom ugrásszerűen megnőtt rajta.

Érintett településekSzerkesztés

Jövőbeni tervekSzerkesztés

2016-ban megkezdődtek az M44-es gyorsforgalmi út építési munkái, amely teljesen új nyomvonalon halad, elkerülve a településeket. A 44-es út biztonsága rossz, sok a baleset. A békéscsabai elkerülőúton emiatt szükségessé vált új körforgalom építése is.[9] Fő feladat Szarvas, Békésszentandrás és Öcsöd elkerülése.[10]

ForrásokSzerkesztés

  1. Újabb politikai vita az M44-es körül, BEOL, 2009. november 12.
  2. Google Maps útvonaltervező adatai
  3. Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Szikszai Mihály, 2000
  4. 1890. évi I. törvénycikk a közutakról és vámokról, 1000 év törvényei
  5. Áll az új tiszaugi híd, Magyar Nemzet, 2001. február 1.
  6. 110-zel és 90-nel száguldhatunk - emelték a határokat Archiválva 2014. szeptember 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, Klub Rádió, 2008. március 4.
  7. a b Elkerülőút épült
  8. Békéscsabai elkerülőút[halott link]
  9. Mindkét körforgalom megépül az elkerülőn[halott link], Békés Megyei Online, 2007. július 22.
  10. Koncesszióban épülhet az M44-es Archiválva 2008. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hír6, 2008. július 16.