4627-es mellékút (Magyarország)

út Jász-Nagykun-Szolnok megye területén

A 4627-es számú mellékút egy bő 20 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén; Öcsödöt és a 44-es főutat kapcsolja össze Martfűvel és a 442-es főúttal.

4627-es mellékút
Az út Hármas-Körös feletti, öcsödi hídjának helyreállítása 1950-ben
Az út Hármas-Körös feletti, öcsödi hídjának helyreállítása 1950-ben
Úttípus összekötő út
Hossza20,5 km
Ország  Magyarország
Tartományok Jász-Nagykun-Szolnok megye
Az út eleje Öcsöd 44 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Az út vége Martfű 442 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg

NyomvonalaSzerkesztés

A 44-es főútból ágazik ki, annak 60,650-es kilométerszelvényénél, a Kunszentmártoni járásba tartozó Öcsöd központjának délkeleti részén, északi irányban. Kossuth Lajos utca néven indul, majd 800 méter után, a település lakott területének északi szélén gyors egymásutánban két, közel derékszögű irányváltása is következik, amiktől függetlenül a neve változatlan marad. A Hármas-Körös egy holtágát keresztezve, ismét nagyjából északi irányban haladva lép ki a község területéről, alig több mint egy kilométer megtétele után. Pontosan a második kilométerénél éri el a Hármas-Körös hídját, amin keresztezi a folyót, majd északnak halad tovább.

5,7 kilométer után éri el a Mezőtúri járásba tartozó Mezőhék déli határszélét, innen egy darabig a két község határvonalát kíséri, északkeleti irányban. 7,5 kilométer után újból északnak fordul, egyúttal teljesen mezőhéki területre ér, keletre pedig kiágazik belőle a 46 161-es számú mellékút, Mesterszállás irányába. 11,7 kilométer után, Mezőhék belterületének keleti széle mellett elhaladva keresztezi a Tiszaföldvár-Mezőtúr közt húzódó 4628-as utat; ez itt pár lépéssel a 12. kilométere előtt jár. A kereszteződés után a 4627-es út határozottan nyugatabbi irányba kezd fordulni.

15. kilométerénél, egy vízfolyás hídját elhagyva az út eléri a Szolnoki járásba tartozó Martfű keleti határszélét, egy darabig a határvonalat kíséri, és csak 16,3 kilométer után ér teljesen martfűi területre. Ott már szinte pontosan nyugati irányt követ, és a Szarvasi út nevet viseli. 19,5 kilométer után ér be a város házai közé, ahol Rákóczi út lesz a neve, amíg el nem éri a Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonal térségét, ott ugyanis délnek fordul, Mandula utca néven. Kevéssel ezután ismét nyugatnak fordul, keresztezi a vágányokat, majd véget is ér, beletorkolva a 442-es főútba, pontosabban annak a 18,650-es kilométerszelvényénél lévő körforgalmú csomópontba. Egyenes folytatása a 442-es régi nyomvonalán, Tiszaföldvár-Cserkeszőlő felé vezető 4633-as út.

Teljes hossza, az országos közutak térképes nyilvántartását szolgáló kira.gov.hu adatbázisa szerint 20,488 kilométer.

Települések az út menténSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

Korábban, amíg a 442-es a mainál hosszabb, nyugatabbra húzódó és több településen is végighaladó útvonal volt, a 4627-es útnak fontos szerepe volt Békés megye Szolnokkal és a 4-es főúttal való összekapcsolásában. A jelenlegi 442-es nyomvonal átadása óta e jelentősége csökkent.

HídjaiSzerkesztés

 
Az öcsödi híd helyreállítása (1950)

Egyetlen fontosabb hídja van, az öcsödi Hármas-Körös-híd, annak jelentősége azonban legalábbis megyei szintű: a Zielinski Szilárd tervei alapján 1895-96-ban (más adat szerint 1892-ben) épült szerkezet Jász-Nagykun-Szolnok megye legidősebb acélhídja. Érdekesség, hogy a tervező – abban a korban még messze nem szokatlan módon – a kivitelezésből is részt vállalt.[1]

Az öcsödi híd volt az „igazi martfűi rém” által elkövetett bestiális gyilkosságok egyikének helyszíne, 1967 kora nyarán. Ez azért is volt lényeges, mert az itt elkövetett emberölés hátrahagyott nyomaiból jutottak el a hatóságok arra a megállapításra, hogy gyilkosságsorozattal állnak szemben, ezt követően tudtak sort keríteni a tényleges elkövető meggyanúsítására és letartóztatására is.[2] A híd szerepel a bűncselekmény-sorozat történetét feldolgozó A martfűi rém című filmben is.

ForrásokSzerkesztés

  • kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2020. július 7.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Zielinski Szilárd mérnöki alkotó munkássága a magyar örökség része. Betonopus.hu. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  2. Mészáros Géza: A legkegyetlenebb gyilkosság is megtörtént – a „martfűi rém” 5. része. Szoljon.hu, 2018. július 16. (Hozzáférés: 2020. július 7.)