52-es főút (Magyarország)

főút

Az 52-es számú főút Kecskeméttől Dunaföldvárig tartó magyar másodrendű főút. Kelet-nyugati irányban szeli át a Duna–Tisza köze Kiskunság tájegységét, majd utolsó szakaszán áthalad a Duna felett is; ottani hídja, a dunaföldvári Beszédes József híd fontos létesítménye az Alföld és a Dunántúl összekapcsolásának.

52-es főút
dunaföldvári híd
dunaföldvári híd
Úttípus Másodrendű főút
Hossza
elkészült64 km
épül0 km
tervezett0 km
Ország Magyarország
Tartományok
Mérnökségek Magyar Közút Kht.
Az út eleje Kecskemét
Az út vége Dunaföldvár
Időzóna közép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz 52-es főút témájú médiaállományokat.

Nyomvonala szerkesztés

A mintegy 64 kilométeres hosszúságú főút az 5-ös főútból ágazik ki, nyugati irányban, és szinte végig meg is tartja ezt az irányát. Kecskemét határában keresztezi az M5-ös autópályát, Soltot elérve kiágazik belőle az 53-as főút Kiskunhalas-Tompa felé, majd néhány kilométerrel arrébb, még ugyanezen város központjában keresztezi az 51-es főutat is. Dunaföldvár déli szélén, a 6-os főútba becsatlakozva ér véget.

Vonalvezetése keletről nyugati irányban haladva érinti Kecskemét, Ballószög, Kerekegyháza, Fülöpháza, Izsák, Fülöpszállás, Solt és Dunaföldvár közigazgatási területeit is, de belterületi, lakott részek között csak a két végponti városban és Solton vezet keresztül. Ez Magyarország leghosszabb egyenes útszakasszal rendelkező közútja.

Története szerkesztés

1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete már a Kecskemét-Solt-Dunaföldvár közti útvonalat nyilvánította másodrendű főúttá, a maival egyező útszámozással, ám a mai nyomvonalnak kevesebb, mint a fele (a ~63 kilométerből körülbelül 28 kilométernyi szakasz) azonos az akkorival. Lényeges különbség volt például, hogy a régi út még áthaladt Ágasegyháza és Izsák, majd Fülöpszállás lakott területén, Soltnál is kicsit más volt a vonalvezetése, illetve Dunaföldváron is a városközpontba érkezett, nem pedig elkerülte azt.[1]

Úgy tűnik, hogy a második világháború idejére, az első és második bécsi döntések utáni időszakra kiépülhetett a mai nyomvonala, mert egy akkori, majd egy dátum nélküli, ám valószínűleg 1950 körüli térkép is az 1934-esnél jóval egyenesebb nyomvonalát tünteti fel (a keltezetlen térkép azt is egyértelművé teszi, hogy a főút Izsákot akkor már elkerülte).

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés