Főmenü megnyitása

7324-es közút

út Veszprém megye nyugati részén

A 7324-es számú közút egy 21 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű országos közút Veszprém megye nyugati részén; két járási székhely, Devecser és Sümeg összekötését biztosítja az útjába eső települések feltárásával.

7324-es közút
Úttípus összekötő út
Hossza21 km
Ország  Magyarország
Tartományok Veszprém megye
Az út eleje Devecser 8 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Az út vége Sümeg 84 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg

NyomvonalaSzerkesztés

A 8-as főútból ágazik ki, annak 92,200-as kilométerszelvénye közelében, Devecser közigazgatási területén, a város északi szélén, déli irányban indulva. A kereszteződés ellenkező oldalán észak felé ugyanitt indul a 8402-es út, Noszlopon át Pápa felé. Kezdeti szakaszán az út rögtön keresztezi a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalának vágányait, Devecser vasútállomás keleti széle közelében, majd alig 100 méterrel a kezdőpontja után kiágazik belőle nyugat-északnyugat felé az állomásig vezető, szűk 400 méteres 73 315-ös út (települési nevén Vas utca).

A folytatásban elhalad az Esterházy-kastély parkja, majd maga a kastély mellett – itt a neve Pápai utca –, majd a kastély után egy rövid szakaszon a Kossuth Lajos utca nevet veszi fel. Kicsivel az első kilométere előtt beletorkollik kelet-északkelet felől a 7339-es út, Ajka és Kolontár felől, 12,5 kilométer megtétele után, itt a Hősök tere nevet veszi fel. Alig 100 méterrel arrébb kiágazik belőle a 7322-es út Somlóvásárhely felé, majd újabb 100 méter után a 7317-es út is, Pusztamiske és Tapolca irányába. A belvárosi szakaszán a 7324-esnek több irányváltása is van, de ezután a kereszteződés után délnyugat felé fordul és nagyjából ebben az irányban halad tovább, Sümegi utca néven. 2. kilométere előtt hagyja el Devecser utolsó házait, és a 6. kilométerénél lép ki teljesen a kisváros területéről.

Nemeshany a következő települése, melynek lakott területét kevéssel a 7. kilométere előtt éri el. Itt nyugat felé húzódik, végig Petőfi Sándor utca néven, egészen a falu nyugati széléig, ahol kiágazik belőle a 73 153-as út (ez a zsákfalunak számító Bodorfa központjába vezet, ahol kevéssel a második kilométere előtt ér véget), majd délnyugatnak fordul. Kicsivel arrébb az út már Káptalanfa területén jár: a település lakott területét a 9. kilométere táján éri el és 10,3 kilométer után lép ki onnan.

11,6 kilométer teljesítését követően éri el Gyepükaján határát, ott egy darabig a két település határvonalán halad, majd a 12. kilométertől teljesen ez utóbbi község területén fut; 12,500-as kilométerszelvénye körül éri el a központját és nem sokkal később el is hagyja a falu házait. A nyugati határszélen Hobajmajor településrész mellett húzódik, de nem sokkal ezután, a 14,600-as kilométerszelvénye körül át is lép a következő település, Csabrendek területére.

Csabrendek északi határszélén, a 14,800-as kilométerszelvénye táján kiágazik belőle északnyugat felé a 7325-ös út, amely Veszprémgalsa és Zalaszegvár érintésével a már Vas megyéhez tartozó Nemeskeresztúrig húzódik. Csabrendek lakott területét 16,4 kilométer körül éri el az út, majd 18,5 kilométer megtétele után kilép a házai közül, a 19. kilométerénél pedig már Sümeg külterületén jár. A 20,200-as kilométerszelvénye körül körforgalmú csomóponttal keresztezi a 84-es főutat, amely itt a 23,800-as kilométerszelvényénél jár, majd továbbhalad dél-délkelet felé, Rendek útja néven. Ott ér véget egy újabb körforgalomban; ez a körforgalom egyben a délnyugat felé induló, Zalaegerszegre vezető 7328-as út kezdőpontja is. Úgy tűnik, hogy korábban a 7324 egészen Sümeg déli részéig tarthatott és ott a 84-es főútba torkollott bele; ma a város központi részén ez az útvonal önkormányzati útnak minősül, a déli részen pedig a 7319-es út utolsó szakaszát képezi.

Teljes hossza, az országos közutak térképes nyilvántartását szolgáló kira.gov.hu adatbázisa szerint 21,009 kilométer.

Települések az út menténSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

Az útvonal története bizonyosan több évszázadot ölel fel. Zala vármegye 1831. évi útkönyve szerint az utat körmendi, illetve gréci postaútnak nevezték, Devecser és Káptalanfa közötti szakasza új postaútként 1815-ben készült el, „midőn somlyóvásárhelyi és nagyvázsonyi két posták helyett Devecserben eggyététettek. E következendő helységeken megy keresztül: Hany ... Káptalanfa ... Kaján és Gyepü ... Sümeg.”[1]

HídjaiSzerkesztés

Három jelentősebb hídja van, ezek az alábbiak:

  • a devecseri Torna-patak-híd, amely a korábban itt állt régi híd átépítésével épült meg 1960-61-ben, a 0+183 kilométerszelvényében;
  • a Káptalanfa-Nemeshany közötti Sáros-patak-híd a 8+964 kilométerszelvényében, ez 1974-ben épült meg;
  • Gyepükaján határában a Melegvíz-patak-híd a 11+192 kilométerszelvényében, ami 1796 körül épült.[2]

ForrásokSzerkesztés

  • kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2019. augusztus 23.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ikits Tamás (szerk.): Veszprém megyei közutak története. Veszprémi Közúti Igazgatóság, 1990. ISBN 963 441 197 5
  2. Dr. Tóth Ernő (szerk.): Hidak Veszprém megyében. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, 2008. ISBN 978-963-06-5843-0