Főmenü megnyitása

77-es főút (Magyarország)

Magyarország

A 77-es számú főútvonal Veszprém területén a 8-as főúttól indul és a Káli-medencét északról érintve, majd nyugatra haladva a Tapolcai-medencén át éri el Tapolcát, majd onnan délnyugatra fordulva – Lesencetomajt elkerülve – a 84-es főutat.

77-es főút
77 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Úttípus Másodrendű főút
Építkezés 2013. július 1.
Hossza
elkészült54,121 km
épül0 km
tervezett0 km
Ország Magyarország
Tartományok Veszprém megye
Mérnökségek Magyar Közút Kht.
Az út eleje Veszprém 8 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg E66-HUN.svg
Az út vége Lesencetomaj 84 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz 77-es főút témájú médiaállományokat.
A 77-es főút vége Lesencetomajnál, háttérben a Szent György-hegy

FekvéseSzerkesztés

A főút a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képező Káli-medencét és Tapolcai-medencét érintve halad a Balatontól északra. A nyomvonala mentén számos tanúhegy mellett halad el, így a Szent György-hegy mellett is.

TörténeteSzerkesztés

A főút kialakítását a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény irányozta elő. 2013. július 1-jén nevezték ki főútnak, amikor is életbe lépett a főúthálózatot is magába foglaló díjfizetéses rendszer. Korábban a főút a 7301. jelű Veszprém-Tapolca-Lesencetomaj összekötő út jelölést viselte és mellékútnak minősült, bár a KRESZ szerint főútvonalnak számított. Még korábban, 1963 előtt az útvonal a 74-es számot viselte.

A Balaton-törvény alapján a főutat Tapolcától északra, a várost elkerülve, új nyomvonalon tervezik kiépíteni.

Települések az út menténSzerkesztés

A dőlt betűvel jelölt települések lakott területét nem érinti az út.

Mai helyzeteSzerkesztés

A korábbi mellékútból beavatkozás nélkül került a főút kialakításra, új főutat jelölő táblák elhelyezésével.

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidakSzerkesztés

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak

HídjaiSzerkesztés

Öt jelentősebb hídja van, ezek az alábbiak:

  • a vigántpetendi Eger-víz-híd a 24+497 kilométerszelvényében, amely 1962-ben épült;
  • a Vigántpetend-Pula közötti Eger-víz-híd a 27 + 404 kilométerszelvényében, amely az előbbivel egykorú;
  • a kapolcsi Raskó-patak-híd a 29+158 kilométerszelvényében, amelyet 1960-ban adtak át a forgalomnak;
  • Monostorapáti területén az Eger-víz egy újabb hídja a 36+413 kilométerszelvényében, amely valamikor 1944 és 1950 között épülhetett;
  • és a diszeli Eger-víz-híd a 40+372 kilométerszelvényében, amely 1981-ben épült.[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dr. Tóth Ernő (szerk.): Hidak Veszprém megyében. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, 2008. ISBN 978-963-06-5843-0

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés