A–4 Skyhawk

könnyű támadó repülőgép

Az A–4 Skyhawk könnyű támadó repülőgép, melyet az Amerikai Egyesült Államokban terveztek és gyártottak, az Amerikai Haditengerészet igényei alapján.

A–4 Skyhawk
Az Amerikai Tengerészgyalogság VMA–214 'Blacksheep' századának A–4M Skyhawk repülőgépei kötelékben
Az Amerikai Tengerészgyalogság VMA–214 'Blacksheep' századának A–4M Skyhawk repülőgépei kötelékben

FunkcióKönnyű harcászati vadászbombázó repülőgép
GyártóMcDonell Douglas
TervezőEd Heinemann
Gyártási darabszám2960 db
Ár860 000  USD a gyártás elején
Fő üzemeltetőkAz Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete
Az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága Az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága
Izraeli Légierő Izraeli Légierő
Argentin Légierő Argentin Légierő
Brazil Légierő Brazil Légierő
Kuvaiti Légierő Kuvaiti Légierő
Szingapúri Légierő Szingapúri Légierő
Új-Zélandi Királyi Légierő Új-Zélandi Királyi Légierő
Indonéz Légierő Indonéz Légierő
Maláj Királyi Légierő Maláj Királyi Légierő

Személyzet1 fő
Első felszállás1954. június 22.
Szolgálatba állítás1956. október.
Méretek
Hossz12,22 m
Fesztáv8,38 m
Magasság4,57 m
Szárnyfelület24,15 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg4750 kg
Max. felszállótömeg11 136 kg
Hajtómű
Hajtómű1 db Pratt & Whitney J52-P8A gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő41 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség1077 km/h tengerszinten
Hatótávolság3220 km
Legnagyobb repülési magasság12 880 m
Emelkedőképesség43 m/s
Szárny felületi terhelése344,4 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány0,51
Fegyverzet
Beépített fegyverzet2 db Colt Mk 12 gépágyú, egyenként
200 db lőszerrel
Háromnézeti rajz
Az A–4M Skyhawk háromnézeti rajza
Az A–4M Skyhawk háromnézeti rajza
A Wikimédia Commons tartalmaz A–4 Skyhawk témájú médiaállományokat.

Az egyszerű, jó manőverezőképességű repülőgépet több országba exportálták. A hidegháború időszakának szinte összes színterén fontos szerepet játszott: részt vett a vietnámi háborúban, a jom kippuri háborúban az Izraeli Légierő, a Falkland-szigeteki háborúban az Argentin Légierő, valamint az öbölháborúban a Kuvaiti Légierő állományában. Napjainkban is több országban szolgálatban áll. Az Amerikai Haditengerészetnél az A–7 Corsair II, a Tengerészgyalogságnál az AV–8 Harrier váltotta föl.

Története

szerkesztés

Gyártása

szerkesztés

Szerkezeti felépítés és tervezési sajátosságok

szerkesztés

Típusváltozatok

szerkesztés
 
Egy A–4C leszállás közben a USS Kitty Hawk-ra 1966-ban
 
A Szingapúri Légierő egyik A–4SU Super Skyhawk-ja
 
Új-Zéland egyik A–4K
 
A VA–164 egyik TA–4F Skyhawk-ja a USS Hancock fedélzetén az 1970-es évek elején
 
A VF–805 egyik A–4G-je fékezőkábelt fog a HMAS Melbourne fedélzetén 1980-ban
 
Egy brazil AF–1 (A–4KU)
 
A VA–203 egyik A–4L-je
 
A VMA–322 egyik A–4M
 
A MAG–32 egyik OA–4M-je 1990-ben
 
Egy „kapuőr” A–4Q Mar del Plata-n
Prototípusok
  • XA4D–1: Prototípus
  • YA4D–1 (YA–4A, később A–4A): repülési tesztekhez gyártott gépek és elősorozatok.
A–4A
  • A4D–1 (A–4A): első típusváltozat, összesen 166 darab épült.
A–4B
  • A4D–2 (A–4B): erősebb szerkezetű változat, melybe már beépített légiutántöltő csonk is fel lett szerelve. Továbbfejlesztett navigációs és repülésvezérlő rendszerek, az AGM–12 Bullpup rakéta integrálva lett a fegyverrendszerébe. Összesen 542 darab épült.
  • A–4P: újragyártott A–4B-k az Argentin Légierő részére, melyet az argentinok A–4B-nek neveznek.
  • A–4Q: újragyártott A–4B-k, melyeket az Argentin Haditengerészet vett meg.
  • A–4S: 50 darab A–4B újragyártva a Szingapúri Légierőnek.
  • TA–4S: 7 darab oktatóváltozat Szingapúrnak. Eltér a többi, hagyományos műszerekkel felszerelt TA–4-től, mivel ezek törzse 71,12 cm-rel (28 hüvelyk) hosszabb, melybe a két kabin önálló, egymástól független, az oktató a növendék mögött-felett foglal helyet az SR–71B-hez és a MiG–25PU/RU-hoz hasonlóan.
  • TA–4S–1: 8 darab átépített oktatóváltozat Szingapúrnak. Típusjelölése a korábbi hétgépes sorozat megkülönböztetéséhez kellett.
  • A4D–3: fejlesztett avionikával felszerelt B, de sohasem építették meg.

Fegyverzet

szerkesztés

Megrendelő és üzemeltető országok

szerkesztés

Brazília 1998-ban vásárolt haditengerészete számára 23 A–4KU repülőgépet Kuvaittól 70 millió  USD-ért, melyek egyetlen repülőgép-hordozóján, a NAe São Paulón szolgálnak, ezek közül 12-t 2009-ben korszerűsítenek.[1]

A hatnapos háború után több, mint 200 gépet vásárolt, ebből a jom kippuri háborúban 53 gép veszett oda. Az utolsó 22, kiképzésre használt gép kivonását 2008 decemberében határozták el.[2] A gépeket fokozatosan, néhány év alatt tervezik kivonni, helyüket a tervezett új kiképzőgépek helyett F–16-osok veszik át.[3]

A Kuvaiti Légierő 36 darab A–4KU-t rendelt az 1970-es években az USA-tól. Ebből 29 darab maradt az iraki inváziót megelőzően. Az 1990. augusztus 2-ai támadás alatt a gépek némelyike teljesített harci bevetéseket az iraki inváziós erők ellen, autópályáikat szükségrepülőtérként használva. Az ország területének lerohanása előtt azonban a 29 gépből 24 darabot (az üzemképeseket) sikerült áttelepíteni a szomszéd Szaúd-Arábiába. Az átmenekített gépek az F.1-eseikkel együtt Szabad Kuvaiti Légierő néven tevékenykedett tovább az ország visszafoglalása utánig, a koalíciós erők kötelékében. Az öbölháborúban természetesen bevetésre kerültek, összesen 1361 bevetést teljesítettek a „Sivatagi vihar” idején. A konfliktust végül 23 darab gép vészelte át, ugyanis egy gépet elvesztettek a felszabadító harcok során. A gépeket később Brazília haditengerészete vette meg 70 millió USD értékben, a gépekből 12-t korszerűsítenek, a NAe São Paulo repülőgép-hordozón teljesítenek szolgálatot.

Harci alkalmazása

szerkesztés

Vietnámi háború

szerkesztés

Jom kippuri háború

szerkesztés

Falkland-szigeteki háború

szerkesztés

Öbölháború

szerkesztés

Korszerűsítési programok

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  1. Válság idején az új helyett a felújított régi is jó. JETfly Internetes Magazin. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  2. BEARCAT: Izrael nyugdíjazza Skyhawk-jait. HTKA, 2008. december 15. [2009. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 15.)
  3. Tovább erősítené légierejét Izrael. JETfly Internetes Magazin. (Hozzáférés: 2009. március 4.)