2014-es közgyűlési választás Tolna megyében

A 2014-es megyei közgyűlési választásokat október 12-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Közgyűlési választások
Tolna
megyében
2010 2014. október 12. 2019
Részvétel: 49% 81 ezer szavazó a 165 ezerből


Közgyűlés létszáma: 15 fő
Többség: 8 fő
Jelöltek száma: 79 fő
7 listán
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
FideszKDNP 39 244 51% 8
Jobbik 13 819 18% 3
MSZP 8 956 12% 2
DK 5 678 7% 1
Néppárt 5 062 6% 1
{{{lista6}}} {{{százalék6}}} {{{képviselő6}}}
{{{lista7}}} {{{százalék7}}} {{{képviselő7}}}
{{{lista8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}}
{{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}}
{{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}}
{{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Kimaradt 2 lista (4 782 szavazat)
Érvénytelen szavazat: 3 148


A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Puskás Imre
Fidesz-KDNP
Fehérvári Tamás
Fidesz-KDNP

Tolna megyében a szavazásra jogosultak fele, több mint nyolcvanezer ember ment el szavazni. A szavazók hét lista jelöltjei közül választhattak.

A választásokat a Fidesz-KDNP nyerte meg – nyolc képviselőjük a többséget jelentette a tizenöt fős közgyűlésben. A Jobbik második, az MSZP harmadik lett. Bejutott még a közgyűlésbe a DK és a Néppárt, míg az LMP-nek és az Együttnek ez nem sikerült.

A közgyűlés új elnöke Fehérvári Tamás, a Fidesz-KDNP listavezetője lett.

A választás rendszere szerkesztés

 
Megyeháza, Szekszárd

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

A választás rendszerének alapját a 2010-ben elfogadott módosítások jelentették.[1]

A közgyűlési választásokon csak a községek, nagyközségek és városok polgárai vehettek részt. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A választók egy választókerületbe tartoztak, ahol listákra szavazhattak. A szavazatokat arányosan osztották el az érvényes szavazatok 5%-át – közös lista esetén 10/15%-át – elérő szervezetek között.

A 2010-es választásokhoz képest két lényeges változás lépett érvénybe: egyrészt a képviselőket öt évre választották (a korábbi négy helyett), másrészt az ajánlások számát 0,5%-ra mérsékelték (a korábbi 1%-ról).

Választókerület szerkesztés

Lakók és megyei képviselők száma[2][3]
Település Lakó
(2014.jan.1.)
Választó-
polgár
Megyei
képviselő
Közgyűlési
választókerület
108 199 821 164 506 15
Megyei jogú város
Szekszárd
1 33 888 (28 209)
Összesen 109 233 709 (192 715) 15

Tolna megyében a közgyűlés létszáma 15 fő volt. A szabályok szerint a megyei közgyűlés létszáma a megye egészének lakosságszámához igazodott – függetlenül attól, hogy Szekszárd polgárai nem szavazhattak a Tolna megyei önkormányzat összetételéről. Ebben az évben a megyének 234 ezer lakója volt.[2]

A közgyűlést a megye 98 községének és tíz városának polgárai választhatták meg.

A választásra jogosult polgárok száma 165 ezer volt. A polgárok több mint fele ötezer fősnél kisebb településeken élt, míg egyharmaduk tízezer fősnél nagyobb városokban lakott.

A legkevesebb polgár a megye közepén található Murga községben élt (61 polgár), míg a legtöbb Dombóváron lakott (16 207 polgár).

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[4]
Település­méret Település Választó­jogosult Megjegyzés
1 – 1 000 58 24 609 14,96% legkisebb község: Murga
1 001 – 5 000 43 66 783 40,60% városok: Gyönk, Nagymányok, Simontornya
5 001 – 10 000 3 19 687 11,97% Bátaszék, Tamási, Dunaföldvár
10 000 fölött 4 53 427 32,48% Tolna, Bonyhád, Paks, Dombóvár
Összesen 108 164 506

Előzmények szerkesztés

A közgyűlés összetétele (2010-2014)
Szervezetek Közgyűlési helyek
2010
okt.
2014
jún.
+/– Párton belüli
változások
[5]
Fidesz-KDNP 10 10 0 2 (0)
MSZP 3 3 0 0 (1)
Jobbik 2 2 0 0 (0)
A közgyűlés tagjai 2014 nyarán
Képviselő Szervezet Megbizatás
kezdete
Megjegyzés
dr. Égi Csaba Fidesz-KDNP 2010. okt. 3.
Frankné dr. Kovács Szilvia MSZP 2010. okt. 3. frakcióvezető
Kapitány Zsolt Fidesz-KDNP 2010. okt. 3. alelnök
Kerecsényi Márton Fidesz-KDNP 2010. okt. 3.
Krauss Péter MSZP 2010. okt. 3.
László Ferenc Jobbik 2010. okt. 3.
Márkus György Fidesz-KDNP 2010. okt. 3.
dr. Pálos Miklós Fidesz-KDNP 2010. okt. 3. alelnök
Pécsi Gábor Fidesz-KDNP 2013. febr. 15. (Porga Ferenc helyett)[6]
dr. Puskás Imre Fidesz-KDNP 2010. okt. 3. elnök
Széles András Fidesz-KDNP 2010. okt. 3. frakcióvezető
Takács László MSZP 2010. okt. 14. (az alakuló üléstől)[7]
Takács Zoltán Fidesz-KDNP 2010. okt. 3.
Tóth Endre Géza Jobbik 2010. okt. 3.
Tóth István Fidesz-KDNP 2014. jún. 27. (Sümegi Zoltán helyett)[8]

A 2010 és 2014 között ülésező (VI.) közgyűlésben két képviselőcsoport működött: a tízfős Fidesz-KDNP és a háromfős MSZP frakció. A Jobbik két képviselője csoport nélkül, függetlenként végezhette a munkáját.

A közgyűlés vezetése a legnagyobb frakció, a Fidesz-KDNP soraiból került ki. A két alelnök közül az egyik főállású volt, ezt a tisztet Kapitány Zsolt, a másik, társadalmi megbízatású alelnöki tisztséget pedig Pálos Miklós töltötte be.

A közgyűlés elnöke, a már 2006 óta hivatalban lévő Puskás Imre volt.

A négy év alatt a 15 fős testületben három személyi változás történt. Még az alakuló ülés előtt a szocialista Tóth Gyula helyét Takács László foglalta el. 2013 elején a Fidesz-KDNP-s Porga Ferenc elfogadta a kinevezését a tamási járási hivatal élére és a képviselői székét Pécsi Gábornak adta át. 2014 tavaszán pedig fájdalmas hirtelenséggel, 51 éves korában elhunyt Sümegi Zoltán, a Fidesz-KDNP képviselője, aki egyben Tolna városát is vezette.[8] A közgyűlés utolsó két ülésén Tóth István töltötte be a megüresedett képviselői posztot.

A közgyűlés összesen 30 ülés tartott, átlagosan másfél havonta egyet. A harminc ülésből 25 Szekszárdon volt, ám a 2011-es évben Iregszemcse, Bonyhád, Tamási és Dunaföldvár is otthont adott a megyegyűlésnek.[9]

Jelöltállítás szerkesztés

Nyolc szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban, hatan önálló, ketten pedig közös listát állítottak. A jelöltek száma 79 volt. Az országos pártok mellett egyetlen megyei szervezet indult a választáson.

Listák szerkesztés

  Tolna megyei közgyűlési
szavazólap (minta)
[10]

Lista állításához ajánlásokat kellett gyűjteni. Erre bő két hét állt rendelkezésre – augusztus 25. és szeptember 8. között.[11] Ez alatt az idő alatt önálló lista állításához a választásra jogosultak 0,5%-ának aláírását kellett összegyűjteni. (Közös lista állításához 1%-nyi, de legalább kétezer aláírásra volt szükség.) Tolna megyében így önálló listához 825, közös listához 2000 ajánlásra volt szükség.[12]

Az előző közgyűlés pártjai közül Fidesz és a KDNP közös listát, míg az MSZP, illetve a Jobbik önálló listát állított. Az országgyűlésben is képviselettel bíró pártok közül önálló listát állított még az Együtt, a DK és az LMP is. Ez a három párt most először állt rajtvonalhoz a Tolna megyei közgyűlési választásokon. Listát állított a különleges helyzetű paksi választásokon induló Néppárt is.[13]

Kevés jelölttel vágott neki a választásoknak a DK (5), az LMP (5), a Néppárt (6) és az Együtt (7). A középmezőnyt a Jobbik (13) és az MSZP (16) listája jelentette, míg a legtöbb jelöltet a Fidesz-KDNP (27) állította.

Listák és szervezetek[14]
#.[15] Lista Szervezet Jelöl­tek
száma
neve típusa neve hatókör
1. Együtt önálló Együtt – a Korszakváltók Pártja országos 7
2. NP önálló Néppárt.hu megyei[13] 6
3. DK önálló Demokratikus Koalíció országos 5
4. LMP önálló Lehet Más a Politika országos 5
5. Fidesz-KDNP közös Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos 27
Kereszténydemokrata Néppárt országos
6. Jobbik önálló Jobbik Magyarországért Mozgalom országos 13
7. MSZP önálló Magyar Szocialista Párt országos 16
7 lista 8 szervezet 79

Az ajánlási folyamatban legalább hétezer polgár vett részt, ez a választójogosultak 4,2%-ának felelt meg.

Jelöltek szerkesztés

A megyei közgyűlési listák jelöltjei[14]

(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)

Együtt
Tigelmann Péter
Kübler János
Andóné dr. Simonyi Zita Terézia
Sebestyén László
Glaub Róbert
További jelöltek
Bencsik Józsefné
Csibi János
Néppárt
Süli János
dr. Perlaki László Sándor
Hajdu János Géza
Bagdy László Vilmos
Barnabás István
További jelöltek
dr. Kiss Péter
DK
Szabó Loránd
Horváth Gábor
Pongó Ignác
Csapó László
Papp Zoltán
LMP
Dömötörné Solymár Orsika
Brandt Róbert
dr. Mácsik Erika
Lehőcz Daniella
Gertner Livia
Fidesz-KDNP
Fehérvári Tamás
Ribányi József
dr. Puskás Imre Gábor
Széles András
Kovács János
További jelöltek
dr. Égi Csaba
Kapitány Zsolt József
Kerecsényi Márton
Bordács József
Pirgi József
Kollár László András
Takács Zoltán
Fülöp János
Szűcs Sándor
dr. Nagy Tibor
Filóné Ferencz Ibolya Gyöngyi
Tóth István
Pécsi Gábor Pál
Berényi István
Huszárné Lukács Rozália Anna
dr. Szigethy András
Szabó Tibor
Vén Attila
Babits Józsefné
Törő Péter Ferenc
Figler János
Süvegjártó Csaba
Jobbik
Bencze János
Horváth Zoltán
Ürmös M. Attila
Paczolay Csaba
Sztupa Péter
További jelöltek
Árki Emese Erzsébet
Gáspár Viktor
Slámer István
Váradi Péter
Monostori János
Gölöncsér László
Bodizs Gáborné
Kántor Katalin
MSZP
Gulyás Tibor
Tóthi Jánosné
Vaszari Tibor István
Néber Tibor András
Kiss Béla József
További jelöltek
Mezősi Árpád György
Kiss Mária Magdolna
Lucz Csaba
Kincses Ibolya
Nagy László
Király Gábor
Horváth Sándor Dezső
Csiszerné Ferencz Ilona Anna
Perlaki Judit
Papp Lajosné
Farkas Tibor
A jelöltek települési kötödődései
név szervezet #. település
Tigelmann Péter Együtt 1. Dombóvár
Kübler János Együtt 2.
Andóné dr. Simonyi Zita Terézia Együtt 3.
Sebestyén László Együtt 4.
Glaub Róbert Együtt 5. Dombóvár
Bencsik Józsefné Együtt 6. Dombóvár
Csibi János Együtt 7.
Süli János Néppárt 1. Paks
dr. Perlaki László Sándor Néppárt 2.
Hajdu János Géza Néppárt 3.
Bagdy László Vilmos Néppárt 4. Paks
Barnabás István Néppárt 5. Paks
dr. Kiss Péter Néppárt 6.
Szabó Loránd DK 1. Dombóvár
Horváth Gábor DK 2. Tamási
Pongó Ignác DK 3. Németkér
Csapó László DK 4. Kistormás
Papp Zoltán DK 5. Bonyhád
Dömötörné Solymár Orsika LMP 1.
Brandt Róbert LMP 2. Tamási
dr. Mácsik Erika LMP 3. Medina
Lehőcz Daniella LMP 4.
Gertner Livia LMP 5. Ozora
Fehérvári Tamás Fidesz-KDNP 1.
Ribányi József Fidesz-KDNP 2.
dr. Puskás Imre Gábor Fidesz-KDNP 3. Bátaszék
Széles András Fidesz-KDNP 4. Tamási
Kovács János Fidesz-KDNP 5. Szedres
dr. Égi Csaba Fidesz-KDNP 6. Bonyhád
Kapitány Zsolt József Fidesz-KDNP 7.
Kerecsényi Márton Fidesz-KDNP 8. Dombóvár
Bordács József Fidesz-KDNP 9. Paks
Pirgi József Fidesz-KDNP 10. Tolna
Kollár László András Fidesz-KDNP 11. Alsónána
Takács Zoltán Fidesz-KDNP 12. Dunaföldvár
Fülöp János Fidesz-KDNP 13. Fadd
Szűcs Sándor Fidesz-KDNP 14. Zomba
dr. Nagy Tibor Fidesz-KDNP 15.
Filóné Ferencz Ibolya Gyöngyi Fidesz-KDNP 16. Bonyhád
Tóth István Fidesz-KDNP 17. Bogyiszló
Pécsi Gábor Pál Fidesz-KDNP 18. Tamási
Berényi István Fidesz-KDNP 19. Kölesd
Huszárné Lukács Rozália Anna Fidesz-KDNP 20. Báta
dr. Szigethy András Fidesz-KDNP 21.
Szabó Tibor Fidesz-KDNP 22. Bonyhád
Vén Attila Fidesz-KDNP 23. Medina
Babits Józsefné Fidesz-KDNP 24. Dunaföldvár
Törő Péter Ferenc Fidesz-KDNP 25. Szakály
Figler János Fidesz-KDNP 26. Sárpilis
Süvegjártó Csaba Fidesz-KDNP 27. Iregszemcse
Bencze János Jobbik 1. Simontornya
Horváth Zoltán Jobbik 2. Paks
Ürmös M. Attila Jobbik 3. Tolna
Paczolay Csaba Jobbik 4. Szakály
Sztupa Péter Jobbik 5. Tolna
Árki Emese Erzsébet Jobbik 6. Paks
Gáspár Viktor Jobbik 7. Paks
Slámer István Jobbik 8. Dunaföldvár
Váradi Péter Jobbik 9. Fadd
Monostori János Jobbik 10. Dombóvár
Gölöncsér László Jobbik 11. Tolnanémedi
Bodizs Gáborné Jobbik 12. Fürged
Kántor Katalin Jobbik 13. Dombóvár
Gulyás Tibor MSZP 1. Tamási
Tóthi Jánosné MSZP 2.
Vaszari Tibor István MSZP 3. Bonyhád
Néber Tibor András MSZP 4. Tolna
Kiss Béla József MSZP 5. Dombóvár
Mezősi Árpád György MSZP 6. Paks
Kiss Mária Magdolna MSZP 7. Paks
Lucz Csaba MSZP 8. Tolna
Kincses Ibolya MSZP 9. Bonyhád
Nagy László MSZP 10.
Király Gábor MSZP 11.
Horváth Sándor Dezső MSZP 12. Iregszemcse
Csiszerné Ferencz Ilona Anna MSZP 13.
Perlaki Judit MSZP 14.
Papp Lajosné MSZP 15.
Farkas Tibor MSZP 16. Báta

A jelöltek többsége nemcsak a megyei közgyűlési választásokon jelöltette magát, hanem részt vett valamelyik település polgármesteri, képviselői vagy nemzetiségi képviselői választásán is. Ezek alapján meghatározható, hogy az adott jelölt melyik településhez kötődött a megyén belül.

A legtöbben paksi (9) és dombóvári (8) kötődésűek voltak. Őket követték a bonyhádiak (6), a tamásiak (5) és a Tolnaiak (5). Hárman képviselték Dunaföldvárt, ketten-ketten pedig Szakályt, Medinát, Iregszemcsét, Faddot és Bátát. További tizenhárom jelölt képviselt még egy-egy települést.

Húsz olyan jelölt volt, aki csak a megyei közgyűlési jelöltként vett részt a választásokon.

A szavazás menete szerkesztés

A választást 2014. október 12-én, vasárnap bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

A szavazás rendben zajlott, zavaró körülményről nem született tudósítás.[16]

Részvétel szerkesztés

A részvételi adatok napközbeni alakulása
Időpont Szavazók +/-
2010 óta
(%p)
Legnagyobb/legkisebb
részvétel
db %
7:00 2 319 1,41% 0,23   Bátaapáti 7,58%
Kéty 0,00%
9:00 15 014 9,13% 1,36   Miszla 24,62%
Kéty 2,86%
11:00 31 854 19,36% 1,67   Miszla 44,70%
Bogyiszló 10,28%
13:00 42 091 25,59% 1,71   Újireg 53,20%
Szedres 13,86%
15:00 54 512 33,14% 0,74   Nagyvejke 68,97%
Bogyiszló 17,74%
17:30 73 459 44,65% 0,52   Újireg 82,80%
Bogyiszló 26,07%
19:00 80 689 49,05% -0,03   Újireg 85,60%
Szedres 27,88%
A részvétel összesített adatai[17][18]
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult 164 506
Szavazó 80 689 49,05%
érvényes szavazólap 77 541 47,14% 96,10%
érvénytelen / hiányzó 3 148 1,91% 3,90%
Távolmaradó 83 817 50,95%
Részvételi arány (1994-2014)
év választó-
jogosultak
szavazók %
1994 170 305 81 710 47,98%
1998 171 414 77 891 45,44%
2002 171 095 90 981 53,18%
2006 169 656 92 320 54,42%
2010 167 509 82 210 49,08%
2014 164 506 80 689 49,05%
Majd' minden második polgár elment szavazni

A 165 ezer szavazásra jogosult polgárból 81 ezer vett részt a választásokon (49%). Közülük több mint háromezren érvénytelenül szavaztak (3,9%). A részvételi arány szinte hajszálpontosan megegyezett a négy évvel korábbival (az eltérés kevesebb mint egy ezreléknyi volt).

A részvételi adatok jelentősen eltértek a különböző méretű településeken. Az ezer főnél kisebb községekben jóval nagyobb (55% fölötti) volt a szavazási hajlandóság, az ötezer főnél népesebb városokban pedig valamivel alacsonyabb (46% körüli).

A legmagasabb választói kedv a tamási járásban található, háromszáz lelkes Újireg községben (86%), a legalacsonyabb pedig a szekszárdi járásban fekvő, két és fél ezer fős Szedres községben volt (28%). A nagyobb városok közül Tolnán volt kiugróan alacsony (34%), Pakson pedig kiugróan magas (57%) a részvételi arány.

Részvételi adatok településméret szerint
Lakók száma Település Választó-
jogosult
Szavazó Részvétel Legnagyobb/legkisebb
részvétel
1 – 1 000 58 24 609 14 146 57,48% Újireg 85,60%
Szedres 27,88%
1 001 – 5 000 43 66 783 32 881 49,24%
1 – 5 000 101 91 392 47 027 51,46%
5 001 – 10 000 3 19 687 9 111 46,28% Paks 57,19%
Tolna 34,29%
10 000 fölött 4 53 427 24 551 45,95%
5 000 fölött 7 73 114 33 662 46,04%
Összesen 108 164 506 80 689 49,05%

Eredmény szerkesztés

Szavazatok és képviselői helyek[17]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselők
Fidesz-KDNP 39 244 50,61% 8 53,33%
Jobbik 13 819 17,82% 3 20,00%
MSZP 8 956 11,55% 2 13,33%
DK 5 678 7,32% 1 6,67%
Néppárt 5 062 6,53% 1 6,67%
LMP 3 193 4,12% 0
Együtt 1 589 2,05% 0
Összesen 77 541  15 

A szavazatszámláló bizottságok tagjai több mint hetvenhétezer érvényes szavazatot számoltak össze. Ezek közül a legtöbb a Fidesz-KDNP listát támogatta, közel negyvenezres számuk 51%-os arányt jelentett. A voksok bő hatoda (18%) érkezett a Jobbik listájára, míg az MSZP-jére minden kilencedik (11,6%) érvényes szavazat jutott.

Az 5%-os bejutási küszöböt 3878 szavazat jelentette. Ezt a DK (7,3%) közel kétezer, a Néppárt (6,5%) pedig bő ezer szavazattal haladta meg. Kevesebb mint hétszáz szavazat hiányzott az LMP-nek (4,1%) a bejutáshoz, míg az Együtt listája (2,0%) több mint kétezer vokssal maradt el a küszöbtől.

A Fidesz-KDNP nyolc képviselői helyhez jutott, ezzel éppen megszerezve a közgyűlési többséget. A Jobbik három, az MSZP kettő, a DK és a Néppárt pedig egy-egy képviselőt küldhetett a megyeházára.

Bővített eredmény táblázat[17][18]
Lista Szavazat jogosultak
arányában
szavazók
arányában
érvényes
szavazatok
arányában
Küszöb Képviselő
Fidesz-KDNP 39 244 23,86% 48,64% 50,61% 8 53,33%
Jobbik 13 819 8,40% 17,13% 17,82% 3 20,00%
MSZP 8 956 5,44% 11,10% 11,55% 2 13,33%
DK 5 678 3,45% 7,04% 7,32% 1 6,67%
Néppárt 5 062 3,08% 6,27% 6,53% 1 6,67%
LMP 3 193 1,94% 3,96% 4,12% 0
Együtt 1 589 0,97% 1,97% 2,05% 0
Összesen 77 541 47,14% 96,10% 100% 5/7 15 100%
érvénytelen 3 148 1,91% 3,90%
Szavazó 80 689 49,05% 100%
Távolmaradó 83 817 50,95%
Választójogosult 164 506 100%
Szavazatok megoszlása településméret szerint
Lista Településméret Összesen
1 – 1 000 1 001 – 5 000 5 001 – 10 000 10 000 fölött
szav. párt % telep. % szav. párt % telep. % szav. párt % telep. % szav. párt % telep. % szav. %
Fidesz-KDNP 7 818 19,92% 57,76% 17 124 43,63% 54,77% 4 467 11,38% 51,23% 9 835 25,06% 40,94% 39 244 50,61%
Jobbik 2 698 19,52% 19,93% 6 796 49,18% 21,74% 1 454 10,52% 16,67% 2 871 20,78% 11,95% 13 819 17,82%
MSZP 1 458 16,28% 10,77% 3 275 36,57% 10,48% 1 427 15,93% 16,36% 2 796 31,22% 11,64% 8 956 11,55%
DK 636 11,20% 4,70% 1 696 29,87% 5,42% 670 11,80% 7,68% 2 676 47,13% 11,14% 5 678 7,32%
Néppárt 119 2,35% 0,88% 470 9,28% 1,50% 85 1,68% 0,97% 4 388 86,69% 18,27% 5 062 6,53%
LMP 589 18,45% 4,35% 1 380 43,22% 4,41% 477 14,94% 5,47% 3 193 23,39% 3,11% 3 193 4,12%
Együtt 218 13,72% 1,61% 522 32,85% 1,67% 140 8,81% 1,61% 709 44,62% 2,95% 1 589 2,05%
Összesen 13 536 17,46% 31 263 40,32% 8 720 11,25% 24 022 30,98% 77 541 100%
'szav.' = szavaztok száma, 'párt %' = a párt összes szavazatának arányában, 'telep. %' = az adott településméret szavazatainak arányában

Az új közgyűlés szerkesztés

A közgyűlés összetétele[17]
 
Lista Képviselő
Fidesz-KDNP 8 53%
Jobbik 3 20%
MSZP 2 13%
DK 1 7%
Néppárt 1 7%
Összesen 15

Az új közgyűlés alakuló ülésére október 21-én került sor, a szekszárdi megyeházán.

A közgyűlésben képviselőcsoportot csak a Fidesz-KDNP és a Jobbik tudott alakítani. Frakció nélkül, függetlenként végezhették munkájukat az MSZP, a DK és az Néppárt listájáról bejutott képviselők.

Még az alakuló ülés előtt lemondott a képviselői megbízatásáról a közgyűlés 2006 óta hivatalban lévő elnöke, Puskás Imre. (Helyét Pirgi József foglalta el.)

A megye új vezetését a többséggel rendelkező Fidesz-KDNP tagjai közül választották meg. Az elnöki tisztségre Fehérvári Tamás, a dombóvári járási hivatal vezetője kapott bizalmat, 11 támogató és 4 érvénytelen szavazattal. (A megválasztott elnök korábban három cikluson át volt országgyűlési képviselő, több éven át a megyei Fidesz szervezet elnöke, helyi és megyei képviselő.) A megye alelnöke Ribányi József lett, aki a megelőző nyolc évben Tamási polgármestere volt.[19]

A közgyűlés tagjai szerkesztés

Fidesz-KDNP
Fehérvári Tamás
Ribányi József
Puskás Imre Gábor
Pirgi József[20]
Széles András
Kovács János
Égi Csaba
Kapitány Zsolt József
Kerecsényi Márton
Jobbik
Bencze János
Horváth Zoltán
Ürmös M. Attila
MSZP
Gulyás Tibor
Tóthi Jánosné
DK
Szabó Loránd
Néppárt
Süli János

Adatok területi bontásban szerkesztés

A közgyűlési választók eloszlása járások szerint
Járás Telepü-
lések
száma
Választó­jogosult Legkevesebb/legtöbb
választó­jogosult
Bonyhádi 25 26 677 16,22% Murga (61)
Bonyhád (11 396)
Dombóvári 16 27 115 16,48% Várong (139)
Dombóvár (16 207)
Paksi 15 40 951 24,89% Bikács (385)
Paks (16 099)
Szekszárdi[21] 16 22 240 13,52% Kistormás (286)
Bátaszék (5 522)
Tamási 32 31 988 19,44% Kalaznó (136)
Tamási (7 052)
Tolnai 4 15 535 9,44% Fácánkert (564)
Tolna (9 725)
Összesen 108 164 506
Részvételi adatok járások szerint
Járás Telepü-
lések
száma
Választó-
jogosult
Szavazó Részvétel Legnagyobb/legkisebb
részvétel
Bonyhádi 25 26 677 12 667 47,48% Nagyvejke 82,76%
Kéty 28,96%
Dombóvári 16 27 115 12 965 47,81% Lápafő 76,16%
Csikóstőttős 30,80%
Paksi 15 40 951 20 961 51,19% Bikács 75,58%
Tengelic 29,95%
Szekszárdi[21] 16 22 240 11 385 51,19% Harc 70,09%
Szedres 27,88%
Tamási 32 31 988 17 430 54,49% Újireg 85,60%
Koppányszántó 39,15%
Tolnai 4 15 535 5 281 33,99% Fácánkert 41,13%
Bogyiszló 28,66%
Összesen 108 164 506 80 689 49,05%
Részvételi adatok járások és településméret szerint
Járás Település-
méret
(lakó, 2014)
Település Választó-
jogosult
Szavazó Részvétel Érvényes
szavazat
Érvény-
telen
Bonyhádi 1 – 1 000 19 7 934 4 256 54,01% 4 113 3,34%
1 001 – 5 000 5 7 347 3 807 51,81% 3 681 3,31%
5 000 fölött Bonyhád 11 396 4 575 40,15% 4 470 2,30%
Σ 25 26 677 12 667 47,48% 12 293 2,95%
Dombóvári 1 – 1 000 9 4 172 2 134 51,15% 2 014 5,62%
1 001 – 5 000 6 6 736 3 397 50,43% 3 221 5,18%
5 000 fölött Dombóvár 16 207 7 434 45,87% 7 292 1,91%
Σ 16 27 115 12 965 47,81% 12 527 3,38%
Paksi 1 – 1 000 2 1 219 758 62,18% 717 5,41%
1 001 – 5 000 11 16 520 7 638 46,23% 7 270 4,82%
5 000 fölött Dunaföldvár 7 113 3 358 47,21% 3 203 4,62%
Paks 16 099 9 207 57,19% 9 030 1,92%
Σ 15 40 951 20 961 51,19% 20 220 3,54%
Szekszárdi[21] 1 – 1 000 8 4 528 2 750 60,73% 2 624 4,58%
1 001 – 5 000 7 12 190 5 912 48,50% 5 582 5,58%
5 000 fölött Bátaszék 5 522 2 723 49,31% 2 582 5,18%
Σ 16 22 240 11 385 51,19% 10 788 5,24%
Tamási 1 – 1 000 19 6 192 3 987 64,39% 3 987 4,31%
1 001 – 5 000 12 18 744 10 413 55,55% 9 911 4,82%
5 000 fölött Tamási 7 052 3 030 42,97% 2 935 3,14%
Σ 32 31 988 17 430 54,49% 16 661 4,41%
Tolnai 1 – 5 000 3 5 810 1 946 33,49% 1 822 6,37%
5 000 fölött Tolna 9 725 3 335 34,29% 3 230 3,15%
Σ 4 15 535 5 281 33,99% 5 281 4,34%
Összesen 108 164 506 80 689 49,05% 77 541 3,90%
A szavazatok megoszlása járások szerint
Járás Együtt Néppárt DK LMP Fidesz-KDNP Jobbik MSZP
db % db % db % db % db % db % db %
Bonyhádi 266 2,16% 88 0,72% 772 6,28% 630 5,12% 6 781 55,16% 2 053 16,70% 1 703 13,85%
Dombóvári 575 4,59% 41 0,33% 2 159 17,23% 290 2,31% 5 844 46,65% 2 147 17,14% 1 471 11,74%
Paksi 238 1,18% 4 707 23,28% 938 4,64% 629 3,11% 8 703 43,04% 3 167 15,66% 1 838 9,09%
Szekszárdi[21] 164 1,52% 63 0,58% 601 5,57% 701 6,50% 6 102 56,56% 2 018 18,71% 1 139 10,56%
Tamási 255 1,53% 102 0,61% 942 5,65% 654 3,93% 9 028 54,19% 3 559 21,36% 2 121 12,73%
Tolnai 91 1,80% 61 1,21% 266 5,27% 289 5,72% 2 786 55,15% 875 17,32% 684 13,54%
Összesen 1 589 2,05% 5 062 6,53% 5 678 7,32% 3 193 4,12% 39 244 50,61% 13 819 17,82% 8 956 11,55%

Jegyzetek szerkesztés

  1. A 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, lásd: Jogszabályok. Törvények. Nemzeti Választási Iroda, 2014 (Hozzáférés: 2017. július 23.)
  2. a b A lakosságszám 2014. január 1-jén 233 709 volt. A törvényben leírt képlet szerint 400 ezer lakóig minden 20 ezer lakó után járt egy képviselői hely – ezek alapján Tolna megyének tizenegyfős közgyűlése lett volna, de a törvény egy másik pontja szerint a képviselők száma tizenötnél nem lehetett kevesebb. 1/2014 (II.8) TVI határozat. Tolna Megyei Területi Választási Iroda Vezetője, 2014. február 8. (Hozzáférés: 2017. január 8.)
  3. Szekszárd lakóinak a száma 33 888 volt. Erre nézve lásd I. 560/2014. határozat pp. 2. Szekszárd Helyi Választási Iroda Vezetője, 2014. február 7. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 8.), illetve Szavazókörök – Tolna megye – Szekszárd. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. január 8.)
  4. Tolna megye települései. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 8.)
  5. Párton belüli képviselőcsere. Zárójelben ha erre még az alakuló ülés előtt került sor.
  6. Porga Ferenc lemondott a képviselői megbiztatásáról. (A Tamási Járási Hivatal vezetője lett.) Helyére a Fidesz-KDNP jelölte Pécsi Gábort, aki 2010-ben a lista 22. helyén állt. A Tolna Megyei Közgyűlés 2013. február 15-ei ülésének jegyzőkönyve, 4. old. (elérés: 2016. ápr. 3.)
  7. Az MSZP lista 2. helyéről megválasztott Tóth Gyula még az első ülés előtt lemondott a mandátumáról.
  8. a b Sümegi Zoltán, a Fidesz-KDNP képviselője 2014. április 8-án elhunyt. Az ő helyére jelölte a Fidesz-KDNP Tóth Istvánt, aki 2010-ben a lista 14. helyén állt. A körülményekre lásd: Még sok terve lett volna. Az egész várost sokkolta a halálhír pp. 3. Tolnai Népújság, 2014. április 10. (Hozzáférés: 2017. augusztus 2.). Az új képviselő első felszólalása: Jegyzőkönyv pp. 4-6. Tolna Megyei Közgyűlés, 2017. június 27. (Hozzáférés: 2017. augusztus 2.)
  9. Tolna megye: Ülések. tolnamegye.hu - Tolna Megye hivatalos lapja. (Hozzáférés: 2017. augusztus 2.)
  10. A szavazólap mintáját szeptember közepén hagyta jóvá a Területi Választási Bizottság (32/2014. (IX.15.) TVB határozat). A határozatok listája: Határozatok. Tolna Megyei Területi Választási Bizottság, 2014 [2018. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 26.)
  11. 2/2014. (VII. 24.) IM rendelet, 15. és 17. §. Önkormányzati választások 2014. Jog. Miniszteri rendeletek. Nemzeti Választási Iroda, 2014. július 25. (Hozzáférés: 2017. július 23.)
  12. Hirdetmény. Tolna Megyei Területi Választási Iroda vezetője, 2014. augusztus 18. (Hozzáférés: 2017. július 23.)
  13. a b A Néppárt hivatalosan „NÉPPÁRT.HU” néven jegyeztette be magát: 13/2014 (VIII.29.) TVB határozat. Tolna Megyei Területi Választási Bizottság, 2014. augusztus 29. (Hozzáférés: 2017. január 9.) Pakson az országos kormánypártok belháborúba bonyolódtak. Süli János a kereszténydemokraták támogatásával, a Néppárt színeiben indult el a polgármesteri tisztségért, a Fidesz által támogatott hivatalos jelölttel szemben. „Sok »régi motoros« újra versenybe száll”, Tolnai Népújság, 2014. július 12., 2. oldal (Hozzáférés: 2017. január 9.)  Lásd még Közlemény. Néppárt, 2014. június 10. [2014. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 9.)
  14. a b A választások hivatalos jelöltjei: Tolna megye közgyűlési listái. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  15. A listák sorszámát a Tolna Megyei Területi Választási Bizottság sorsolta ki. Lásd: 26/2014(IX.09) TVB határozat. Tolna Megyei Területi Választási Bizottság, 2014. szeptember 9. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  16. Gond nélkül zajlott le pp. 1. Tolnai Népújság, 2014. október 13. (Hozzáférés: 2017. augusztus 1.)
  17. a b c d A választások hivatalos végeredménye: [1] (elérés: 2015. júl. 31.)
  18. a b A jegyzőkönyvi adatok (A) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (B) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma a (G) mezőben szerepel. Az alábbi ábra "érvénytelen" rovata a jegyzőkönyv (G) és (B) mezője különbségének felel meg.
  19. Tolna megye közgyűlésének ülése pp. 8-10., 2014. október 21. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 12.) Lásd még: Megalakult az új közgyűlés pp. 1., 3.. Tolnai Népújság, 2014. október 22. (Hozzáférés: 2017. augusztus 2.)
  20. Puskás Imre három nappal a választások után lemondott a képviselői megbízatásáról. Helyét a Fidesz-KDNP lista 10. számú jelöltje, Pirgi József foglalta el október 17-ei hatállyal. Lásd: 43/2014. (X.17.) TVB határozat. Tolna Megyei Területi Választási Bizottság, 2014. október 17. [2015. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 12.)
  21. a b c d Szekszárd nélkül, lásd a A választás rendszere fejezetben leírtakat.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés