A Bormann-nak diktáltak

Hitler megkérdőjelezett hitelességű tollbamondásai

A Bormann-nak diktáltak (németül: Bormann-Diktate) címmel jelent meg az a könyv, amelynek tartalma Adolf Hitler különböző monológjai 1945. február 2-től 26-áig, melyeket titkára 1945. április 2-án gyorsírásban rögzített és feldolgozott. Néhány történész kétségbe vonja az anyag autentikus voltát.[1] Mások viszont megbízhatónak tartják, akkor is, ha nem zárják ki a Bormanntól származó rövidítések és korrektúrák létét.[2]

A Bormann-nak diktáltak
SzerzőMartin Bormann
Nyelvnémet
Kiadás
Kiadás dátuma
SablonWikidataSegítség

Megjelenése szerkesztés

François Genoud, szélsőjobboldali svájci bankár, aki náci bűnösök támogatójaként és mint holokauszttagadó tűnt ki, előbb francia, később angol nyelven kiadta a Bormannak diktáltakat. 1981-ben jelent meg ennek német fordítása Hitler politikai végrendelete elő-címmel, Hugh R. Trevor-Roper történész esszéjével és André François-Poncet utószavával. A német elő-címet néhány recenzió írója hozta használatba.[3]

Tartalma szerkesztés

Eltérően nyilvános beszédeitől Hitler a Bormann-Diktatumokban első szám első személyben beszél és egyben leplezetlenül szól a politikai céljairól, melyeket előzőleg szándékosan próféciáknak kendőzött el retorikájában. Így példaként ezt mondta Bormann-nak: ha ő a háborút megnyerné, akkor a világ-zsidóságnak véget vetne, halálos csapást mérne rá. Itt található meg a következő kijelentés is: "Kiirtottam a zsidókat."[4]

Irodalom szerkesztés

  • François Genoud (kiadó.): Hitlers politisches Testament. Die Bormann Diktate vom Februar und April 1945. Mit einem Essay von Hugh R. Trevor-Roper und einem Nachwort von André François-Poncet. Albrecht Knaus, Hamburg 1981.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bormann-Diktate című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Peter Longerich: Hitlers Stellvertreter: Führung der Partei und Kontrolle des Staatsapparates durch den Stab Hess und die Parteikanzlei Bormann: Eine Publikation des Instituts für Zeitgeschichte.(Hitler helyettesei: a párt vezetésének és az államapparátusnak a kontrollja Hess stábja és Bormann pártirodája által...) K.G. Saur, München 1992, ISBN 3-598-11081-2, 6. old.
  2. Thomas Schirrmacher: Hitlers Kriegsreligion. Die Verankerung der Weltanschauung Hitlers in seiner religiösen Begrifflichkeit und seinem Gottesbild.(Hitler háborús vallása. Hogyan gyökerezik Hitler világnézete a vallásos nézeteiben és isten-képében) Band 1, Bonn 2007, 42. old.
  3. Joachim Scholtyseck: Der Blitzkrieg gegen Frankreich – Rückkehr zum „normalen Krieg“? Villámháború Franciaország ellen – Visszatérés a normális háborúhoz? In: Der militärische Widerstand gegen Hitler im Lichte neuer Kontroversen: XXI. Königswinterer Tagung vom 22.–24. Februar 2008, S. 51–79. old., S. 63, Fn 50.
  4. David Bankier: The Use of Antisemitism in Nazi Wartime Propaganda.(Az antiszemitizmus használata a náci háborús propagandában) In: Michael Berenbaum, Abraham J. Peck (Hrsg.): The Holocaust and History: The Known, the Unknown, the Disputed, and the Reexamined.(A holokauszt és a történelem: az ismert, az ismeretlen , a vitatott és az újra megvizsgált) Indiana University Press, 2002, 48. old.[halott link]

További információk szerkesztés