A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója

budapesti ravatalozó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 24.

A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója Magyarország legnagyobb izraelita ravatalozója. A Kozma utcai izraelita temető bejáratánál áll, 1894–95-ben épült.

A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója
A ravatalozó épülete a Kozma utcai izraelita temető bejáratánál
A ravatalozó épülete a Kozma utcai izraelita temető bejáratánál
Cím1108 Budapest, Kozma utca 6.
Építési adatok
Építés éve18941895
Építési stílusneomór
TervezőFreund Vilmos
Építész(ek)Freund Vilmos
Vállalkozó(k)Strobl Alajos (szobrok)
KivitelezőWellisch Sándor és Wellisch Gyula építőmesterek
Hasznosítása
Felhasználási területépület
TulajdonosMAZSIHISZ
Elhelyezkedése
A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója (Budapest)
A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója
A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 51″, k. h. 19° 11′ 03″47.480833°N 19.184167°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 51″, k. h. 19° 11′ 03″47.480833°N 19.184167°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

Keresztúridűlő területén (a városrész, ahol a temető található) a főváros közgyűlése 1883-ban 429 holdat jelölt ki a városi legelők területéből az Új köztemető részére.[1] A pesti Chevra Kadisa kérésére ennek közvetlen szomszédságában (egyetlen, kiépítetlen utca van köztük) járult hozzá a fővárosi közgyűlés a Kozma utcai izraelita temető kialakításhoz 1891-ben,[2] melynek monumentális ravatalozóját 189495-ben építették fel Freund Vilmos tervei alapján. Az engedélyezési terveken csak a kivitelért felelős építőmesterek Wellisch Sándor és Gyula aláírásai szerepelnek.

 
Az első osztályú ravatalozó

Az épület szobrászati munkáit Strobl Alajos végezte, kapuzata neomór stílusú. A ravatalozó három részre tagozódik; az előtéren kívül van egy nagyobb, első osztályú szertartásterem, valamint a szegényebbek számára egy külön másodosztályú szertartásterem.

Az első osztályúban a falak szürke és fehér festésűek, a fény három nagy, díszes, Dávid-csillag mintázatú ablakokon keresztül jut be, melyek a temető felőli oldalfal tetején kerültek kialakításra. Szintén itt található még egy faragott szószék, négy nagy, díszes, feketére festett menóra, valamint két ugyancsak díszesen kimunkált és feketére festett bronz csillár.

A szószék két oldalán külön padsor van a közeli hozzátartozóknak, míg a szélesebb közönség tőlük elválasztva, a szószékkel szemben található padsorokon foglalhat helyet. A másodosztályú teremben is vannak faragott padok, de ott inkább az egyszerűség dominál. Mindkét teremben külön jelzés mutatja, hogy a nők az egyik, míg a férfiak a másik oldalon foglalhatnak helyet, ahogy a nők és a férfiak búcsúztatása is ilyetén felosztás szerint történik.

Az épület előcsarnokában hatalmas emléktáblákon gyűjtötték össze az elpusztult vallási épületeknek, megszűnt vidéki zsinagógáknak a listáit, illetve a holokauszt vidéki áldozatainak az emléktábláit. Szintén itt található egy sírt formázó holokauszt emlékmű, melyet Zoltai Gusztáv adományozott a holokauszt 50. évfordulójára 1995-ben.

Az épületről ma már hiányzanak a kupolaaljak négy sarkánál lévő fáklyadíszek és főhomlokzati tornyok párkányán lévő frízek.[3]

Árkádsor

szerkesztés

Mauzóleumok

szerkesztés
  1. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1883. 35/1883 közgyűlési határozat p. 13.;
  2. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891. 858/1891 közgyűlési határozat p. 18.
  3. (szerk.) [[Rozsnyai József (művészettörténész)|]]: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, ISBN 978-615-5445-52-1, 29. o.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés