Főmenü megnyitása

Észtország művészeteSzerkesztés

 
A tallinni óváros kapuja (Észtország)
 
Johann Köler: A Loreley, 1880-as évek (Észtország)

Az építészet a Német Lovagrenddel folytatott küzdelmekben bontakozott ki a 12-13. században. Ennélfogva az épületek, várak legfontosabb jellemzője az erődítményszerűség. Ilyen épület a tallinni Visgorod, az Északi Pirit és Padisze kolostorai. A reneszánszban paloták épültek, melyeknek homlokzata az északi reneszánsz hatásáról tanúskodik. A barokk először Narva városában jelent meg a 17. század vége felé. A 19. században bontakozott ki a nemzeti művészet. Az építészetben az eklektikáé lett a vezető szerep. A grafikában C. Sneff (1770-1838) tette meg az első kísérletet a tartui festészeti iskola létrehozásával. A 19. század második felében már valódi nemzeti művészet alakult ki. O. Hoffmann és E. Dukker népi életképei, tájképei és portéi, A. Adamson és A. Weizenberg szobrai, K. Raud észt mondákat illusztráló grafikái jelentősek.

A 20. században a funkcionalista építészeté volt a vezető szerep, különösen a század elején. A két világháború között a képzőművészetben a formalista irányzatok erősödtek meg. A szovjet elnyomás elmosta a hagyományos észt nemzeti jelleget, itt is a szocialista realizmusé lett a vezető szerep. Napjainkban az ötvösség, fém-, üveg- és bőrművesség, a kerámia és a textilművészet virágzik.

Lettország művészeteSzerkesztés

 
A rigai ortodox templom (Lettország)
 
Rigai ház, a hanza-építészet egyik emléke (Lettország)

A lett építészetben csak a 12. században jelent meg a kő, a hagyományos építőanyagot, a fát azonban nem szorította ki. A középkor folyamán nagyban befolyásolta Skandinávia művészete, elsősorban a Hanza-kereskedelem miatt. Ez a hatás mutatható ki a rigai Szent Péter-katedrálison és Szent János-templomon. A barokk korban itt is rengeteg kastély épült. A kastély-építészet legszebb emléke a szintén Rigában található Dannenstern-palota. Az Oroszországgal ekkor már szoros kapcsolatban álló államban működött Rastrelli is. A 19. században is neves külföldi építész alkotott itt: Quarenghi. Ez az időszak a lett szobrászat fejlődésének időszaka is, mely a népi díszítőművészetből fejlődött ki, akárcsak a festészet. A lett képzőművészet úttörői K. F. Gun (1830-1877), J. I. Feddeers (1838-1904) és A. J. Daugul (1830-1909) voltak. Hagyományaikat és célkitűzéseiket a századfordulón is folytatták: A. Baumanis (1869-1904), J. F. Valters (1869-1932), V. E. Purvit (1872-1945) festők és grafikusok; G. I. Skilters (1874-?), T. E. Zalkaln (1876-?) szobrászok. A XX. században ide is eljutottak a kortárs avantgárd irányzatok, de a realista festészet megőrizte a művészeti életben betöltött fontos szerepét. Miután a Szovjetunió tagállamává vált, a szocialista realizmus nyomta rá bélyegét mind az építészetre, mind a képzőművészetekre, ezek alól szerencsére napjainkra megszabadult.

Litvánia művészeteSzerkesztés

 
Kaunas vára (Litvánia)
 
Jan Rustem önarcképe (Litvánia)

Litvániában a hagyományos faépítkezést csak a 13.-14. században váltotta fel a kőépítkezés, innentől vannak a litván építészetnek emlékei. Főként várak épültek (Vilnius, Kaunas). A gótika ennek ellenére csak késve érkezett, a 16. századból vannak emlékei. Szintén a 16. században jelent meg a reneszánsz, G. Cini (?-1565) olasz építésszel, aki Vilniusban alapított műhelyt. A barokk építészet legszebb emlékei a vilniusi Szent Péter és Pál-templom. A díszítőszobrászatnak is szép emléke ez a templom. A klasszicizmus képviselője L. Stuoka-Guzjajavicius, fő művei a viliusi városháza és katedrális. A XIX. törekvései közül az eklektika jelentős, mely a városépítészeti feladatokat oldotta meg. Ekkor lendült fel a festészet is.

Lásd mégSzerkesztés

Források, külső hivatkozásokSzerkesztés

  • Művészeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp, 1967.