A dada (film)

1920-ban bemutatott magyar némafilm

A dada Damó Oszkár 1919-ben forgatott magyar némafilmje, sötét tónusú naturalista filmdrámája.[1] A forgatókönyvet Bródy Sándor azonos című színműve (1902) alapján Forró Pál írta.

A dada
1920-as magyar némafilm
Rendező Damó Oszkár
Producer Heltai Jenő
Műfaj romantikus
Forgatókönyvíró Forró Pál Bródy Sándor színművéből
Operatőr Escher Károly
Díszlettervező Arthur Baumöhl
Gyártás
Gyártó Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt.
Ország Magyarország
Nyelv magyar nyelvű feliratok
Játékidő 4 felvonás, 1292 m
Képarány 1,33:1
Forgalmazás
BemutatóMagyarország 1920. február 16., Corso
További információk

A rendező aszisztens Fröhlich Károly volt. A filmet a Tanácsköztársaság idején forgatták, de csak 1920-ban mutatták be.

A címszereplőt, Bolygó Kis Erzsébet Gaál Annie alakította.[2]

A filmet sokáig elveszettnek hitték, és Magyarországon csupán egy rossz állapotú, 200 m-es töredék maradt fenn belőle.

„Már maga a filmrevitel is nagy tett. Az egykorú kritika szerint – írja Nemeskürty – a film csodás tájakon játszódik, és kiválóan ábrázolja a magyar falu, a magyar paraszt életét. Kár, hogy elveszett.”[3]

A film azóta előkerült. A Magyar Nemzeti Filmarchívum egy eredeti nitrofilm-kópiát kapott a Filmarchiv Austria-tól, amit ott restauráltak és egyidejűleg biztonsági filmszalagra mentettek át.[4]

SzereplőkSzerkesztés

TörténetSzerkesztés

Erzsébet leányanyaként szülte meg kislányát. Nagy Viktor, a gyermek apja nem akarja feleségül venni, de megigéri, hogy nősülése után anyagilag támogatni fogja. Addig is azt javasolja, hogy adja a kislányt dajkaságba, ő maga pedig menjen Pestre dadának. A gépész Kovács Péter épp aznap veszítette el balesetben a karját, amikor a kislány fogant. Feleségül venné Erzsébetet de a lány nem szereti, ezért a csábítója ajánlata szerint Pestre megy dajkának egy gazdag de erkölcstelen családhoz. Nagy Viktornak viszonya van a ház asszonyával, és magába bolondította még az asszony serdülő lányát is. Péter még egy kísérletet tesz, de Erzsébet ismét visszautasítja. Viszont amikor egy éjjel a ház ura próbálja megkörnyékezni, a felesége rajtakapja őket, és Erzsébetet elküldi a háztól. Az igazságtalanul elűzött lány öngyilkos lesz.

A forgatási helyszínekSzerkesztés

  • Astra Filmgyár műtermei??

Külső felvételek:

  • Cinkota
  • Fót

ÉrdekességSzerkesztés

  • Bródy Sándor házasságon kívül született fia, Hunyady Sándor író 1890-ben Kolozsváron született.

ForrásokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A filmarchiv.hu megfogalmazása szerint.
  2. Féjja Sándor cikkében felcserélődött a színésznő és a szerep.
  3. Féjja Sándor idézi Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963), Budapest, 1965, 72. oldalt.
  4. Furcsa módon a filmarchiv.hu cikkében még az szerepel, hogy elveszett.
  5. IMDb: Kékkövi Elza.
  6. A filmarchiv.hu és IMDb szerint is a szerep: Apacsnő, de ez vandálkodásnak tűnik. Továbbá a színésznő neve: Helene von Bolvary is kérdéses hogy valóban ezen a művésznéven szerepelt-e. Ugyanis Bolváry Gézával 1922-ben kötött házasságot.
  7. A Féjja-cikkben: Sándor Adolf.
  8. Az adatai megegyeznek az IMDb-n, de mégis valószínűtlen, hogy operaénekes vállaljon szerepet egy némafilmben.
  9. A Féjja-cikkben: László Viktor.