A dohány egészségügyi hatásai
A dohány egészségügyi hatásai a dohányzás körülményeinek, mechanizmusainak és tényezőinek emberi egészségre gyakorolt hatásait jelentik. Az epidemiológiai kutatások középpontjában elsősorban a dohány dohányzás általi fogyasztása állt,[1] melyet minden más fogyasztási formánál szélesebb körben vizsgáltak.[2]
A dohányzás leggyakrabban szív- és tüdőbetegségekhez vezet, emellett a szívinfarktus, az agyvérzés, az idült obstruktív légúti betegség (COPD), a tüdőtágulás és a rák (elsősorban a tüdőrák, a gége és a szájüreg rákos megbetegedése, valamint a hasnyálmirigy-rák) kialakulásának jelentős kockázati tényezője. Ezen kívül perifériás érbetegséget és a hipertóniát is okoz a dohány expozíciós idejétől és adagolási szintjétől függően. Továbbá, minél korábban kezdődik és minél magasabb szintű a dohányból készített cigaretta kátránytartalmának bevitele, annál nagyobb a betegségek kockázata. A fejlődő országokban értékesített cigarettáknak általában magasabb a kátránytartalma, és ritkább esetben vannak szűrővel ellátva, ezért ezekben a régiókban potenciálisan nagyobb a dohányzással kapcsolatos megbetegedések valószínűsége.[3]
A füst több olyan rákkeltő pirolitikus anyagot tartalmaz, amely kötődik a DNS-hez és számos genetikai mutációt okoz. Több mint 19 ismerten rákkeltő vegyi anyag található a cigarettafüstben. A dohány nikotint is tartalmaz, mely egy erőteljes, függőséget okozó pszichoaktív kémiai anyag. A dohány elszívásakor a nikotin testi és pszichológiai függőséget okoz. A dohányzás a dohányzó várandós nők vetélésének gyakori okozója, valamint a magzat egészségére számos más veszélyt is jelent, például nagyobb a koraszülés és az alacsony születési súly veszélye, valamint 1,4-3-szorosára növeli a bölcsőhalál (Sudden Infant Death Syndrome; SIDS) esélyét.[1] Az újszülött patkányokon végzett tudományos vizsgálatok eredményei arra engednek következtetni, hogy az anyaméhben történő passzív dohányzás csökkentheti a magzat agyának azt a képességét, hogy felismerje a hipoxiás állapotot, így nő az esély a véletlen fulladás bekövetkeztére.[4]
Mint minden növény ez is lehet méreg, de gyógyszer is. Amerikai és francia tudósok szerint a nikotin hatékonyan alkalmazható skizofréniában szenvedő emberek agytevékenységének normalizálására, ezért nem csoda, hogy sok ilyen betegségre hajlamos ember ösztönösen sokat dohányzik.[5]
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b The health consequences of involuntary exposure to tobacco smoke: a report of the Surgeon General (PDF). U.S. Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention, National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, Office on Smoking and Health, 2006. (Hozzáférés: 2009. február 15.)
- ↑ doi:10.1385/ENDO:23:2-3:087
- ↑ Nichter, M., and E. Cartwright. 1991. Saving the children for the tobacco industry. Medical Anthropology Quarterly 5 (3):236-256.
- ↑ doi:10.1164/rccm.200711-1739OC
- ↑ Nicotine normalizes brain activity deficits that are key to schizophrenia(A nikotin normalizálja a skizofréniában kulcsszerepet játszó agytevékenység-zavarokat) – Fani Koukouli et al, Nicotine reverses hypofrontality in animal models of addiction and schizophrenia, Nature Medicine (2017). DOI: 10.1038/nm.4274