A holló 2. – Az angyalok városa

1996-os amerikai akció-horror

A holló 2. – Az angyalok városa (The Crow: City of Angels) 1996-os amerikai akció-horror, melyet Tim Pope rendezett, a forgatókönyvet James O’Barr ötletei alapján David S. Goyer írta. A fontosabb szerepekben Vincent Pérez, Mia Kirshner, Richard Brooks és Iggy Pop látható.

A holló 2. - Az angyalok városa
(The Crow: City of Angels)
1996-os amerikai film
RendezőTim Pope
Producer
  • Jeff Most
  • Edward R. Pressman
AlapműA holló (képregény)
Műfaj
ForgatókönyvíróDavid S. Goyer
Főszerepben
ZeneGraeme Revell
OperatőrJean-Yves Escoffier
Vágó
  • Michael N. Knue
  • Anthony Redman
Gyártás
GyártóDimension Films
OrszágAmerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Játékidő84 perc
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató1996. augusztus 30.
Korhatár16 IV. kategória (NFT/23463/2016)
BevételUSA 17,9 millió amerikai dollár[1]
Kronológia
ElőzőA holló
KövetkezőA holló 3. – A megváltás
További információk
SablonWikidataSegítség

A film az 1994-es A holló folytatása, elődjéhez hasonlóan ismét egy misztikus bosszútörténetet mesél el: a főszereplő Ashe-t fiával együtt meggyilkolják. Halála után az apa feltámad és természetfeletti képességekkel felruházva saját és gyermeke gyilkosai nyomába ered. A készítők szándéka az volt, hogy az 1994-es film emlékét tiszteletben tartva és megőrizve egy vele egyenrangú folytatást készítsenek, melyben nem ugyanazt a történetet mesélik el újból, mint az első filmben. Az elkészült filmet azonban a forgalmazó Miramax nagymértékben megvágta és eltérő befejezést adott hozzá, a rendező és a forgatókönyvíró tiltakozása ellenére.

Mindezek után az eredeti filmhez képest a második rész jegyeladási szempontból és kritikailag is alulmaradt. Kritikusai a szereplőket (köztük a film főszerepéhez szerintük nem passzoló Pérez alakítását), a forgatókönyvet és a vizuális effekteket is bírálták. Ennek ellenére 2000-ben – más szereplőkkel – újabb Holló-film született, A holló 3. – A megváltás címmel, 2005-ben pedig ezt követte A holló 4. – Gonosz ima, szintén teljesen új szereplőgárdával.

Cselekmény szerkesztés

A disztópikus Los Angelesben a várost irányító drogbáró, Judah Earl (Richard Brooks) megöleti és egy kikötő vízébe dobatja az autószerelő Ashe Corvent (Vincent Pérez) és annak kisfiát, Dannyt, amikor a család véletlenül egy bandák közti leszámolás szemtanújává válik. Az első filmben szereplő Sarah (Mia Kirshner), immár felnőttként egy tetoválószalonban dolgozik és éjszakánként rémálmai vannak Ashe haláláról, hamarosan pedig egy holló is megjelenik a lakásán.

Mindenszentek éjszakáján követi a madarat a kikötőbe és tanúja lesz Ashe feltámadásának. A zavart férfit a lakására viszi és elmondja neki, hogy már halott, csupán azért térhetett vissza, hogy a holló által a sebezhetetlenség képességével felvértezve lehetőséget kapjon a bosszúra. Miután az első filmhez hasonlóan kifesti a férfi arcát, Ashe a holló segítségével elkezdi egyesével levadászni gyilkosait. Első áldozata Spider Monkey (Vincent Castellanos), akit egy droglaborban kivallat társai kilétéről, majd az épülettel együtt felrobbantja. A következő célpont Nemo (Thomas Jane), őt egy peep showban gyilkolja meg. Az eseményekről értesülve Judah egy látnokkal, a vak Sybillel (Tracey Ellis) kiderítteti, hogy Ashe-nek köze van Sarah-hoz és a holló a férfi minden erejének forrása. Judah elraboltatja a lányt, hogy megszerezze magának a holló által adott hatalmat. Kali (Thuy Trang), Ashe és Danny egyik gyilkosa Sarah lakásán tartózkodik, de ő sem tudja megállítani Ashe-t. Judah jobbkeze, Curve (Iggy Pop) egy motoros hajsza során próbál elmenekülni végezete elől, de Ashe felrobbantja a járművet, a haldokló Curve-t pedig a közeli folyóba vonszolja és sorsára hagyja.

A Halottak napján megtartott fesztivál közben Judah fogságba ejti és megöli a hollót, majd megissza a vérét, ezzel megszerezve a hatalmát. A halandóvá váló Ashe Sarah megmentésére igyekszik, de Judah felülkerekedik rajta, brutálisan összeveri a férfit és a nyilvános kivégzésére készül. Sarah Ashe segítségére siet és leszúrja az immár sebezhetetlen Judah-t, de az ezt követő dulakodásban halálos szúrás éri. Ashe erőre kap és felnyársalja Judah-t, a helyszín felett gyülekező hollók pedig elragadják magukkal Judah-t a túlvilágra.

Sarah Ashe karjaiban hal meg. A férfi ezután ismét visszatér a halálba, tudva azt, hogy végre békében nyugodhat fiával és Sarah-val együtt a túlvilágon.

Szereplők szerkesztés

Színész Szerep Magyar hang[2]
Vincent Pérez Ashe Corven/A Holló Csankó Zoltán
Mia Kirshner Sarah Kökényessy Ági
Richard Brooks Judah Earl Gesztesi Károly
Thuy Trang Kali Biró Anikó
Iggy Pop Curve Dózsa Zoltán
Thomas Jane Nemo Stohl András
Vincent Castellanos Spider Monkey Háda János
Eric Acosta Danny Szalay Csongor
Ian Dury Noah Hankó Attila
Tracey Ellis Sybil Csere Ágnes
Alan Gelfant Bassett Csík Csaba Krisztián

A Deftones együttes tagjai szintén feltűnnek a film egyik jelenetében, önmagukat alakítva.[3]

A film készítése szerkesztés

Az 1994-es A holló sikere után a Miramax filmstúdió megbízást adott egy folytatás elkészítéséhez. Tim Pope rendező (aki korábban főként videóklipeket rendezett, például a The Cure-nak) és David S. Goyer forgatókönyvíró célja az volt, hogy tiszteletben tartsák az eredeti film mitológiáját, ugyanakkor egy teljesen önálló és önmagában is különleges folytatást készítsenek.[4] Ehhez nem akarták az előző film cselekményét lemásolni, hanem ezúttal egy gyermekét elveszítő apát helyeztek a film középpontjába, illetve egy szerelmi szálat is bevontak a halott Ashe és az élő Sarah között. A hasonlóságok elkerülése érdekében a helyszínt is megváltoztatták Detroitról Los Angelesre, az első film eső áztatta helyszíneit ezúttal egy szmog és üvegszilánkok által borított, neonfényekkel megvilágított futurisztikus metropolisszal helyettesítették.[5] A holló-képregények szerzője, James O’Barr ismét ötleteket adott a forgatókönyv megírásához.[6] Ashe szerepével kapcsolatban Bon Jovi neve is szóba került, de végül Vincent Pérez kapta meg a szerepet.[7][8] Pérez azt várta a filmtől, hogy korábbi – főként könnyed romantikus – filmjei után az ezúttal sötétebb és misztikusabb akciószerep fordulópontot jelenthet karrierjében.[9]

A történettel kapcsolatban eleinte több, nagyon eltérő ötlet felmerült: Sarah visszatérése, mint női Holló; az első film negatív főszereplőjének, Top Dollarnak a feltámasztása; a 19. századi Anglia, mint helyszín; két meggyilkolt testvér története.[10][11]

Az eredetileg leforgatott változat szerint a film végén Ashe-nek választania kell Sarah megmentése és a halott fiával történő, túlvilági újratalálkozás között; mivel ő a lány megmentését választja, többé nem térhet vissza a túlvilágra és örökké a Földön kell bolyongania. A Miramax ragaszkodott ahhoz, hogy a folytatás minél jobban hasonlítson az első filmre és nagymértékben megvágták a végleges változatot (emiatt később Pope és Goyer is megtagadta a filmet).[4][12]

A film zenéje szerkesztés

Filmzenei album szerkesztés


The Crow: City of Angels
filmzene
Megjelent1996. július 29.
Stílusalternatív rock, pop
Nyelvangol
Hosszkb. 73 perc[13]
KiadóHollywood Records
Producer
  • Jeff Most
  • Edward R. Pressman
Kritikák
AllMusic  [13]
SablonWikidataSegítség

A film zenéjét tartalmazó album 1996. július 29-én jelent meg, a Hollywood Records kiadásában.[13] Olyan együttesek dalait tartalmazza, mint a White Zombie, a Korn, a Deftones és Iggy Pop – utóbbi két előadó a filmben is szerepel.

# CímSzerző(k)Előadó Hossz
1. Gold Dust Woman (Fleetwood Mac-feldolgozás)Stevie NicksHole 5:09
2. I'm Your Boogie Man (KC and the Sunshine Band-feldolgozás)Harry Wayne Casey, Richard FinchWhite Zombie 4:29
3. JurassitolRichard Patrick, Brian Liesegang, Matt Walker, Geno Lenardo, Frank CavanaghFilter 5:12
4. Naked CousinPJ HarveyPJ Harvey 3:56
5. In a Lonely Place (Joy Division-feldolgozás)Ian Curtis, Peter Hook, Stephen Morriss, Bernard SumnerBush 6:01
6. Tonite Is a Special Nite (Kaos Mass Confusion Mix)Tricky, A. Campbell, Robert DiggsTricky vs. Gravediggaz 4:45
7. Shelf LifeJason Ross, Jason PollockSeven Mary Three 4:49
8. Knock Me OutLinda Perry, Marty Willson-Piper, Grace SlickLinda Perry feat. Grace Slick 6:51
9. Paper DressVaden Todd Lewis, Darrel HerbertToadies 4:44
10. SpitBrijitte WestNY Loose 5:54
11. Sean OlsonBrian Welch, Jonathan Davis, David Silveria, James Shaffer, Reginald ArvizuKorn 4:48
12. TeethingStephen Carpenter, Chi Cheng, Abe Cunningham, Chino MorenoDeftones 3:34
13. I Wanna Be Your Dog (1995-ös élő felvétel; The Stooges-feldolgozás)Dave Alexander, Ron Asheton, Scott Asheton, Iggy PopIggy Pop 4:45
14. Lil' BootsLisa Papineau, Tyler BatesPet 4:10
15. City of AngelsFrost, Gilbert RueDaFlores, Julio Gonzalez, Tony Gonzalez, Kevin Gully, Cold 187umAbove the Law feat. Frost 4:53

Score album szerkesztés

A filmben elhangzó, nagyrészt instrumentális és nagyzenekarra írt kísérőzenéket tartalmazó album 1996. augusztus 30-án (CD-n szeptember 24-én) jelent meg, szintén a Hollywood Records kiadásában. A dalokat Graeme Revell komponálta, aki az előző filmben is közreműködött zeneszerzőként.[14]

  1. City Of Angels
  2. Camera Obscura
  3. The Crow Rises
  4. Santa Muerte
  5. '...A Dream On The Way To Death'
  6. Temple Of Pain
  7. A Murder Of Crows
  8. Mirangula: Sign Of The Crow
  9. Lament For A Lost Son
  10. 'Hush Little Baby...'
  11. Dias De Las Muertes
  12. The Campanile
  13. La Masquera
  14. 'I'll Wait For You'
  15. Believe In Angels (feat. Heather Nova)

Fogadtatás szerkesztés

Vincent Pérez (balra) alakítja a film főszereplőjét. Több filmkritikus, és maga A holló-képregények megalkotója, James O’Barr is úgy vélte, hogy a színész alkalmatlan volt erre a szerepre. A rockzenész Iggy Pop (jobbra) alakítását ugyanakkor dicsérték a kritikusok.

Bevételi adatok szerkesztés

A bemutató héten a film jegyeladási szempontból első helyen végzett az amerikai jegypénztáraknál (kb. 9,8 millió amerikai dolláros bevétellel), majdnem elérve az előző film heti bevételét. A későbbiekben azonban csökkent a mozilátogatók száma és végül Az angyalok városa összesen 17,9 millió amerikai dolláros bevételt termelt, kevesebb mint felét annak, amennyit 1994-es elődje.[1][11]

Kritikai visszhang szerkesztés

A filmet a kritikusok kedvezőtlenül fogadták, bírálva az öncélú erőszakot, a forgatókönyvet és a kétdimenziós karaktereket.[15][16] Az Entertainment Weekly kritikusa szerint az első filmben szereplő Brandon Lee-vel ellentétben Vincent Pérez nem rendelkezik karizmával a filmvásznon, a filmet pedig „okkultista szeméttelepnek” nevezi, amelyhez képest „még egy tipikus horror-trash videóklipben is több összefüggést találni”.[17] Michael Rose (Mysterious Universe) szerint a film túl sok mindent „hasznosít újra” elődjéből. Emellett bírálta a rosszul megírt párbeszédeket (melyek miatt az egyébként tehetséges színész, Pérez sem tud mit kezdeni a szereppel), a vizuális effekteket és a film végén látható végső összecsapást is. „Az Angyalok városa vérszegény utánzat – felejthető és rút mű, amely tiszteletlen O'Barr, illetve Lee felé”, fogalmazta meg, ugyanakkor Iggy Pop alakítását méltatta.[10] Pérezzel kapcsolatban hasonló véleményen volt egy másik kritikus is, aki szerint a színész Lee gyenge utánzataként tűnik fel a filmvásznon – Pop alakítását azonban ő is dicsérte.[11]

Maga James O’Barr is bírálta a filmet, véleménye szerint a forgatókönyv rossz volt és az általa egyébként tehetségesnek tartott színész, Pérez sem volt alkalmas választás kifejezetten erre a szerepre.[18]

Kapcsolódó művek szerkesztés

A filmet további folytatások követték: 1998-ban jelent meg egy kanadai televíziós sorozat Holló – Út a mennyországba címmel, mely Mark Dacascos főszereplésével egy évadot ért meg. 2000-ben mutatták be A holló 3. – A megváltás című filmet, ebben a címszereplőt Eric Mabius formálja meg. 2005-ben ezt követte A holló 4. – Gonosz ima, ezúttal Edward Furlong főszereplésével.

Az Angyalok városa eredeti forgatókönyvéből Chat Williams írt önálló regényt, melyben felhasználta a forgatókönyvben szereplő, de a végleges változatból kivágott jeleneteket is.[19]

1997-ben egy 3-D verekedős videójátékot is kiadtak, The Crow: City of Angels címmel, mely a film történetét követi. A filmhez hasonlóan a játék is lesújtó kritikákat kapott.[20][21] 2015-ben felkerült a GamesRadar „minden idők 100 legrosszabb videójátéka”-listájára.[22]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b The Crow: City of Angels (1996) - Box Office Mojo (angol nyelven). Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  2. A holló 2.: Az angyalok városa (magyar nyelven). Internetes Szinkron Adatbázis. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  3. Spacek, Nick: Why are you even here?: Six bands' random appearances in film (angol nyelven). The Pitch, 2011. május 11. [2016. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  4. a b 10 "Awful" Comic Book Movies Worth A Second Chance (angol nyelven). What Culture, 2014. március 29. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  5. Pope, Tim: Making Of The Crow 2 (angol nyelven). timpope.tv. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 5.)
  6. Kennedy, Dana: Vincent Perez stars in the upcoming 'The Crow: City of Angels' (angol nyelven). Entertainment Weekly, 1996. szeptember 6. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  7. No Plans For Bon Jovi To Carry On 'The Crow' (angol nyelven). Sun Sentinel, 1995. április 19. [2016. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  8. 'Crow' Sequel Won't Be Like The Original (angol nyelven). Sun Sentinel, 1995. augusztus 18. [2016. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  9. Gray, Marianne: Dark Angel (angol nyelven). Film Review Magazine. (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
  10. a b Rose, Michael: 'The Crow' Retrospective – ‘City Of Angels’ (1996) (angol nyelven). Mysterious Universe, 2014. március 13. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  11. a b c Mulvihill, Sean: Revisiting the Reviled – ‘The Crow: City of Angels’ is an Unnecessary Resurrection (angol nyelven). Fan Boy Nation, 2014. december 8. [2016. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
  12. Pope, Tim: 'Crow 2' Redux (2011) (angol nyelven). Timpope.tv. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  13. a b c The Crow: City of Angels (angol nyelven). AllMusic. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  14. The Crow: City Of Angels - Original Score Album (angol nyelven). Amazon.com. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  15. Kenneth Muir, John. The Encyclopedia of Superheroes on Film and Television, 2th (angol nyelven), McFarland, 228. o. (2004). ISBN 978-0-7864-3755-9 
  16. Stein, Atara. The Byronic Hero in Film, Fiction, and Television (angol nyelven). Southern Illinois University Press, 58–59. o. (2009). ISBN 0809329387 
  17. Gleiberman, Owen: The Crow: City of Angels (angol nyelven). Entertainment Weekly, 1996. szeptember 13. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  18. Anderson, Philip: James O'Barr - author of The Crow (angol nyelven). kaos2000.net, 2000. július 20. [2016. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 5.)
  19. Williamson, Chet: The Crow: City of Angels (angol nyelven). Chetwilliamson.com, 2010. április 5. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  20. The Crow: City of Angels Review (angol nyelven). Game Revolution. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  21. Crow: City of Angels (angol nyelven). IGN, 1997. március 11. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
  22. The 100 worst games of all time (angol nyelven). GamesRadar, 2015. december 2. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)

További információk szerkesztés