Főmenü megnyitása

Jogszabályi hierarchia a jogszabályok között fennálló alá-fölé rendeltségi kapcsolat.

A jogszabályok a modern jogrendszerekben hierarchikus rendbe tagozódnak. Alsóbb szintű jogszabály nem lehet ellentétes felsőbb szintű jogszabállyal. A magyar jogrendszerben a hierarchia a jogalkotásról szóló törvény által megállapított fenti sorrendet követi azzal a jelentős eltéréssel, hogy a törvények közül az egyik, az alkotmány (ma az Alaptörvény) az összes többi törvény és ezáltal az összes többi jogszabály fölött áll.

Története külföldönSzerkesztés

Története MagyarországonSzerkesztés

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) felsorolta a jogalkotó szerveket és az általuk kibocsátható jogforrásokat. Eszerint a) az Országgyűlés törvényt, b) a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet, c) a Minisztertanács rendeletet, d) a Minisztertanács elnöke, elnökhelyettese és tagja (miniszter) rendeletet, e) az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár rendelkezést és f) a tanács rendeletet alkotott.

A rendszerváltás után az államszervezet változásával az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, az államtitkár és a tanácsok jogalkotói hatásköre megszűnt, és új szerveknek (pl. köztársasági elnök, kormány, MNB elnöke, önkormányzatok) keletkezett jogalkotói hatásköre.

A magyar AlaptörvénybenSzerkesztés

Az Alaptörvény T) cikke felsorolja a jogalkotó szerveket és az általuk kibocsátható jogforrásokat. Eszerint jogszabály

a) az Országgyűlés által hozott törvény,
b) a kormányrendelet,
c) a miniszterelnök és a miniszterek rendelete,
d) a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete,
e) az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete,
f) az önkormányzat rendelete, valamint
g) a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

A jogszabályokat – az önkormányzati rendelet kivételével – a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.

Önálló szabályozó szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

A hierarchia eredetileg merev volt, és a jogalkotó szervek közötti hierarchikus viszonyt is kifejezett. A hatalommegosztás jogállami rendszerében azonban a merev hierarchia már nem érvényesülhet, hiszen az egyes szerveknek az Alaptörvény önálló, a hierarchiától független hatáskört is ad. A hierarchia megsértéséről az Alkotmánybíróság dönt, azonban figyelembe veszi, hogy a magasabb szintű jogszabály nem alkotmányellenes-e. Utóbbi esetben nem az alacsonyabb, hanem a magasabb szintű jogszabályt semmisíti meg.[forrás?]

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) kimondja, hogy jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, vagy magasabb szinten elhelyezkedő jogszabállyal.

ForrásSzerkesztés