A magyar korona pénzjegyei

Az Osztrák–Magyar Bank bankjegyei (1919) Szerkesztés

Az Osztrák–Magyar Bank – a Monarchia közös központi bankja – számára kizárólagos szabadalom biztosította a papírpénznyomtatást a Monarchia teljes területén. A bankjegygyártás Bécsben folyt, Magyarországot is onnan látták el. Az első világháború során a bécsi kormányzat szándékosan csökkentette Magyarország bankjegyellátását.

A háború után a Károlyi-kormány arra kérte a közös bankot, hogy juttasson nyomólemezeket és papírt a bankjegygyártás elindításához Budapestre (a pénzszállítás abban az időben kockázatos lett volna). Megkapták a háború idején gyártott 1 és 2 koronás bankók, valamint az ideiglenes (szükség-) pénzként nyomtatott 25 és 200 koronás, ún. fehér pénzek nyomólemezeit (vagyis csak az igénytelen kivitelű és a bomló Monarchia területén amúgy is korlátozottan elfogadott pénzek gyártására nyílt lehetőség, a korábbi, ún. kék pénzek nyomtatásának lehetőségét az osztrákok megtartották maguknak). E bankjegyek nyomtatását a Károlyi-kormány készítette elő, majd a Tanácsköztársaság idején is folytatódott forgalomba hozataluk. A Tanácsköztársaság bukása után e bankjegyeket Bécsben hamisítványnak minősítették. A bécsi és a budapesti kiadások a sorszám alapján különböztethetők meg. (1 korona: 7000 felett; 2 korona: 7000 felett; 25 korona: 3000 felett; 200 korona: 2000 felett.)

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás
    1 korona 112 × 67 mm klasszikus építészeti motívumok ókori katona sisakos feje 1916. december 1. 1919. április 30. 1922. március 14.
    2 korona 123 × 83 mm női modellek női modellek 1917. március 1. 1919. május 25. 1922. december 31.
    25 korona 135 × 80 mm női modell sima vagy hullámos 1918. október 27. 1919. április 25. 1920. november 11.
    200 korona 167 × 99 mm női modell sima vagy hullámos 1919. május 20.
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Bankjegytervezetek a Magyar Nemzeti Bank részére (1919) Szerkesztés

A zűrzavaros pénzügyi helyzet a Tanácsköztársaságot is a megoldáskeresésre sarkallta. A tervezetek és próbanyomatok arról tanúskodtak, hogy szándék volt az önálló jegybank felállítására, végül más megoldást kerestek. A lenti tervezetek soha nem kerültek forgalomba, de némelyiket felhasználták a postatakarékpénztár pénzjegyeinek tervezésénél.

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás
2 korona 130 × 88 mm Női modell Értékjelzés 1919. június 2.
10 korona 150 × 80 mm Női modell Értékjelzés 1919. augusztus 1.
25 korona 154 × 108 mm Női modell Értékjelzés 1919. május 2.
50 korona 155 × 100 mm Férfi modell Értékjelzés 1919. március 15.
100 korona 168 × 120 mm Férfi modell Értékjelzés 1919. augusztus 15.
1000 korona 198 × 132 mm Női modell Értékjelzés 1919. március 15.
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

A Magyar Postatakarékpénztár pénztárjegyei (1919) Szerkesztés

A postatakarék-pénztári jegyek forgalomba hozatalára a Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa kötelezte a Magyar Postatakarékpénztárat, amely tehát mint az ország emissziós bankja működött akkoriban. A pénzjegyek fedezetét az Osztrák–Magyar Bank letétbe helyezett bankjegyei (kék pénzek) képezték – így kerülvén el az inflációt. Sokféle pénztárjegytervezet készült, de csak öt-, tíz- és húszkoronás címletek kerültek forgalomba.

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás
    5 korona 132 × 80 mm Férfi modell A MAGYAR POSTATAKARÉKPÉNZTÁR PÉNZJEGYE 1919. május 15. 1919. május 19. 1923. január 19.
5 korona 132 × 81 mm Női portré Értékjelzés 1919. augusztus 9. Forgalomba nem került
10 korona 140 × 88 mm Női modell Értékjelzés 1919. május 15.
10 korona 140 × 88 mm Női modell Értékjelzés 1919. július 15. 1919. július 23. 1923. január 8.
    10 korona 140 × 88 mm Női modell Értékjelzés 1919. augusztus 9. 1919. szeptember 14.
    20 korona 145 × 90 mm Női modell Értékjelzés különböző nyelveken 1919. július 15. 1919. július 23.
20 korona 145 × 90 mm Női modell Értékjelzés különböző nyelveken 1919. augusztus 9. 1919. szeptember 14.
    100 korona 168 × 120 mm férfi modell Értékjelzés különböző nyelveken 1919. július 15. Forgalomba nem került
    1000 korona 200 × 134 mm férfi modell Értékjelzés különböző nyelveken 1919. augusztus 15.
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Az Osztrák–Magyar Bank felülbélyegzett bankjegyei (1920) Szerkesztés

Magyarország az utódállamok közül utolsóként kezdte meg a területén lévő Osztrák–Magyar Bank által kibocsátott bankjegyek felülbélyegzését. Bár a Károlyi-kormány ezt már 1919. március 21-én tervezte, a Tanácsköztársaság létrejötte miatt 1920. március 18-ig késett. Magyarország piros körbélyegzővel látta el a bankjegyeket a 10 koronástól a 10 000 koronásig.

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás
    10 korona 150 × 79 mm Fiúgyermek Fiúgyermek 1916. július 24. 1924. január 31.
    20 korona
(2. kiadás)
150 × 89 mm Női modell Női modell 1918. október 28. 1924. január 31.
    25 korona 135 × 80 mm Női modell Sima vagy hullámos 1919. április 25. 1920. november 11.
    50 korona 162 × 100 mm Női modell Női modell 1916. december 18. 1924. január 31.
    100 korona 163 × 107 mm Női modell Női modell 1912. december 13. 1922. szeptember 30.
  200 korona 168 × 100 mm Női modell
    1000 korona 191 × 127 mm Női modell Női modell 1903. január 2. 1921. augusztus 31.
    10 000 korona 191 × 127 mm Női modell Női modell 1918. december 19. 1921. június 5.
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Államjegyek (1920–1926) Szerkesztés

Az államjegyeket az 1921. évi XIV. törvény[1] értelmében felállított Magyar Királyi Állami Jegyintézet hozta forgalomba. Tervezőjük Helbing Ferenc. A bankjegyeket kezdetben a zürichi Orell Füssli gyártotta (leszámítva a csekély értékű címleteket, melyek itthon készültek egyszerű nyomdatechnikával), majd az újonnan felállított Pénzjegynyomda megvásárolta a kliséket és a technikát, és innentől fogva Magyarországon készültek a bankjegyek. A növekvő címletű pénzjegyek mérete is egyre nagyobb lett, ezért újraméretezték a papírpénzeket: 1923-tól azonos megjelenéssel, de jelentősen kisebb méretben kerültek forgalomba. A pengő bevezetését megelőzően – az átszámítást megkönnyebbítendő – pengő értékre felülbélyegezve hozták forgalomba a korona papírpénzeket.

Főbb nyomdahely-megjelölési változatok:

  • Kis címletű pénzek (1920-ban nyomtatott 1–20 korona értékű pénzek): nincs nyomdahely-megjelölés
  • Nagyméretű pénzek (1920–1922 között nyomtatott 50–25 000 korona értékű pénzek): ORELL FÜSSLI ZÜRICH
  • Kisméretű pénzek (1923-ban nyomtatott 100–1 000 000 korona értékű pénzek): ORELL FÜSSLI ZÜRICH vagy Magyar Pénzjegynyomda Rt. Budapest. vagy nincs nyomdahely-megjelölés (de ezeket is a Pénzjegynyomda gyártotta Budapesten)
  • A kis címletű pénzek kivételével (50–1 000 000 korona): T. W. vagy W vagy T. WILLI megjelöléssel utaltak a photo guilloche technika feltalálójára.
Nyomdahely-megjelölések a korona államjegyeken
  ORELL FÜSSLI ZÜRICH
nyomdahely-megjelölés
egy ötvenkoronáson (1920)
  Magyar Pénzjegynyomda Rt. Budapest.
nyomdahely-megjelölés
egy százkoronáson (1923)
  T. W.
megjelölés
egy százkoronáson (1923)
Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás Visszavonás
Kis címletű államjegyek
    1 korona 129 × 65 mm Női modell Magyar és idegen nyelvű értékjelzések 1920. január 1. 1921. július 11. 1927. június 30.
    2 korona 131 × 76 mm Búzakalászt arató földműves
    10 korona 135 × 79 mm Széchenyi-lánchíd
    20 korona 143 × 84 mm A Mátyás-templom, a Halászbástya és Hunyadi János szobra a Budai Várból
Nagyméretű államjegyek
    50 korona 150 × 95 mm Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja Magyar és idegen nyelvű értékjelzések 1920. január 1. 1921. július 11. 1927. június 30.
    100 korona 155 × 100 mm Mátyás király 1921. május 9. 1926. július 31.
    500 korona 170 × 110 mm Árpád fejedelem
    1000 korona 193 × 125 mm Szent István király
    5000 korona 205 × 135 mm Hunnia
    10 000 korona 211 × 144 mm „PATRONA HUNGARIAE”
    25 000 korona 213 × 147 mm „PATRONA HUNGARIAE” 1922. augusztus 15. 1922. szeptember 6.
Kisméretű államjegyek
    100 korona 119 × 72 mm Mátyás király Magyar és idegen nyelvű értékjelzések 1923. július 1. 1924. március 18. 1927. június 30.
    500 korona 128 × 74 mm Árpád fejedelem 1924. június 20.
    1000 korona 136 × 78 mm Szent István király 1923. szeptember 15.
    5000 korona 139 × 83 mm Hunnia 1924. március 18.
    10 000 korona 145 × 88 mm „PATRONA HUNGARIAE” 1924. március 18.
    25 000 korona 145 × 98 mm Szent László király 1924. május 19.
    50 000 korona 165 × 105 mm Nemes Margit[2] 1923. május 1. 1923. július 16.
    100 000 korona 165 × 105 mm Nemes Margit[2] 1923. július 30.
    500 000 korona 185 × 85 mm Női modell 1923. július 1. 1924. február 23. 1928. június 30.
    1 000 000 korona 185 × 85 mm Női modell 1923. szeptember 4. 1924. március 31.
A képeken 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek.

Jegyzetek Szerkesztés

  1. 1000ev.hu Archiválva 2007. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1921. évi XIV. törvénycikk a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról
  2. a b SZON A magyar miniszterelnök menye az ötvenezer-koronás bankjegyen. Karlovszky Bertalan - Héderváry grófnő portréja

További információk Szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz A magyar korona pénzjegyei témájú médiaállományokat.

Irodalom Szerkesztés

  • Adamovszky István. A koronarendszer 1892-1925. Budapest: adamo (2006). ISBN 963-060-464-7 
  • Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. A korona-fillér pénzrendszer – Magyarország fém- és papírpénzei 1892-1925. Budapest: Magyar Éremgyűjtők Egyesülete (2006). ISBN 963-229-523-4 
  • Rádóczy Gyula, Tasnádi Géza. Magyar papírpénzek 1848-1992. Danubius Kódex Kiadói Kft (1992). ISBN 963-7434-11-9