Főmenü megnyitása

A martfűi rém

magyar pszicho-thriller

A martfűi rém egy 2016-ban bemutatott színes magyar pszicho-thriller, Sopsits Árpád alkotása.

A martfűi rém
2016-os magyar film
Rendező Sopsits Árpád
Producer Ferenczy Gábor
Tőzsér Attila
Műfaj
Forgatókönyvíró Sopsits Árpád
Főszerepben
Zene Moldvai Márk
Operatőr Szabó Gábor
Vágó Kovács Zoltán
Hangmérnök Császár Gábor
Jelmeztervező Szakács Györgyi
Díszlettervező Dévényi Rita
Sopsits Árpád
Gyártás
Gyártó Focus-Fox Stúdió
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 118 perc
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó Big Bang Media
Bemutató2016. október 9. (Varsói Nemzetközi Filmfesztivál)
2016. november 10. (Magyarország)
Díj(ak) Magyar Filmdíj: legjobb játékfilm (2017)
Korhatár18 V. kategória (NFT/23926/2016)
További információk

A film, melynek alapötletét egy 1957-ben, majd az 1960-as évek elején a kisvárosban és környékén kéjvágyból elkövetett gyilkosságsorozat adta, felkavaró képekben idézi fel az eseményeket, s a bűntett háttérben feszülő politikai és emberi ellentéteket. Bár a cselekmény az eredeti történésektől eltér – emiatt a szereplők nevét is megváltoztatták; például a gyilkos Kovács Péter neve Bognár Pál lett –, a film lényege és magva valódi: egy rosszul működő, az igazság keresése helyett az erőszakos igazságszolgáltatásra kihegyezett rendszert bemutatva, kíméletlenül rántja le a leplet Magyarország bűnügyi történetének egyik legemlékezetesebb nyomozásáról.

CselekményeSzerkesztés

1957-ben halálra ítéltek egy férfit a martfűi cipőgyár egyik fiatal munkásnőjének brutális meggyilkolásáért. A forradalom utáni politikai légkörben a megtorlás lázában égő rendőrség és ügyészség minden áron eredményt akartak produkálni, s bár hamar bebizonyosodott, hogy nem politikai ügyről van szó, a hatóságok (beleértve a bíróságokat is) ezt az ügyet is a bizonyítékok figyelembe vétele nélkül, erőből akarták megoldani. A rendőrségtől gyors eredményt vártak, és ők nem is okoztak csalódást: gyors beismerő vallomást csikartak ki, melyet gyors halálos ítélet követett, bár azt másodfokon életfogytiglanra változtatták. Az ítéletet akkor senki sem kérdőjelezte meg.

Hét évvel később azonban újra kezdődtek a gyilkosságok, amelyek mind a körülményeket illetően, mind módszereiben kísértetiesen hasonlítottak a korábbiakhoz. A „rém” hol kalapáccsal, hol fojtással végzett áldozataival, megcsonkította őket, és volt, akiket meg is erőszakolt. Egyre több lett az áldozat egy olyan országban, ahol a hivatalos politika szerint ez a bűncselekménytípus nem létezik, hiszen a nemi erőszaktevők, pszichopaták, sorozatgyilkosok, szadisták és egyéb deviánsok kizárólag az „imperializmus betegei” lehetnek; pedig az esetek közötti összefüggés csak azok számára nem egyértelmű, akik azt nem akarják észrevenni.

Bóta, a helyi megkeseredett, enyhén alkoholista nyomozó, aki évekkel korábban lezárta az ügyet, valamint a kirendelt, lelkiismeretes és eltökélt ifjú ügyész együtt próbálják kideríteni a szexuálisan aberrált gyilkos kilétét. Csakhogy a hivatalos politika ellenében nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát; főként úgy, hogy kettejük között is ellentét feszül. A növekvő nyomás alatt az egyik önmaga ellen, a másik az igazságszolgáltatás egész rendszere ellen nyomoz, miközben rejtőzik az igazság és egyre több a halott. A nyomozás hosszú ideig tartott és csak nehezen sikerült kideríteni, hogy ki a valódi gyilkos. A tizenegy évet ártatlanul börtönben töltő, tönkre tett életű Réti semmiféle elégtételt nem kap, még csak elnézést sem kérnek tőle.

SzereplőkSzerkesztés

Szereplő Színész
Bognár Pál Hajduk Károly
Bóta nyomozó Anger Zsolt
Szigeti Nóra (Pál felesége) Balsai Mónika
Szirmai Zoltán Bárnai Péter
Réti Ákos Jászberényi Gábor
Katona Gábor ügyész Trill Zsolt
Sóskuti Ibolya Csépai Eszter
Rita (Réti nővére) Szamosi Zsófia
Patai Erzsébet Mészöly Anna
bíró Barbinek Péter
Juhász Réthelyi András
Ági Sztarenki Dóra
Marika Móga Piroska
Rostás Venczel Valentin
Kovács Olga
Dér Zsolt
Katona ügyész lánya Rea Izabella
Katona ügyész lánya Rea Rebeka
Pál fia Varga Zétény
orvos Kaszás Gergő
Törköly Levente

KözreműködőkSzerkesztés

  • rendező: Sopsits Árpád
  • producer: Ferenczy Gábor, Tőzsér Attila
  • forgatókönyvíró: Sopsits Árpád
  • operatőr: Szabó Gábor
  • dramaturg: Szeredás András
  • írói konzultáns: Cziglényi Boglárka, Benkő Orsolya
  • zeneszerző: Moldvai Márk
  • látványtervező: Dévényi Rita, Sopsits Árpád
  • jelmeztervező: Szakács Györgyi
  • gyártásvezető: Valkony Zsolt
  • vágó: Kovács Zoltán

Így készült a filmSzerkesztés

Sopsits Árpád, aki először az 1970-es években, főiskolásként hallott az esetről, hosszan érlelte a filmötletet. A rendszerváltás előtt egyáltalán nem kapott volna engedélyt megvalósítására. Az 1990-es években a hitelesség érdekében mintegy 3500-4000 oldal bírósági iratot olvasott át, fotókat készített a tetthelyekről, szemtanúkkal beszélt, s végül elkezdte keresni a forgatási helyszíneket. A 2000-es években filmsorozatot szeretett volna készíteni, de elutasították, mivel valóságábrázolását túlságosan erőszakosnak, brutálisnak találták. 2013-ban vette elő ismét a filmtervet, s két év forgatókönyv-fejlesztés után kezdhette meg a forgatást.[1]

A thriller a Magyar Nemzeti Filmalap 531 321 902 Ft[3] támogatásával készült, mely összeg teljesen fedezte a költségvetést, ezért nem kellett partnert keresni a produkcióhoz.

A film a gyilkosságsorozat mind a hat esetét feldolgozta, három szál összefűzésével: a gyilkos, Kovács Péter (a filmben Bognár Pál) életét és sorsát, az ártatlanul bebörtönzött Kirják János (Réti Ákos) életét kiszabadulásáig, valamint a gyilkosságokat és a nyomozók munkáját az adott társadalmi-politikai miliőben.

A leforgatott anyagot fokozatosan húzták meg, 3 óra 10 perc helyett végül mintegy kétórás (118 perces) lett – ez a forgalmazás szempontjából volt fontos.

A fokozatosan megőrülő gyilkos egyre brutálisabb rémtetteit bemutató jelenetek miatt az alkotók 21-es korhatár-besorolást szerettek volna elérni, de ez jogilag nem volt lehetséges, így került a filmre a 18-as karika.[1]

A filmet alapvetően három helyszínen forgatták: Martfűn, Szolnokon (egyes rövidebb jeleneteket) és Mezőtúron (a cipőgyári belső felvételeket). A filmben az eredeti helyszínek és a hiteles dokumentáció mellett több igen különleges jelenet is látható, gázolás, sok éjszakai felvétel és víz alatti epizód is; ez utóbbit a hitelesség kedvéért igazi tóban és nem medencében forgatták.

FogadtatásSzerkesztés

Ősbemutatója 2016. október 9-én volt a 32. Varsói Filmfesztiválon, Magyarországon egy hónappal később, 2016. november 10-én mutattak be. Hazai vetítésének első hetében 13 976 néző vett rá jegyet;[4] ezzel a 2016-ban bemutatott nagyjátékfilmek közül az első helyen végzett.[5]

A több szálon futó, feszült, sokkoló és megrázó alkotás mind a szakma, mind a közönség részéről többnyire pozitív kritikákat kapott; kegyetlen, nyomasztó, torokszorító, de jó filmnek tartják. Majdnem minden kritika kiemeli a remek történetvezetést, valamint az operatőri munkát, a történeti hátteret adó ötvenes-hatvanas évek lehangoló Magyarországa hiteles képi világának megteremtését.

A filmet 2016 novemberében bemutatták a 38. Kairói Nemzetközi Filmfesztivál versenyen kívüli Nemzetközi Panoráma szekciójában.

Díjak, jelölésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b A SzegedMa.hu információi.
  2. MNF-pályázatok 2013-2015.
  3. Forgatókönyv fejlesztés: 1 500 000 + 2 500 000 Ft, gyártás előkészítés: 17 500 000 Ft, filmgyártás: 509 821 902 Ft. Lásd: MNF-pályázatok 2013-2015[2]
  4. Lemercier 2016.
  5. Varga 2016.

ForrásokSzerkesztés