A nápolyi 1959 festője
A nápolyi 1959 festője az i. e. 4. század második felében[1] Dél-Itáliában, Lukániában alkotó görög vázafestő volt. Pontos születési és halálozási dátuma nem ismert, és mivel nem szignálta alkotásait neve sem maradt ránk. Névadó vázája egy Nápolyban őrzött panathénaia-amfora.[2]
| A nápolyi 1959 festője | |
| Született | i. e. 4. század |
| Meghalt | i. e. 4. század |
| Alkotott | i. e. 4. század második fele |
| Nemzetisége | Görög |
A Primato- és a Roccanova-festő mellett a késői lukániai vörösalakos vázafestészet egyik képviselője volt. Egyes stíluselemeit a Brooklyn-Budapest-festő és a Khoéphoroi-festő késői munkáiból vette át, képei ezen kívül az egykorú apuliai festésmód hatása is felismerhető.[3] Provinciális alkotó volt, vázáin egy készletből kiválasztott gyakran ismétlődő alakok és másodlagos díszítmények jelennek meg, bár képeinek témája kicsit változatosabb mint kortársáé, a Roccanova-festőé.[3] Feltételezhető, hogy műhelyük nem egy településen volt mivel A nápolyi 1959 festőjének vázái más összetételű agyagból készültek és sötétebb narancssárga színre égtek ki. Anziból és Armentóból kerülhettek elő hozzá köthető vázák de a hiányos dokumentáció miatt gyakorlatilag egyik edény pontos lelőhelye sem tisztázott.[3]
A festő számos nesztoriszt díszített képeivel de kisebb méretű edényeket is festett. Ez utóbbiakon általában egy alak jelenik meg, amelyet bonyolultabb kompozícióiból használt fel.[4] Figurái meglehetősen zömökek hangsúlyos, kerek állal, nagy szemekkel, enyhén nyitott szájjal és kicsi felső ajakkal. A száj vonala gyakran lefelé görbül, így alakjai időnként elégedetlennek tűnnek. Leggyakrabban ismételt ábrázolása a vállon brossal összefogott ujjatlan khitónba vagy peploszba öltözött nőalak, derekán hangsúlyos övvel. Kezükben legtöbbször egy henger alakú díszített dobozt (cistát), csörgődobot vagy tükröt tartanak. Másik jellegzetes figurája a ruhátlan fiatal férfialak egyik kezében feltűnő fekete szegéllyel keretezett hullámos drapériával.
Követői már nagyon alacsony művészi színvonalon dolgoztak, alakjaik gyakorlatilag elvesztették emberi formájukat.[3]
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Trendall, A. D. Red figure vases of South Italy and Sicily. London, UK: Thames and Hudson (1989). ISBN 0-500-20225-7
- Sarti, Susanna (szerk.). Görög művészet (A művészet története 16/3). Budapest: Corvina Kiadó (2007). ISBN 978-963-13-5654-0