A nap szerelmese egy 1956-ban bemutatott amerikai életrajzi film Vincent van Gogh holland festő életéről. Irving Stone 1934-es azonos című regényén alapul.[1]

A nap szerelmese
(Lust for life)
1956-os amerikai film

RendezőVincente Minnelli
ProducerJohn Houseman
Műfaj
ForgatókönyvíróNorman Corwin
FőszerepbenKirk Douglas, Anthony Quinn, James Donald
ZeneRózsa Miklós
Operatőr
  • Russell Harlan
  • Freddie Young
VágóAdrienne Fazan
JelmeztervezőWalter Plunkett
DíszlettervezőE. Preston Ames
Gyártás
GyártóMetro-Goldwyn-Mayer
OrszágEgyesült Amerikai Államok
Nyelvangol
Játékidő122
Képarány2,35:1
Forgalmazás
ForgalmazóMetro-Goldwyn-Mayer
Bemutató1956. szeptember 17.
Korhatár12 II. kategória (F/3074/D)
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz A nap szerelmese témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Cselekmény szerkesztés

Vincent lelkésznek készül, mint az apja, de az egyházi hatóságok alkalmatlannak találják. Könyörög nekik, hogy kapjon valamilyen pozíciót, és egy nagyon szegény bányászközösségbe helyezik. Itt elmélyül a bányászok sorsában, és elkezdi felvázolni mindennapjaikat.

A vallási vezetőknek nem tetszik a hozzáállása, és nem tetszik nekik társadalmi aktivizmusa és a szegényekkel való törődése. Hazatér az apjához. Itt beleszeret egy nőbe, aki unokatestvére, és aki elutasítja Van Goghot, mert képtelen anyagilag fenntartani magát. Vincent követi őt családi házába, ahol egy gyertyaláng fölé tartja a kezét, hogy bizonyítsa szeretetét, de megtudja, hogy a lány iszonyodik tőle, és nem akarja többet látni.

Ezután elkezdett rajzolni. Unokatestvére, Anton Mauve festéket és vásznat ad neki. Testvére, Theo van Gogh anyagilag segíti. Vincent felvesz egy prostituált, aki végül szintén elhagyja, mert túl szegénynek tartja. A festészet a szenvedélye, amit úgy művel, hogy közben gyötrődik, mert nem tudja pontosan megfesteni azt, amit lát.

Apja halála után Theóval Párizsba megy, ahol festőket fedez fel. Theo nem tud vele élni, Vincent pedig elmegy Arles-ba. Paul Gauguin (akivel Párizsban ismerkedett meg) odaköltözik hozzá, egy ideig jó viszonyban vannak. Van Gogh azonban még Gauguin művészetének is túlságosan megszállott, és sokat vitatkoznak, ami Gauguint az elköltözésre készteti, ezután Vincent levágja a saját fülét. Vincent-nek rohamai lesznek, és önkéntesen elmegyógyintézetbe vonul, ahol megengedik, hogy fessen. Távozik, és Theo segítségével visszatér egy vidéki területre, hogy folytassa a festést. Búzamező festése közben zavarják a varjak, és kétségbeesik, egy revolvert vesz elő, hogy lelője magát. Néhány nappal később az ágyában hal meg.[1]

Szereplők szerkesztés

Rövidfilm szerkesztés

Az MGM egy rövidfilmet készített Van Gogh: Darkness Into Light címmel, a narrátora Dore Schary, ebben bemutatja a forgatáshoz használt európai helyszíneket A nap szerelmese című film népszerűsítésére.[2][3] A filmben egy Auvers-sur-Oise-i 75 éves asszony (nem Jeanne Calment, aki több száz kilométerrel délebbre, Arles-ban élt), aki azt állítja, hogy fiatal korában ismerte Van Goghot, találkozik Kirk Douglasszel, és megjegyzi, hogy mennyire hasonlít a festőre. A film elején és végén az alkotók köszönetet mondanak több galériának, gyűjtőnek és történésznek, akik lehetővé tették, hogy Van Gogh munkáit használják a filmhez.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Lust for Life (1956) - Vincente Minnelli | Synopsis, Characteristics, Moods, Themes and Related. (Hozzáférés: 2023. december 26.)
  2. Van Gogh: Darkness Into Light (1956). (Hozzáférés: 2023. december 26.)
  3. Van Gogh: Darkness Into Light (Short 1956). (Hozzáférés: 2023. december 26.)

További információk szerkesztés

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lust for Life (1956 film) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.