A paksi atomerőmű bővítése

A paksi atomerőmű bővítése Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2014. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás Oroszország és Magyarország között az atomenergia békés célú felhasználásáról, mely magában foglalja két új atomerőművi blokk megépítését Pakson.

Az új atomerőművi kiépítés az 1982-től kezdve üzembe helyezett négy paksi 500 MW-os atomerőművi reaktorblokk mellett épül fel, első 1200 MW-os blokkjának tervezett üzembe helyezési időpontja 2023. A legújabb információk szerint a két új, VVER-1200 teljesítményű, 3+ generációs atomerőművi blokk építése 2018-ban kezdődik meg és azok várhatóan 2025-ben, illetve 2026-ban kezdhetik meg működésüket.

Az új paksi atomerőműről

A beruházás részleteiről közölték, hogy 2 darab AES-2006 típusú orosz gyártmányú reaktor kerül beépítésre, egyenként 1200 MW teljesítménnyel, melyek a jelenleg üzemelő 4 darab paksi blokk teljesítményének az 1,2-szeresét teszik ki. A blokkok megépítésével tender nélkül a Roszatomot bízták meg.

A beruházás becsült költsége 12 milliárd euró (vagyis 2014. február közepi valuta árfolyamon megközelítőleg 3700-3800 milliárd forint, az elengedhetetlen csatlakozó beruházások – és a hulladékkezelésnek az építéssel összemérhető költségei – nélkül)

A beruházás finanszírozását tekintve, a projekt 80%-a, 10 milliárd euró, Oroszország által biztosított 30 éves futamidejű államközi hitel, melynek kamatlába 4-5% lesz. A projekt 20%-a, vagyis 2 milliárd euró magyar önerőből történik. Az új blokkok magyar állami tulajdonban lesznek. Az Országgyűlés honlapján elérhető 2014. január 31-i törvényjavaslatból kiderül, hogy a kormány maximum 40%-os magyar beszállítói aránnyal, és 0,5%-os GDP növekedéssel számol az új atomerőművi bővítés kapcsán.

2014. február 18-án az MTA-n rendezett „Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században” című konferencián Sólyom László volt köztársasági elnök komoly kritikával illette a kormányt az új paksi atomerőművi blokkok titkos körülmények között, sebtiben, szakmai és civil egyeztetések nélkül megkötött szerződésével kapcsolatban, és azt a hatalomgyakorlás hitelességi válságával címkézte.

Törvénybe iktatás

2014. február 6-án az Országgyűlés, név szerinti szavazáson jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt, melyet később Áder János köztársasági elnök február 10-én ratifikált is.

A kormánypárti képviselők mellett a Jobbik-frakció többsége is igennel szavazott, kivéve Gaudi-Nagy Tamást, aki nemmel voksolt. A Fideszből kilépett Ángyán József nemet mondott, csakúgy, mint az exjobbikos Endrésik Zsolt, a 2010 óta független Szili Katalin, valamint az a néhány LMP-s, akit nem zárt ki Kövér László házelnök, továbbá az a pár MSZP-s képviselő is nemmel voksolt, aki nem hagyta el a termet.

Nem volt jelen többek között a szavazáson:

• a megállapodást Moszkvában megkötő Orbán Viktor kormányfő
• a két miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt és Navracsics Tibor
• Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
• Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
• Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi ügyekért felelős államtitkára – ő egy, a szavazás utáni nyilatkozatában valószínűnek tartotta, hogy az atomerőmű bővítése megvalósul, de a létesítmény üzemeltetésére már nem lesz szükség
• a Demokratikus Koalíció képviselői, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök
• Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje

Előzmények

A Parlament 2009-ben 95%-os támogatottsággal fogadta el azt az előzetes elvi hozzájárulást, mely az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvénnyel, és a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. határozattal összhangban, a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdését hagyja jóvá.

Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek volt országgyűlési biztosa szerint, több jogi ellentmondástól is szenvedett a bővítés előkészítése. Mindjárt az 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról, tartalmaz egy ellentmondást, mely szerint a bővítés elvi megkezdéséhez járultak hozzá, melynek többértelműsége akár a beruházás elkezdését is megakadályozhatta volna.

2011 októberében 2030-ig szóló, 2050-ig kitekintést nyújtó Nemzeti Energiastratégia-ról hozott országgyűlési határozatot a parlament 225 igen, 103 nem szavazattal. A dokumentum az atomenergia korábbi kapacitásainak megőrzését támogatja, ennek ellenére a kormány lépései szerint a két új blokk együttes teljesítménye a régi blokkok kifutásától számítva is 20%-kal nagyobb lesz. Körülbelül fél évtizedig, amíg egyszerre működnek majd a régi és az új reaktorok, melyek együttesen 4400 MWe zsinóráramot fognak szolgáltatni a villamos energia rendszer számára, ami a Nemzeti Energiastratégiában deklarált célok 220%-a.

Az új paksi atomerőmű energetikai szükségességéről

Stróbl Alajos, az Erőterv-Pöyry társaság főmérnöke úgy számolta, hogy a durván tízezer megawattnyi beépített villamos kapacitásból 2020-ra (forgatókönyvtől függően) 6-7 ezer megawattnyi marad meg. A kieső háromezer megawattból legalább másfélezer megawattnyit pótolni szükséges. Az ország áramimport-szaldója 2008 óta nő, 2013-ban az éves átlag elérheti a 27-28 százalékot is.
A magyar erőműpark jelentős mértékben kihasználatlan, ugyanis a megújuló – főként szél és nap – alapú áramtermelés bővülésével jelentősen csökkennek a nagykereskedelmi árak Európában, ezért mind kevésbé éri meg gáz- vagy szénerőművet üzemeltetni, illetve új erőműveket építeni hazánkban.

1990 óta az összes (nettó) villamosenergia-felhasználás 2008-at leszámítva stabilan nőtt. A villamosenergia-igényesség (a pénzegység értékű termék előállításához szükséges energia mennyisége), 1996 és 2006 között jelentősen csökkent, ezután stabilizálódott .

A Világbank adatai alapján a magyar gazdaság egységnyi hozzáadott gazdasági értékhez, Nagy-Britanniához képest 28%-kal, Svájccal szemben pedig 42%-kal használt fel több energiát 2012-ben, így az ország potenciáljai e téren jelentősek.

Számolni kell továbbá a nemzetközi és kormányzati energiahatékonyságban, a társadalom nagyobb fokú tudatosságában, és a magyarországi lakosság folyamatos fogyásában keresendő tényezőkkel is.

A munkálatok előkészítése

A bővítésért felelős államtitkári megbízást Aszódi Attila kapta meg.
Később a beruházás jelentőségét kihangsúlyozva, a kormány a bővítési feladatok irányítása céljából egy külön miniszteri posztot hozott létre. A feladattal Süli Jánost, Paks polgármesterét és a Paksi FC elnökét bízta meg, akit a kormányfő ajánlására, Áder János államfő az atomerőmű beruházásáért felelős miniszterré nevezett ki. Süli János korábban egy ideig az erőmű vezérigazgatója volt. A kinevezés érdekessége, hogy arra 2017. április 26-án, éppen a csernobili atomerőmű-katasztrófa 31. évfordulóján került sor. 2017 júniusában a beruházás lebonyolításában Aszódi Attila mellett még egy államtitkár, Becskeházi Attila kapott megbízást, akinek feladata elsősorban a beruházásban részt vevő vállalatokkal való kapcsolattartás lesz. Aszódi Attila ezentúl elsősorban szakmai, technikai jellegű problémákkal foglalkozik.

Az Euroshow kft. a Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság. megbízásából (nettó) háromszáz millió forintos költséggel, 2017 nyarán országjáró kampányt indított, amelyben az ország különböző településein, valamint egyes – elsősorban fiatalok által látogatott – fesztiválokon népszerűsíti a beruházást.

Visszásságok

Titkosított adatok

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem adta ki az Energiaklub részére, illetve 10 évre titkosította azokat a beruházásról szóló közérdekű dokumentumokat, amelyekre az új paksi bővítésről megkötött megállapodást alapozták, így annak szükségszerűsége 2024-ig nem derülhet ki. 2014. február 7-én Szél Bernadett, az LMP társelnöke, bírósághoz fordulva beperelte a kormányt, hogy szolgáltassa ki Magyarország története legnagyobb beruházásának 10 évre titkosított szerződéseit.

A Paks II. áramára

2014-ben a Pakson megtermelt villamosenergia ára ún. „aranyvég” (golden end) ár, amely azt jelenti, hogy az erőmű a tőkeköltségének visszafizetése után csak üzemi és karbantartási költségével vesz részt az árversenyben. 2013-ban így az atomenergia ára hazánkban 12 forint kilowattóránként (42 EUR/MWh), ami a hagyományos magyar áramtermelő egységek közül a legolcsóbb. Ugyanakkor egy új atomerőmű esetében, amelynek tőkeköltsége nem lett visszafizetve, ez az ár biztosan nem lesz tartható.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) számításai szerint akkor nem termelne veszteséget a Paks II. Atomerőmű Zrt., ha hosszú távon az áram 32-33 forintba kerülne kilowattóránként, ami a 2013-as ár közel háromszorosa.

Orbán Viktor 2013. októberi indiai látogatásán azt nyilatkozta, hogy a 70%-ra emelt hazai atomenergia hatására, 4-5 év múlva nálunk lesz a legolcsóbb az áram az EU-ban.

Lázár János ugyanakkor 2014 januárjában azt nyilatkozta, hogy „a hitel ára nem épül be az áram árába, hanem azt a költségvetés fizeti vissza.”. Tehát minden adófizető viselni fogja az új atomerőmű költségeinek és kamatainak terhét, függetlenül attól, mennyi energiát használt abból.

Centralizált energiatermelés, függőség

A közel 2000 MWe teljesítményű Paksi Atomerőmű 2013-ban 50,7%-os részesedéssel járult hozzá az ország villamosenergia-termeléséhez. 2012-es statisztikák alapján, amikor még csak 45,9% volt ez a mutató, Magyarország már akkor is az 5. legnagyobb részarányban képviseltette magát az atomenergia termelésben a világ több mint 200 országa közül.

Az orosz AES-1200 atomerőműblokkot alapüzemre tervezték, ezért gyors teljesítményváltoztatásra alkalmatlan, így a hálózatra terhelt megújuló energia kapacitásokat a magyar villamosenergia-rendszer nem lesz képes kielégítő mértékben integrálni.

Finanszírozási feltételek és kötelezettségek

A 12 milliárd eurós beruházásból 10 milliárd eurót 4-5%-os kamatozású devizahitel formájában vesz fel a kormány, melynek törlesztését 2023-tól vett 30 évig törlesztik az adófizetők. A maradék 20%-ot a magyar kormánynak kell biztosítania a projektre.

A 2014. január 31-én elfogadott 30 oldalas törvényjavaslatból, mely alapján megkezdődhet a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése, kiderül, hogy az új paksi atomerőmű többletköltségeit a felek 80%-20% orosz-magyar arányában osztják meg egymás között.

Alkotmányjogi aggályok

Államadósság

Az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerint, nem vállalhat a magyar állam olyan pénzügyi kötelezettséget, aminek eredményeként a GDP-arányos államadósság, a megelőző évhez képest növekedne. Nemcsak hitelt nem vehet fel a kormány, ha az ilyen eredményt hozna, de semmilyen ilyen hatású pénzügyi kötelezettséget sem viselhet. Ha mégis növekedne az államadósság, a kötelezettségvállalás, legyen az maga a hitelszerződés vagy az ahhoz kapcsolódó állami kezesség; semmis, mert jogszabályba ütközik. Ezt kikerülendő, a magyar kormány eldugná az adósságot, amelyet a majd 100% magyar állami tulajdonú MVM Zrt. venne fel, így ez a statisztikákban nem növelné az adósságunkat, tehát a fent említett alkotmányos jogszabályba sem ütközik.

Petíciós jog megsértése

Miután a Greenpeace petíciós felhívására sokan küldtek e-mailt parlamenti képviselőjüknek 2014. január végén az új paksi atomerőmű kapcsán, kiderült, hogy az Országgyűlés Hivatala a leveleket a petíciós weblap IP-címe alapján, majd tartalma alapján kiszűrte a levelezőrendszeréből, így az országgyűlési képviselők rövid ideig nem értesülhettek képviseltjeik kérelmével.

Versenyellenes kormányzati támogatás

A magyar állam nemzetközi jogilag tiltott, versenyellenes forráscsoportosítását és garanciavállalását veti fel az új paksi atomerőmű szerződésének ügye, mely nagyon hasonlít a 2013-ban Nagy-Britannia és az EDF francia energetikai társaság által megkötött Hinkley Point atomerőmű szerződéséhez. Ezt a projektet vizsgálva, az Európai Bizottság versenyjogi szempontból kifogásolta, így nem valószínű, hogy az aláírt szerződés ellenére elindulhat az építkezés.

Az atomhulladék sorsa

Magyarország 20 évre szóló szerződést kötött Oroszországgal, az új paksi atomerőmű nukleáris üzemanyagának folyamatos rendelkezésre állásával kapcsolatban, továbbá ugyanúgy 20 évre kötelezi az orosz felet a nukleáris fűtőelemek tárolására és azok esetleges reprocesszálására. A szerződött időn túl, minden nukleáris hulladék visszakerül Magyarország területére.

Az engedélyezési eljárás

Az új paksi atomerőművi blokkok környezetvédelmi engedélyének kiadásakor, az engedélyért szakhatósághoz forduló vállalatot bízták meg, hogy az engedély kiállításához szükséges környezeti tanulmányt előállítsa. A környezetvédelmi engedélyt úgy adták meg, hogy nem adtak választ arra a kérdésre, hol és hogyan oldódik meg majd a sugárzó atomhulladék tárolásának problémája. A környezeti hatástanulmány radioaktív hulladékokról szóló fejezetének szerzője az MVM Zrt. csoport mérnökirodája. A hatástanulmányt az illetékes hatóság nézte át és ellenőrizte le: első fokon a Baranya, másodfokon a Pest megyei kormányhivatal. A kormányhivatal az MVM Zrt. tanulmányát megfelelőnek találta. A kiadott határozat szerint, a radioaktív hulladékokkal kapcsolatban semmilyen független, környezetvédelemben és atomenergiában jártas, kontrollt gyakorló szakértőt, szakhatóságot nem vontak be a vizsgálatba.