A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 12.

A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája nemzetközi egyezményt 1992. június 22-én fogadta el az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Strasbourgban. Célja, hogy támogassa az Európában beszélt helyi és kisebbségi nyelveket.

A karta csak azokra a nyelvekre vonatkozik, amelyeket az aláíró országok állampolgárai hagyományosan használnak (tehát a bevándorlók által használt nyelvekre nem), amelyek jelentősen különböznek a többségi vagy hivatalos nyelvtől (tehát a nemzeti nyelvek egyes nyelvjárásai nem tartoznak ide), és amelyeknek vagy van meghatározható elterjedési területük (tehát az adott állam egy bizonyos részének lakossága hagyományosan használja), vagy az egész országban szétszórtan beszélik (ide tartozik a jiddis és a roma nyelv, amiket nagy területen használnak).

Azokat a nyelveket, amelyek egy államnak csak egy adott körzetében vagy szövetségi területén élveznek hivatalos státuszt (például a katalán Spanyolországban), nem tekintik hivatalos nyelvnek, így azok hasznát láthatják a kartának. Másfelől Írország nem tudja alkalmazni a kartát az ír nyelv védelme érdekében, mert az, bár csak egy kisebbség beszéli, az alkotmány szerint az ország első hivatalos nyelve. Mindazonáltal az Egyesült Királyság ratifikálta a kartát tekintettel az Észak-Írországban is beszélt írre és más Nagy-Britanniában honos kisebbségi nyelvekre. Franciaország, bár szintén aláírta a kartát, az alkotmánybíróság döntése alapján nem ratifikálta azt, de készült egy lista az országban honos regionális nyelvekről, amelyekre alkalmazzák a karta ajánlásait.

Mivel a kisebbségi nyelvek helyzete különböző és minden nyelv egyedi eset, a karta nem támaszt minden országgal szemben azonos elvárásokat. Ezzel szemben felsorol 68 tevékenységet a közélet hét területén, amivel a részt vevő országok védhetik és támogathatják a történelmi regionális és kisebbségi nyelveket; az államoknak legalább 35-öt vállalniuk kell ezek közül (kedvelt kifejezéssel élve à la carte, mintha étlapról válogatnának).

A nyelvek védelmének két szintje létezik. Az alsó védelmi szintet minden aláíró köteles elfogadni, eszerint meg kell határozniuk, mely nyelvet vagy nyelveket tekintenek a karta hatálya alá esőnek. Ezenfelül az aláírók vállalhatják, hogy ez a nyelv vagy nyelvek magasabb szintű védelemben részesülnek.

Magyarország a kihirdetésekor, 1992. november 5-én írta alá a kartát, és a magyar Országgyűlés az elsők között, az 1995. április 7-én kelt 35/1995. (IV. 7.) Ogy. számú határozatával ratifikálta.

Részt vevő országok

szerkesztés

A táblázat a 2009. június 6-ai állást mutatja (aktuális adatok angolul az ET honlapján).

ET-tagország Aláírás Ratifikáció Hatálybalépés Elismert nyelvek
  Albánia
  Andorra
  Ausztria 1992. november 5. 2001. június 28. 2001. október 1. gradistyei (burgenlandi horvát), magyar, roma, szlovén, szlovák, cseh
  Azerbajdzsán 2001. december 21.
  Belgium
  Bosznia-Hercegovina 2005. szeptember 7.
  Bulgária
  Ciprus 1992. november 12. 2002. augusztus 26. 2002. december 1. örmény
  Csehország 2000. november 9. 2006. november 15. 2007. március 1. német, lengyel, roma, szlovák
  Dánia 1992. november 5. 2000. szeptember 8. 2001. január 1. német
  Egyesült Királyság 2000. március 2. 2001. március 27. 2001. július 1. cornwalli, ír, manx, scots és ulsteri scots, skót gael, walesi
  Észtország
  Finnország 1992. november 5. 1994. november 9. 1998. március 1. roma, lapp, svéd
  Franciaország 1999. május 7.
  Görögország
  Grúzia
  Hollandia 1992. november 5. 1996. május 2. 1998. március 1. nyugati fríz, jiddis, limburgi, alsószász, roma
  Horvátország 1997. november 5. 1997. november 5. 1998. március 1. magyar, olasz, ukrán, ruszin, szerb, szlovák, cseh
  Írország
  Izland 1999. május 7.
  Lengyelország 2003. május 12. 2009. február 12. 2009. június 1.
  Lettország
  Liechtenstein 1992. november 5. 1997. november 18. 1998. március 1. Nincsenek elismert nyelvek
  Litvánia
  Luxemburg 1992. november 5. 2005. június 22. 2005. október 1. Nincsenek elismert nyelvek
  Macedónia 1996. július 25.
  Magyarország 1992. november 5. 1995. április 26. 1998. március 1. német, horvát, román, szerb, szlovén, szlovák
  Málta 1992. november 5.
  Moldova 2002. július 11.
  Monaco
  Németország 1992. november 5. 1998. szeptember 16. 1999. január 1. dán, alnémet, alsószorb, északi fríz, felsőszorb, roma, keleti fríz
  Norvégia 1992. november 5. 1993. november 10. 1998. március 1. lapp
  Olaszország 2000. június 27.
  Oroszország 2001. május 10.
  Örményország 2001. május 11. 2002. január 25. 2002. május 1. asszír (neoarameus, nem azonos az ókori nyelvvel), görög, yezidi, kurd, orosz
  Portugália
  Románia 1995. július 17. 2008. január 29. 2008. május 1. albán, örmény, görög, olasz, macedón, roma, tatár, héber, bolgár, horvát, cseh, német, magyar, orosz, szerb, szlovák, török, ukrán
  San Marino
  Spanyolország 1992. november 5. 2001. április 9. 2001. augusztus 1. baszk, katalán, galíciai
  Svájc 1993. október 8. 1997. december 23. 1998. április 1. olasz, rétoromán
  Svédország 2000. február 9. 2000. február 9. 2000. június 1. finn, jiddis, roma, lapp, Torne-völgyi finn
  Szerbia 2005. március 22. 2006. február 15. 2006. június 1. albán, bosnyák, bolgár, magyar, horvát, ukrán, román, ruszin, roma, szlovák
  Szlovákia 2001. február 20. 2001. szeptember 5. 2002. január 1. bolgár, német, magyar, horvát, ukrán, lengyel, ruszin, roma, cseh
  Szlovénia 1997. július 3. 2000. október 4. 2001. január 1. magyar, olasz, roma
  Törökország
  Ukrajna 1996. május 2. 2005. szeptember 19. 2006. január 1. ?
Montenegró, bár nem tagja az Európa Tanácsnak, a Kartát – még Szerbia-Montenegró tagjaként – aláírta és ratifikálta.
  Montenegró 2005. március 22. 2006. február 15. 2006. június 6. albán, roma

További információk

szerkesztés
  • A karta magyarul
  • Az Európa Tanács honlapja, cikkek angolul és franciául, ugyanitt a karta szövege több nyelven PDF-ben
  • A Regionális, vagy kisebbségi nyelvek európai chartája. Aláírás után, ratifikáció előtt...; sajtó alá rend. Kovács Péter; MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Bp., 1993 (Közlemények. Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete)
  • A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája. Magyar változat; Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központja, Bp., 1996

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés