Abaújalpár

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Abaújalpár törpefalu az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.

Abaújalpár
Abaújalpár címere
Abaújalpár címere
Abaújalpár zászlaja
Abaújalpár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterZinger Zsolt (független)[1]
Irányítószám3882
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség64 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség6,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,48 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 24″, k. h. 21° 13′ 58″48.306750°N 21.232900°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 24″, k. h. 21° 13′ 58″48.306750°N 21.232900°E
Abaújalpár (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Abaújalpár
Abaújalpár
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Abaújalpár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaújalpár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Északi-középhegységben, a Zempléni-hegység nyugati részén fekszik, Encstől 9 kilométerre délkeletre, Miskolctól, a megyeszékhelytől mintegy 50 kilométerre északkeletre. Területe 848 hektár, ebből 22 hektár belterület, 826 hektár pedig külterület, többnyire erdő.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Boldogkőújfalu, kelet felől Sima, dél felől Abaújkér-Aranyospuszta, nyugat felől pedig Abaújkér; határszéle délkeleten Abaújszántóhoz tartozó külterületekkel érintkezik, amely város egyébként tőle délnyugatra fekszik.

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3714-es út, amely a belterületének nyugati széle mellett halad el, ezen érhető el Abaújszántó és Gönc felől is. Főutcája a 37 108-as számú mellékút, határszélét délen érinti még a 3705-ös út is.

Az ország távolabbi részei felől a 3-as főútról encsi letéréssel, illetve a 37-es főútról Szerencs-Abaújszántó, illetve Szegilong-Erdőbénye útvonalon érhető el. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem érinti, de a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal Abaújszántó vasútállomása és Abaújkér megállóhelye is mindössze néhány kilométerre van a településtől.

Története

szerkesztés

"Alpár, magyar falu, Abauj vármegyében, Bodókő-Váraljához 1 3/4 órányira: 61 r. kath., 10 g. kath., 5 evang., 200 ref., 50 zsidó lak. Ref. szentegyház. Szőlő-hegy. Erdő. F. u. többen."[4]

"ALPÁR. Középszerű magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosai több Nemes Urak, lakosai reformátusok, fekszik Tzekeházához nem meszsze. Határja termékeny, ’s jó szőlő hegyei vagynak; de legelője szoross, ’s épűletre való fája sem lévén, második Osztálybéli."[5]

A települést először 1330-ban említik Alpar néven. Ekkor még az Aba nemzetség birtoka, később 1370-től az Alpáryaké. Egykori földesura, Alpáry Sámuel az 15511565-os nemesi felkelés vezéreként lett ismert. Az Alpáry család kihalása után a Szemere és a Darvas családok birtokába került. A török hódoltság idején a falu elpusztult, az 1715-ös összeírás idején nem került fel a lakott helyek listájára. 1720-ban az ismételt felmérés szerint jobbágylakosság nélküli kúriális helység, egy nemes lakója Gadnai István. Az 1730-as évek körül református vallású magyarok telepedtek le a faluban. 1828-ban földesurai a Darvas és a Szánky családok voltak.

Mai nevét 1905-ben kapta a község, amikor több nemesi család kúriája is itt állt. Ezek a második világháború után enyészetnek indultak, mert főleg gazdasági épületekként használták őket.

Címer leírása

szerkesztés

Arannyal és vörössel hasított, az alapban hullámvonallal vágott katonai pajzs, melynek jobb oldali arany mezejében egy vörös szőlőfürt egy szőlőlevéllel, a bal oldali vörös mezőben pedig a helyi református templom stilizált alakja – felette a betlehemi csillaggal – lebeg.

A címer fő elemei a község 1857. évi pecsétnyomójának újragondolt szimbóluma, a szőlő és a helybeli 14. századi templom, amely nemcsak a múltban, hanem ma is fontos szimbólum Abaújalpár polgárainak szemében. A pajzs talpát vágó hullámvonal a meglévő gyógyhatású vizet jelképezi.

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
72
69
66
46
66
64
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 3,8% ukránnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,1%, református 44,3%, görögkatolikus 6,3%, (25,3% nem nyilatkozott).[6]

2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,9% volt római katolikus, 36,4% református, 7,6% görög katolikus, 7,6% felekezeten kívüli (7,6% nem válaszolt).[7]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Rácz Jánosné (MDF)[8]
  • 1994–1998: Rácz Jánosné (független)[9]
  • 1998–2002: Zinger Zsolt (független)[10]
  • 2002–2006: Zinger Zsolt (független)[11]
  • 2006–2010: Zinger Zsolt (független)[12]
  • 2010–2014: Zinger Zsolt (független)[13]
  • 2014–2019: Zinger Zsolt (független)[14]
  • 2019–2024: Zinger Zsolt (független)[1]
  • 2024-től:

Az önkormányzat címe: 3882, Abaújalpár, Petőfi út 11.; telefonszáma: 47/330-165

Egyházi közigazgatás

szerkesztés

Az Egri érsekség Abaúj-Zempléni Főesperességének Gönci Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem önálló plébánia, hanem Boldogkőújfalu filiája.

A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperességébe) tartozik. Önálló anyaegyházközség.

Látnivalók

szerkesztés
  • Domonkostó-tető panorámapont

Ismert személyek

szerkesztés
  • Itt született 1898-ban Cziáky Endre magyar gazdálkodó, kisgazda politikus, nemzetgyűlési képviselő (1945–1946) (* 1898)
  1. a b Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 3.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása, 1796.
  6. Abaújalpár Helységnévtár
  7. Abaújalpár Helységnévtár
  8. Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  10. Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  11. Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  12. Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  13. Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  14. Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)

További információk

szerkesztés