Főmenü megnyitása

Abaújalpár törpefalu az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban.

Abaújalpár
Reformed church of Abaújalpár.jpg
Abaújalpár címere
Abaújalpár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Polgármester Zinger Zsolt[1]
Irányítószám 3882
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség66 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség6,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,48 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abaújalpár (Magyarország)
Abaújalpár
Abaújalpár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 21° 14′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 21° 14′ 07″
Abaújalpár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Abaújalpár
Abaújalpár
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Abaújalpár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaújalpár témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Az Északi-középhegységben, a Zempléni-hegység nyugati részén fekszik. Encstől 9 km-re délkeletre, Miskolctól, a megyeszékhelytől kb. 50 km-re északkeletre található. Területe: 848 hektár, ebből 22 ha belterület, 826 ha külterület, többnyire erdő.

MegközelíthetőségeSzerkesztés

Közúton a 3-as főútról Encs felől, a 37-es főútról Szerencs-Abaújszántó, illetve Szegilong-Erdőbénye felől érhető el. A közúti tömegközlekedést az ÉMKK Zrt. autóbuszai végzik. Vasútállomása nincs, de a településtől mindössze 3 km-re található a Szerencs-Hidasnémeti vasútvonalon fekvő Abaújkér állomása.

TörténeteSzerkesztés

"Alpár, magyar falu, Abauj vármegyében, Bodókő-Váraljához 1 3/4 órányira: 61 r. kath., 10 g. kath., 5 evang., 200 ref., 50 zsidó lak. Ref. szentegyház. Szőlő-hegy. Erdő. F. u. többen."[4]

"ALPÁR. Középszerű magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosai több Nemes Urak, lakosai reformátusok, fekszik Tzekeházához nem meszsze. Határja termékeny, ’s jó szőlő hegyei vagynak; de legelője szoross, ’s épűletre való fája sem lévén, második Osztálybéli."[5]

A települést először 1330-ban említik Alpar néven. Ekkor még az Aba nemzetség birtoka, később 1370-től az Alpáryaké. Egykori földesrura, Alpáry Sámuel volt, aki az 15511565-os nemesi felkelés vezéreként lett ismert. Az Alpáry-család kihalása után a Szemere és Darvas családok birtokába került. A török hódoltság idején a falu elpusztult, az 1715-ös összeírás idején nem került fel a lakott helyek listájára. 1720-ban az ismételt felmérés szerint jobbágylakosság nélküli kúriális helység, egy nemes lakója Gadnai István. Az 1730-as évek körült települt be a falu református vallású magyarokkal. Az 1828-ban földesurai a Darvas és Szánky családok voltak.

Mai nevét 1905-ben kapta a község. Ekkor több nemesi család kúriája is itt állt. Ezek a második világháború után enyészetnek indultak, mivel főleg mezőgazdasági épületekként használták azokat.

Címer leírásaSzerkesztés

Arannyal és vörössel hasított, az alapban hullámvonallal vágott katonai pajzs, melynek jobb oldali arany mezejében egy vörös szőlőfürt egy szőlőlevéllel lebeg. A bal oldali vörös mezőben pedig a helyi református templom stilizált alakja – felette a betlehemi csillaggal – lebeg.

A címer fő elemei egy részről a község 1857. évi pecsétnyomójának újragondolt szimbóluma, a szőlő. Másrészt, pedig a helybeli 14. századi templom, amely nem csak a múltban, hanem a mában is Abaújalpár polgárainak fontos szimbóluma. A pajzs talpát vágó hullámvonal a meglévő gyógyhatású vizet jelképezi.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

ÖnkormányzatSzerkesztés

  • cím: 3882, Abaújalpár, Petőfi út 11.
  • tel.: 47/330-165

Egyházi közigazgatásSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

Környező településekSzerkesztés

Abaújkér (5 km), Boldogkőújfalu (5 km); legközelebbi város: Abaújszántó (5 km).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása, 1796.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés