Abonyi járás

történelmi járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében (-1950)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 22.

Az Abonyi járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Abony volt. Ezen a néven 1898-tól működött az addigi Kecskeméti alsó járás helyébe lépve, melynek állandó székhelye már 1886 óta Abony volt, és az 1950-es járásrendezés során szűnt meg, amikor székhelyét Ceglédre helyezték át és nevét ennek megfelelően módosították Ceglédi járásra.

Története

szerkesztés

Az Abonyi járás elődje a 19. század közepén az addigi Kecskeméti járás feldarabolásával létrejött Kecskeméti alsó járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Abony volt a székhelye.

1913-ban és 1914-ben Tápiószele és Tápiógyörgye a Nagykátai járáshoz került. Az 1945-ös megyerendezés nyomán 1946-ban a járás akkori hét községéből hármat (Tószeg, Újszász és Zagyvarékas) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Központi járásához csatoltak. Ugyanekkor elhatározták magának Abonynak az átcsatolását is, de ennek végrehajtását függőben hagyták, és később sem került rá sor.

1949-ben az addig Nagykőröshöz tartozó, de a várostól távoli, határától elkülönült Kőröstetétlen puszta önálló községgé alakult és az Abonyi járásba osztották be.

A járás az 1950-es megyerendezés során Pest megyéhez került, de néhány hónappal később, az 1950-es járásrendezés során meg is szűnt, mivel székhelyét Ceglédre helyezték át és nevét ennek megfelelően módosították Ceglédi járásra.

Községei

szerkesztés

Az alábbi táblázat felsorolja az Abonyi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Abony 1898 Kecskeméti alsó járásból 1950 Ceglédi járáshoz
Jászkarajenő 1898 Kecskeméti alsó járásból 1950 Ceglédi járáshoz
Kocsér 1898 Kecskeméti alsó járásból 1950 Ceglédi járáshoz
Kőröstetétlen 1949 Nagykőrös határából 1950 Ceglédi járáshoz
Tápiógyörgye 1898 Kecskeméti alsó járásból 1914 Nagykátai járáshoz
Tápiószele 1898 Kecskeméti alsó járásból 1913 Nagykátai járáshoz
Tószeg 1898 Kecskeméti alsó járásból 1946 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Központi járásához
Törtel 1898 Kecskeméti alsó járásból 1950 Ceglédi járáshoz
Újszász 1898 Kecskeméti alsó járásból 1946 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Központi járásához
Zagyvarékas 1898 Kecskeméti alsó járásból 1946 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Központi járásához

Területe és népessége

szerkesztés

Az alábbi táblázat az Abonyi járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutatják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.

Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.

Területi beosztás Terület 1890-ben 1900-ban 1910-ben 1920-ban 1930-ban 1941-ben
1898–1913 között 671 km² 44 51 55 60 63 62
1913–1914 között 581 km² 38 44 47 51 53 52
1914–1945 között 512 km² 34 39 41 45 47 46
1946–1949 között 284 km² 23 27 28 31 32 31
1949–1950 között 317 km²

Lásd még

szerkesztés