Acanthamoeba keratitis
Az Acanthamoeba keratitis az amőbák (Amoebozoa) országába és az Acanthamoebidae családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Acanthamoeba keratitis által okozott szaruhártya-gyulladás (keratitis)
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Acanthamoeba keratitis | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Acanthamoeba keratitis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Acanthamoeba keratitis témájú kategóriát. |
Tudnivalók szerkesztés
Az Acanthamoeba keratitis a szaruhártya-gyulladás (keratitis) okozója. A betegség állandó látászavart, vagy vakságot eredményezhet.[1][2]
Az Amerikai Egyesült Államokban ezt a betegséget majdnem mindig a kontaktlencse használata idézi elő, mivel az Acanthamoeba keratitis könnyedén megél a kontaktlencse és az szem közti kis résben.[3][4][5][6] Ezért a kontaktlencséket használat előtt mindig fertőtleníteni kell. Úszáskor és hullámlovagláskor pedig azokat célszerű levenni a szemről.
Az Acanthamoeba keratitis-fertőzést nemcsak a kontaktlencse-használattól kaphatjuk el. A Föld számos részén számtalan oka lehet a megfertőződésnek.[7][8]
Az élősködő kimutatásához agaragar-táptalajt tartalmazó Petri-csészébe Escherichia coli-„ágyat” készítünk, melybe egy kevés birka vért teszünk. Aztán ebbe belehelyezzük a megvizsgálandó kontaktlencsét. Ha az Acanthamoeba keratitis jelen van, akkor az amőba a kontaktlencse körül felfalja az E. colit. Ha nem kontaktlencsét kell megvizsgálni, akkor a polimeráz-láncreakció a legjobb megoldás az élősködő felfedezésére. A fertőzés felismerhető a fejlett vizenyőről és a szem elülső kamrájának felhősségéről is. A betegség későbbi stádiumában a szaruhártyán gyűrű alakú fekély jelenik meg.[9]
Az élősködő jelenléte erős fájdalommal és látászavarral jár.
Kezelése szerkesztés
Az egyik lehetséges ellenanyag a polihexanid (polihexametilén-biguanid-hidroklorid, PHMB).[10]
A propamidin-izetionát szintén valamelyest hatásos.[11]
Egy másik lehetséges ellenanyag a klórhexidin.[12]
Szükség lehet szaruhártya-átültetésre is.[11]
Felmerült a propamidin, a mikonazol-nitrát és a neomicin együttes adása is, mint kezelési lehetőség.[13]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ http://www.dailymail.co.uk/health/article-2191190/I-swam-contact-lenses--Im-blind-eye.html
- ↑ http://www.cdc.gov/parasites/acanthamoeba/gen_info/acanthamoeba_keratitis.html
- ↑ Auran, JD, Starr MB, Jakobiec FA (1987). „Acanthamoeba keratitis. A review of the literature”. Cornea 6 (1), 2–26. o. DOI:10.1097/00003226-198706010-00002. PMID 3556011. (Hozzáférés: 2007. február 12.)
- ↑ JOHN D.T. (1993) Opportunistically pathogenic free-living amebae. In: J.P. Kreier and J.R. Baker (Eds.), Parasitic Protozoa. Vol. 3. Academic Press, New York, pp. 143–246.
- ↑ Badenoch, PR, Adams M, Coster DJ (1995. February). „Corneal virulence, cytopathic effect on human keratocytes and genetic characterization of Acanthamoeba”. International Journal for Parasitology 25 (2), 229–39. o. DOI:10.1016/0020-7519(94)00075-Y. PMID 7622330. (Hozzáférés: 2007. február 12.)
- ↑ Niederkorn, JY, Alizadeh H, Leher H, McCulley JP (1999. May). „The pathogenesis of Acanthamoeba keratitis”. Microbes and Infection 1 (6), 437–43. o. DOI:10.1016/S1286-4579(99)80047-1. PMID 10602676. (Hozzáférés: 2007. február 12.)
- ↑ (2000) „Patient characteristics, diagnosis, and treatment of non-contact lens related Acanthamoeba keratitis.”. The British journal of ophthalmology 84 (10), 1103–8. o. DOI:10.1136/bjo.84.10.1103. PMID 11004092.
- ↑ Bharathi JM, Srinivasan M, Ramakrishnan R, Meenakshi R, Padmavathy S, Lalitha PN (2007). „A study of the spectrum of Acanthamoeba keratitis: a three-year study at a tertiary eye care referral center in South India”. Indian J Ophthalmol 55 (1), 37–42. o. DOI:10.4103/0301-4738.29493. PMID 17189885.
- ↑ Pasricha, Gunisha, Savitri Sharma, Prashant Garg, Ramesh K. Aggarwal (2003. July). „Use of 18S rRNA Gene-Based PCR Assay for Diagnosis of Acanthamoeba Keratitis in Non-Contact Lens Wearers in India”. Journal of Clinical Microbiology 41 (7), 3206–3211. o. DOI:10.1128/JCM.41.7.3206-3211.2003. PMID 12843065.
- ↑ Sharma S, Garg P, Rao GN (2000. October). „Patient characteristics, diagnosis, and treatment of non-contact lens related Acanthamoeba keratitis”. Br J Ophthalmol 84 (10), 1103–8. o. DOI:10.1136/bjo.84.10.1103. PMID 11004092.
- ↑ a b Lindsay RG, Watters G, Johnson R, Ormonde SE, Snibson GR (2007. September). „Acanthamoeba keratitis and contact lens wear”. Clin Exp Optom 90 (5), 351–60. o. DOI:10.1111/j.1444-0938.2007.00172.x. PMID 17697181.
- ↑ Hammersmith KM (2006. August). „Diagnosis and management of Acanthamoeba keratitis”. Curr Opin Ophthalmol 17 (4), 327–31. o. [2012. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1097/01.icu.0000233949.56229.7d. PMID 16900022. (Hozzáférés: 2013. január 25.)
- ↑ Acanthamoeba: Treatment & Medication - eMedicine Infectious Diseases. (Hozzáférés: 2009. február 27.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Acanthamoeba keratitis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés
- Acanthamoeba keratitis - Centers for Disease Control and Prevention
- Millions of contact lens users are at risk of eye-devouring amoeba
- Animal Planet - Monsters Inside Me: The Eye-Eating Parasite (video)
- BaHammam AS. Sleep from an Islamic perspective. Ann Thorac Med 2011;6:187-92
