Acsády Ádám Péter

(1680–1744) veszprémi püspök

Acsádi Acsády Ádám Péter (Pápa, 1680 körül – Pápa, 1744. október 10.) veszprémi püspök és ennélfogva veszprémi örökös főispán.

Acsády Ádám Péter
Veszprém püspöke

Született1680 körül
Pápa
Elhunyt1744. október 10. (kb. 60–65 évesen)
Pápa
Felekezetrómai katolikus egyház
Püspökségi ideje
1725. szeptember 7. – 1744. október 10.
Előző püspök
Következő püspök
Esterházy Imre
Padányi Biró Márton
Acsády Ádám Péter a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Acsády Ádám Péter témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

A nemesi származású acsádi Acsády család sarja. Apja acsádi Acsády Pál, 1700-ban Veszprém vármegye alispánja, földbirtokos, édesanyja mezőszegedi Szegedy Magdolna volt. Anyai nagyszülei mezőszegedi Szegedy Gáspár (fl. 1664), földbirtokos és nemes Hatos Anna (fl. 1645) voltak.[1] A középiskolát Pápán a pálosoknál és Nagyszombatban végezte, a teológiát a bécsi egyetemen tanulta.

1705-ben szentelték pappá. Először a győri egyházmegye területén működött, de 1711-ben már Pápán plébános, kisebb kitérők után 1718-ban ugyanott főesperes. 1723-ban káptalani követként részt vett az országgyűlésen és bátran állást foglalt a magyar nyelv jogai mellett. 1725. szeptember 7-étől veszprémi püspök, vármegyei örökös főispán és királyi kancellár. Az utolsó püspökkancellár volt. beiktatására csak 1726. április 29-én került sor. A kancellári méltóságáról 1732-ben mondott le, amikor Bécsből egyházmegyéjébe költözött, Pápán és Sümegen tartózkodott. Betegsége miatt 1734-ben Padányi Biró Márton felsőörsi prépostot tette meg helynökévé.

Pápán a pálosok templomába – a mai Bencés Nagyboldogasszony-templomba – temették. Életében Acsády jelentősen hozzájárult a pápai, nyirádi, sümegi templom helyreállításához és felszereléséhez, valamint a veszprémi püspöki palota újjáépítéséhez.

Irodalom szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés


Előde:
Esterházy Imre
Veszprémi püspök
1725–1744
Utóda:
Padányi Biró Márton