Főmenü megnyitása

Acsády Ádám Péter

veszprémi püspök

Acsádi Acsády Ádám Péter (Pápa, 1680 körül – Pápa, 1744. október 10.) veszprémi püspök és ennélfogva veszprémi örökös főispán.

Acsády Ádám Péter
Veszprém püspöke
Acsády Ádám veszprémi püspök.jpg

Született 1680 körül
Pápa
Elhunyt 1744. október 10. (kb. 60–65 évesen)
Pápa
Püspökségi ideje
1725. szeptember 7. – 1744. október 10.
Előző püspök
Következő püspök
Esterházy Imre
Padányi Biró Márton
A Wikimédia Commons tartalmaz Acsády Ádám Péter témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

A nemesi származású acsádi Acsády család sarja. Apja, acsádi Acsády Pál, 1700-ban Veszprém vármegye alispánja, édesanyja mezőszegedi Szegedy Magdolna volt. Anyai nagyszülei mezőszegedi Szegedy Gáspár és vízkeleti Vízkelety Fruzsina voltak.[1] A középiskolát Pápán a pálosoknál és Nagyszombatban végezte, a teológiát a bécsi egyetemen tanulta.

1705-ben szentelték pappá. Először a győri egyházmegye területén működött, de 1711-ben már Pápán plébános, kisebb kitérők után 1718-ban ugyanott főesperes. 1723-ban káptalani követként részt vett az országgyűlésen és bátran állást foglalt a magyar nyelv jogai mellett. 1725. szeptember 7-étől veszprémi püspök, vármegyei örökös főispán és királyi kancellár. Az utolsó püspökkancellár volt. beiktatására csak 1726. április 29-én került sor. A kancellári méltóságáról 1732-ben mondott le, amikor Bécsből egyházmegyéjébe költözött, Pápán és Sümegen tartózkodott. Betegsége miatt 1734-ben Padányi Biró Márton felsőörsi prépostot tette meg helynökévé.

Pápán a pálosok templomába – a mai Bencés Nagyboldogasszony-templomba – temették. Életében Acsády jelentősen hozzájárult a pápai, nyirádi, sümegi templom helyreállításához és felszereléséhez, valamint a veszprémi püspöki palota újjáépítéséhez.

IrodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés