Wikipédia

Akut mezenteriális iszkémia

(Acut mesenterialis ischaemia szócikkből átirányítva)

A zsigeri erek elzáródása vagy csökkent véráramlása akut mezenteriális iszkémiát (AMI) okoz, amely gyakran következményes bélelhaláshoz vezet. Sürgős beavatkozást igénylő betegség, aminek kezelése a kiváltó októl függően lehet gyógyszeres, esetleg műtéti. Az elhalálozási arány adekvát kezelés esetén is igen magas.

Acut mesenterialis ischaemia
Osztályozás és külső források
BNO-10K55.0
DiseasesDB29034
MedlinePlus001156
eMedicinemed/2627  emerg/311 
radio/446
med/2726

Történelem[1][2] szerkesztés

  • Antonio Beniviene a 15. században írja le először az akut mezenteriális iszkémiát (AMI).
  • 1895-ben Elliot először végzi el az elhalt bél reszekcióját.
  • 1950-ben Klass végzi az első arteria mesenterica superior embolektómiát.
  • 1957-ben Rutledge arteria mesenterica superior embolektómiát hajt végre, anélkül, hogy bélreszekcióval kellett volna kiegészíteni.
  • 1970-es évek: bevezetik az angiográfiát, amely nemcsak a diagnózist pontosította, hanem az intraarteriális gyógyszer bejuttatását is lehetővé tette.
  • 1980-as évek: az ultrahang és a számítógépes röntgentomográfia megkönnyítette a diagnózis felállítását.

Epidemiológia szerkesztés

Előfordulás: az összes kórházba utalt beteg 0,1%-ában fordul elő AMI.[1] 1000 sürgős sebészeti műtétből négyet AMI miatt végeznek.[3] Átlagban egy sebész évente 1-2 esettel találkozik.[2]

Nemek: előfordulásában nincs különbség a nemek között.

Kor: az AMI az idősebb kor betegsége, általában 50 éves kor után fordul elő[2][3]

Etiológia szerkesztés

I.Okkluzív

  • Artériás
  1. Embólia (az esetek 50–70%-ban): ritmuszavar, szívbillentyűhiba, iszkémiás szívbetegség, artéria aneurizma
  2. Trombózis: arterioszklerózis, thrombangiitis obliterans, periarteriitis nodosa
  3. Strangulatio, ligatura
  4. Tumor
  5. Trauma
  • Vénás
  1. A vena mesenterica trombózisa: hiperkoagulopátia, trauma, hasüregi tumor, fertőzés vagy mechanikus akadály a vena portae területén, portális hipertenzió, meglassult keringés.

II.Nonokkluzív (az esetek 10–30%-ában): hipovolémias-, kardiogén-, szeptikus sokk, vazokonstriktor (digitálisz, katecholamin) terápia

Tünetek szerkesztés

Az AMI általában akut hasi katasztrófa képében jelentkezik. Jellemzője, hogy a panaszok erőssége nincs összhangban a szerény fizikai lelettel. A kórkép ½-2 óra alatt alakul ki, majd 12 óra átmeneti enyhülés után a panaszok ismét fokozódnak, ekkor megjelenhet a sokk, és peritoneális irritáció (ilyenkor a bélen már visszafordíthatatlan elváltozások alakulnak ki).

Hasi fájdalom: ez a beteg fő panasza. Jellemző a fájdalomra, hogy erős, diffúz, folyamatos, néha görcsös. A fájdalom néha előfordulhat epigasztriálisan, a jobb oldali hypochondriumban, a köldök körül, esetleg a bal alhasban.

Hányinger, hányás: gyakran előfordul.

Hasmenés: gyakran előfordul, lehet véres (málnazselészerű), de ez csak egy későbbi időszakban.

Fizikai vizsgálat szerkesztés

Láz előfordulhat. A sokk tünetei: vérnyomáscsökkenés, pulzusszám-emelkedés, a tudat beszűkülése.

A has kezdetben puha, betapintható, később mérsékelt izomvédekezés alakulhat ki.

Meteorizmus: kezdetben mérsékelt, majd fokozódik.

Bélhangok: kezdetben hallhatók, sőt élénkek lehetnek, majd el is tűnhetnek.

Rektális digitális vizsgálat: véres székletnyomok.

Laborvizsgálatok[1][4] szerkesztés

A laborleletek nem jellegzetesek.

  • Leukocitózis vagy balra tolt vérkép: az esetek többségében előfordul (>50%).
  • Hematokrit: kezdetben igen gyakran emelkedett a hemokoncentráció miatt, később a gasztrointesztinális vérzés miatt csökkenhet.
  • Szérum amiláz: mérsékelten emelkedett lehet (~50%).
  • LDH (laktát-dehidrogenáz): emelkedett, érrekonstrukció vagy bélreszekció után az újabb bélelhalás jelzője (szenzitivitás: 96%, specificitás: 60%).
  • Májenzimek (főleg SGOT): szintje emelkedett lehet.
  • CPK (creatine phosphokinase): emelkedett lehet.
  • Szérum foszfát: (25-33%).
  • Metabolikus acidózis.

Képalkotó és egyéb vizsgálatok szerkesztés

  • Natív hasi röntgen: paralitikus ileus formájában mutatkozik. Gázbuborékok jelenhetnek meg a portális keringésben, ez jellegzetes, de késői jel
  • Hasi UH: renyhe vagy eltűnt bélmozgás, szabad hasi folyadék
  • Hasi visceralis erek Doppler-vizsgálata: kimutatja a keringés jelenlétét vagy hiányát a visceralis erekben. Sokszor a belek gáztartalma miatt nem kivitelezhető
  • Selectiv mesenterialis angiographia: egy specifikus, de rutinszerűen nem végezhető vizsgáló módszer
  • CT-vizsgálat: kimutatja az érelzáródást és a bélfal ödémáját
  • Colonoscopia: a vastagbelet érintő elhalást kimutathatja, de nagy a perforáció veszélye
  • Laparoscopia: nem csak vizsgáló módszer
  • EKG: aritmiák kimutatására alkalmas (rizikója az acut mesenterialis ischaemiára)

Elkülönítő kórisme szerkesztés

El kell különíteni minden akut hasi kórképtől.

Kezelés szerkesztés

Alapelv: az érelzáródás megszüntetése, szükség esetén az elhalt bél reszekciója és primer bélanasztomózis vagy stoma készítése.

Gyógyszeres kezelés szerkesztés

Nem műtétes beavatkozás szerkesztés

Műtét szerkesztés

A műtétre kerülő esetek 90%-ban az elzáródás az arteria mesenterica superior szintjén van. Az truncus coeliacus teljes elzáródása kb. egy óra alatt halálhoz vezet, az arteria mesenterica inferior a gazdag collateralis keringése miatt inkább krónikus colitist okoz, így ezek az esetek rikán kerülnek műtétre.

  1. Embolektómia ± bélreszekció (kiterjesztett bélreszekció esetén kiegészíthető bélreverzióval)
  2. Thrombendarterectomia + foltplasztika
  3. Vascularis reinplantatio
  4. Bypass
    1. -infrarenalis aortomesenterica retrograd saphena graft
    2. -supracoeliacmesenterica
  5. Elhalt bélszakasz reszekciója
  6. „Second look” műtét: az előző beavatkozások után 24–48 óra múlva, amennyiben az elhalt és ép bélszakasz határa nem volt biztonságosan megítélhető

Az első két módszernek csak az első 2-3 órában van eredménye.

Bél életképességének megítélése:

  1. színe
  2. perisztaltika
  3. kapillárisvérzés

Műtét alatt végezhető vizsgálat:[6]

  1. lézeres Doppler-áramlásmérés
  2. digitális szubsztrakciós angiográfia
  3. nátrium-fluoreszcein intravénás bejuttatása

Prognózis szerkesztés

Igen korai kezelés esetén az elhalálozás 30-40%, ez később 90%-ra növekszik.[7]

A prognózis függ az életkortól, a kísérőbetegségektől, az iszkémiás bélszakasz hosszától, de főleg a panaszok kezdete és a kezelés között eltelt idő hosszától.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c eMedicine - Acute Mesenteric Ischemia : Article by Chat V Dang. [2008. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 14.)
  2. ↑ a b c Jones PF: Emergency abdominal surgery, Blackwell Scientific publication, Oxford, 1974, 411-422. o.
  3. ↑ a b Ender F, Varró V: A mesenterialis keringés, (Kiss János szerkesztésében: Gastroenterológiai sebészet) Medicina könyvkiadó, Budapest, 2002, 452-459. o.
  4. ↑ Ender F, Varró V: A mesenterialis keringés, (Kiss János szerkesztésében: Gastroenterológiai sebészet) Medicina könyvkiadó, Budapest, 2002, 453. o.
  5. ↑ Ender F, Varró V: A mesenterialis keringés, (Kiss János szerkesztésében: Gastroenterológiai sebészet) Medicina könyvkiadó, Budapest, 2002, 456. o.
  6. ↑ Ender F, Varró V: A mesenterialis keringés, (Kiss János szerkesztésében: Gastroenterológiai sebészet) Medicina könyvkiadó, Budapest, 2002, 455. o.
  7. ↑ Nemes A: Érsebészet (Gaál Cs. szerkesztésében: Sebészet) Medicina, Budapest, 1999, 770. o.

További információk szerkesztés

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Akut_mezenteriális_iszkémia&oldid=24893870”