Aczél Pál

(1885–1949) magyar író, filmrendező
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. február 15.

Aczél Pál, Acél (Siófok, 1885. december 9.Hamburg, 1949. november 9.) magyar író, filmrendező.

Aczél Pál
Született1885. december 9.
Siófok
Elhunyt1949. november 9. (63 évesen)
Hamburg
ÁlneveGeorges Germinal
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Aczél Pál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
Major Henrik karikatúrája az íróról, 1913. Aczél Pál megjegyzése a kép alatt: „Bizony egy vagyunk, kedves Major-mester. Aczél Pál sk.”

Érettségi után íróként kezdte pályafutását. Két drámája jelent meg Budapesten 1913-ban: Ecce homo; Lakájok. Az utóbbihoz írt előszóban plágiummal vádolta meg Hajó Sándor írót. 1913-ban megalapította a Thália Filmvállalatot. Híradókat és filmszkeccseket készített, de mint technikai újító is felhívta magára a figyelmet.

1914-től rendezett. Filmre alkalmazta és megrendezte Petőfi Sándor Az apostol című költeményét. A pénz hatalmáról című filmtrilógiájának csak első része (A pénz) készült el Pallós Sándor rendezésében. 1920. április 23-án Ausztriába emigrált, ahol 1920-ban szövegkönyvírója volt a Casanova első és utolsó szerelme című filmnek. 1925-ben átköltözött Franciaországba, ahol a Humanité kiadóhivatalában dolgozott mint a munkásszínjátszók instruktora. Itt dolgozta át színpadra a Patyomkin cirkáló történetét Eizenstein filmje alapján. 1927-ben Illyés Gyulával együtt tagja lett a Magyar Nyelvű Forradalmi Írók és Művészek Szövetsége francia tagozatának, Nagy Ábellel együtt lefordította John Reed 10 nap, amely megrengette a világot című riportkönyvét, majd 1928-ban dramatizálta is. Franciaországból 1935-ben átköltözött Németországba, ahol visszavonultan élt.

1949-ben, 64 évesen halt meg Hamburgban.

További információk

szerkesztés